Törékeny szabadság | Paul Lynch: A próféta éneke

Csernus Anikó |

Disztópiát azért szeretünk olvasni, mert ezek a történetek izgalmasan és elgondolkodtatóan mutatják be, mi történhet, ha egy társadalom vagy az egész emberiség rossz irányba fejlődik. A disztópiák lehetőséget adnak arra, hogy bizonyos távolságból szembesüljünk félelmeinkkel, például a hatalommal való visszaéléssel vagy a technológia veszélyeivel. Emellett erős érzelmi hatást váltanak ki, miközben reményt is adnak az emberi kitartás és szabadságvágy ábrázolásával.

Az olvasás biztonságos terep, de mi történik akkor, ha az ország legnagyobb rendezvénye bálna méretűre zsugorodik és az oda vezető út tankokon, katonákon és fegyvereken keresztül vezet? Ilyenkor felmerül a kérdés, nem válik-e önbeteljesítő jóslattá maga a disztópia megírása: miközben az olvasás menedék, a valóság egyre inkább hasonlít azokra a világokra, amelyek elől a könyvekbe menekülünk. Paul Lynch regénye, A próféta éneke is erre a nyugtalanító párhuzamra világít rá.

Paul Lynch egy látszólag távoli, fiktív diktatúra történetét meséli el, ahol a demokratikus rend fokozatosan sodródik az elnyomás felé. A regény elején a társadalom még megszokott, hétköznapi keretek között él, de a hatalom apránként terjeszti ki ellenőrzését: a rendőrség új jogosítványokat kap, a civil szféra és az oktatás szereplői egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, és ezzel párhuzamosan a jogállami garanciák fokozatosan elhalványulnak. Lynch egy átlagos ír családon keresztül mutatja, hogy a félelem és a bizonytalanság miként szivárog be a hétköznapi életbe, és hogyan válik a közöny, illetve a visszahúzódás szinte természetessé. A történet fokozatosan növekvő feszültsége ismerős érzéseket ébreszthet, és egyúttal rávilágít, milyen törékeny a demokratikus rend, ha lankad a figyelem.

A regény a politikai folyamatokat nem elsősorban intézmények vagy ideológiák szintjén, hanem az emberek hétköznapi életén keresztül mutatja be. Eilish, a főszereplő anya, családja biztonságáért küzd, miközben a külvilág lassan a hatalom ellenőrzése alá kerül. A propaganda és a nyelv fokozatos torzulása révén a „biztonság” és a „rend” fogalmai új jelentést kapnak, és a magánélet is érzékeny területté válik. Bár a történet konkrét helyszíne Írország, a regény alaphelyzete és a lassú hatalomterjeszkedés folyamata univerzális figyelmeztetésként szolgál. Akárcsak Orwell műve, az 1984… A történet végére világossá válik, hogy a szabadság törékeny, és a hétköznapokban is könnyen észrevétlenül is változhat a világ.

• Olvass bele!

A regény nyomasztó atmoszféráját erősen meghatározza a stílus: a szerző szinte teljesen mellőzi a bekezdéseket, a párbeszédeket idézőjelek vagy gondolatjelek sem választják el. A sűrű, sodró szövegáram olyan, mintha egy feszült tudatfolyamba csöppennénk, ahol nincs idő fellélegezni. Ez a forma nem pusztán esztétikai játék, hanem az elnyomás, a félelem és a bizonytalanság belső megtapasztalását közvetíti, miközben a lineáris narráció segít követni a fokozatosan széteső világ eseményeit. A nyelv, a ritmus és a struktúra együtt teremti meg a könyv klausztrofóbiáját, amely az első oldaltól az utolsóig érzékelhető.

Bartók Imre fordítása sikeresen adja át a regény sajátos ritmusát és feszültségét. A hosszú, folyamatos mondatok, a bekezdés nélküli szerkezet és a belső monológok dinamikája hozza a fojtogató atmoszférát, a bizonytalanság és a lassan széthulló világ érzését. A szóhasználat és a nyelvi ritmus pontosan követi a karakter belső állapotát, és ettől a könyv intenzív, magába rántó élményt nyújt.

Mivel a világot és a társadalmi folyamatokat egyetlen, személyes nézőpontból ismerjük meg, a történet intimmé és univerzálissá válik. Rendkívül életszerű a hétköznapi cselekvések, a túlélésért vívott küzdelem, a félelem és a remény hullámzása. A regény nem csupán a politikai elnyomásról szól, hanem az emberi reakciókról, a családi és személyes kapcsolatok törékenységéről, valamint az erkölcsi és érzelmi dilemmákról, amelyek egy széteső világban mindenkit érinthetnek.

A könyv nem kínál könnyű megoldásokat vagy lezárást. Hagyja, hogy a kérdések, a cselekvés elkerülhetetlensége és a túlélés ára folyamatosan jelen legyen a szereplők gondolataiban. Ezáltal a mű egyszerre figyelmeztet és empátiára nevel. Hosszú időre emlékezetünkben marad, és felidézi, mennyire labilis lehet a világ stabilnak hitt rendje.

A kortárs angol nyelvű irodalom egyik legrangosabb elismerése a Booker-díj. Ezt évente ítélik oda az év legkiemelkedőbb regényének. A próféta éneke 2023-ban kapta meg a díjat, ezzel honorálták rendkívüli nyelvi és narratív teljesítményét, és azt, hogy erőteljesen közvetíti a történet pszichológiai és társadalmi dimenzióit. A zsűri különösen nagyra értékelte, hogy a főszereplő belső szemszögéből nézve hitelesen jelenik meg a feszültség, a félelem és a fokozatosan széteső világ élménye, miközben univerzális kérdéseket vet fel a szabadságról, a hatalomról és az emberi túlélésről.

Azért érdemes kézbe venni az ilyen műveket, mert nem pusztán történetet olvasunk. Elgondolkodunk rajta, vizsgáljuk, mi történhet, ha a társadalom vagy az emberi élet a rossz irányba fordul. A könyv emlékeztet, hogy a figyelem, a kritikus szem és a kérdések feltevése nélkül a világ apró változásai észrevétlenül formálhatják az életünket, miközben a szabadság könnyen elveszíthető. A feszültség és a lassú összeomlás ábrázolása nemcsak nyugtalanító, hