Bolondok hajója Európa szélén | Robert Menasse: A bővítés

Paddington |

Mielőtt belekezdtem volna ebbe a cikkbe, megnéztem az e-mailjeimet. A Euronews napi angol nyelvű hírösszefoglalója a következő cikkel kezdődött: A német kancellár kijelentette, a világ jövője Európában formálódik. Első reakcióként felröhögtem. Európának mostanában nemigen osztottak lapot a jövő formálásában.

Aztán azt gondoltam: bárcsak. A héten – munkámból kifolyólag – volt szerencsém ismét végighallgatni, hogy mennyire elégedettek magukkal a brüsszeli buborékban élők, akik rendre összegyűlnek, hogy egymást vállon veregessék (ezúttal egy oktatási „csúcstalálkozón”). Közben pedig az európai valóságban egyre többen érzik úgy, hogy az EU magukra hagyta őket. Ezért is fontosak az olyan szépirodalmi művek, mint A bővítés.

Robert Menasse legújabb, 2023-ban írt és magyarul Győri László remek fordításában most megjelent regényében, – a 2017-es nagy visszhangot kiváltott A főváros folytatásaként – az európai politikai közeg ismét főszereplővé válik. És a szerző Európáért haragszik, nem ellene. Az EU-bővítés folyamata, a Balkán (elsősorban Albánia) kérdése és a bürokrácia, az intrika, az identitásválság és az idealizmus egyaránt színre lépnek. Az ambiciózus szépirodalmi vállalkozás nyilvánvaló szándéka, hogy tematizálja – kritikus gondolkodásra serkentve és az irónia eszközeit használva – az „Európa-projekthez” kapcsolódó illúziókat, ízekre szedve annak számos elemét. A regény egyik igen jelentős pillanata, amikor az albán újságíró kérdésére (amit valamennyi jelenlévő európai vezetőnek külön-külön feltesz), hogy milyen szimbóluma vagy szimbólumai vannak Európának, csak a németek válaszolnak. Tőlük azt a választ kapja, a közös európai értékek – ám ezen az igencsak absztrakt válaszon kívül senki semmit nem tud válaszolni neki.

• Olvass bele!

A regény középpontjában a szimbólumok és a közös értékek állnak. A fülszövegből megismerjük a két főszereplőt: Adamot és Mateuszt, de ők csak egy páros a sok közül. A cselekmény több szálon fut, számos kulcsszereplővel, ám az előbb említett két elem valamennyi karakter regénybeli tevékenységét meghatározza. A különálló személyes történeteket egyetlen tárgy köti össze: Szkander bég, azaz Kasztrióta György sisakja. Az albánok nemzeti jelképe egy olyan történelmi szereplőhöz kötődik, aki egykor vitathatatlanul megmentette Európát. A „felhozatalt” nézve, az olvasó erősen elgondolkozik, vajon van-e mai jelölt erre a szerepre. A regényt olvasva az nem kérdés, hogy nagyon kellene egy ilyen figura.

A két kvázi-központi karakter, Adam és Mateusz gyermekként Lengyelországban vérszerződést kötött, hogy mindenképpen megvédik az akkori Szolidaritáshoz kötődő ellenzék értékeit. Az ő történetük a megjelenés óta okafogyottá vált, mivel „Mateusz” a 2023-ban még igencsak EU-kritikus lengyel kormány feje, míg Adam eurokrata, és a status quo-t, vagyis a korábbi állapotok változatlan megőrzését tartja az igaz útnak. Azóta Lengyelország már visszatért a fősodorba, de a jelképi érték megmaradt.

A regény helyszínei többek között Brüsszel, Varsó, Tirana és Bécs. Menasse ezúttal nemcsak az uniós belső mechanizmusokat vizsgálja (ahogy A fővárosban), hanem azt: mi történik a brüsszeli buborékon túli területeken: a bővítés szakaszában lévő államokkal, a nemzetállami érdekekkel, és azzal a dilemmával, hogy a jelenlegi európai fejlődés narratívája fenntartható, fenntartandó-e.

Menasse egyszerre marad politikai regényíró és ironizáló narrátor: egyfelől feltárja az EU-bürokrácia működésének bizonyos problémáit (vétók, diplomáciai machinációk, lobbizás), másfelől groteszk-abszurd helyzetekkel operál, szimbólumokat és karakteres figurákat mozgat. A „bolondok hajója”, az albánok luxustengerjárójának teljesen félresikerült első útja például értelmezhető az EU, mint projekt – de akár a Covid teljesen téves európai kezelése – metaforájának is, amikor a cselekmény egy pontján karanténhajóvá válik, amit sehol nem engednek kikötni. Egyik olvasathoz sem kell túlságosan hosszan elemezni a történetet.

A bővítés számos olyan témát boncolgat, amit érdemes lenne nyugvópontra vezetni, mielőtt az EU komolyan fontolóra veszi a további bővítést. Témái között ott van a nemzetállamok és az uniós intézmények viszonya, az identitásválság és a Balkán lehetséges státusza a leendő bővebb Unióban. A Menasse által feltett legkeményebb kérdés mégis az, hogy mi értelme van egy olyan Európának, amelyben látszólag minden jól megy, de az elmúlt években elég kevés sikert mutathatott fel. A bővítés éppen ezt a feszültséget írja le: az idealisztikus elképzelések és a permanensen létrejövő valósághelyzetek – az elhúzódó csatlakozási folyamatok, a makacs regionális véleményütközések, valamint az uniós bürokrácia sokszor öncélú mechanizmusai – ellentétét.

Menasse nem a szikár politikai esszé műfaját választotta. Az üzenetet inkább egy fordulatos és sokszor kifejezetten vicces fikció mögé rejti el. Megmutatja, hogy a nagy politikai játszmák mögött megjelennek a szereplők személyes motivációi is – családi és törzsi gyökerek, barátság, lojalitás –, és ennek tükrében észrevesszük, hogy ezek miképpen hatnak a napi, apró történésekre.

Menasse alapvetően dögunalmas témát választott műve központi elemének: az EU bővítésének folyamatát, csakhogy képes volt izgalmasan, fordulatosan elmesélni. A változatos karakterek révén ez az érdeklődést (valljuk be) nehezen keltő téma emberi dimenziót kap, és egyben lehetővé teszi, hogy a szerző bemutassa a kulturális különbségek, a generációk és mentalitások sokféleségét.

A bővítés egy tervezett trilógia második kötete. Ezt a különálló történetet az olvasó akkor is élvezni fogja, ha az első kötetet (A főváros) nem ismeri. Aztán jó eséllyel kézbe veszi az elsőt, amíg – hozzám hasonlóan – a befejező részre vár. A terjedelmes regény kemény kötésben jelent meg. Be kell vallanom, hogy 30 oldal után feladtam az olvasását, és csak az e-könyv megjelenésekor folytattam. Az e-könyv azonban szokatlanul (és szerintem indokolatlanul) drága – sajnos.

Robert Menasse: A bővítés
Fordította: Győri László
Geopen Kiadó, Budapest, 2025
616 oldal, teljes bolti ár 8980 Ft,
online ár a kiadónál 7191 Ft
e-könyv változat 6500 Ft
ISBN 978 963 516 1959 (papír)
ISBN 978 963 516 1966 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Robert Menasse az Európa-trilógia első, A főváros című kötetének valódi újdonsága az volt, hogy cselekményét az Európai Unió területére, főként Brüsszelbe helyezte, és szereplőit a tagországok különböző nemzeteiből válogatta. A bővítés című második kötet az Albánia és a Nyugat-Balkán csatlakozásával kapcsolatos problémákra összpontosít. A szerző vitriolos humorral ábrázolja a 21. századi Európai Unió politika helyzetét, az előtte álló folyamatos kihívásokat, miközben bemutatja azt is, miként fonódik össze politika és emberi sors.
Mateuszt és Adamot vérszerződés köti össze, lengyel ellenzékiként valaha együtt harcoltak a kommunista rezsim ellen, ám a rendszer összeomlása után külön utakon folytatják. Mateusz belföldi politikai karriert fut be, és végül Lengyelország miniszterelnöke lesz. Adam Lengyelország EU-csatlakozása után Brüsszelbe kerül, ahol az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságán dolgozik. Albánia Európai Unióhoz való csatlakozásának vitájában a két férfi egykori mély barátságából kibékíthetetlen, sorsfordító ellenségeskedés lesz. Az összecsapásra végül egy albán tengerjáró hajó, az SS Skënderbeu ingó fedélzetén kerül sor.
A két barát politikai konfliktusa azonban csak keret, amelyen belül számtalan sors dől el, merész tervek kerülnek próbatétel elé és nagy életküzdelmek méretnek meg. Az európai értékek mellett elkötelezett szerző pedig elgondolkodtató tablót fest nemcsak az Európai Unió jelenéről, hanem annak jövőjéről, a bővítés módjairól és lehetséges buktatóiról is. És figyelmeztet: ne várjuk meg a zárórát!
Robert Menasse bécsi születésű osztrák író A főváros című regényéért, amely az Európa-trilógia első kötete, 2017-ben elnyerte a Német Könyvdíjat. A második rész, A bővítés 2022-ben Bruno Kreisky-díjat kapott politikai könyv kategóriában, 2023-ban pedig kiérdemelte az Európai Könyvdíjat. Jelenleg a trilógia befejező részén dolgozik, amelyben Magyarország EU-ban betöltött szerepe is terítékre kerül.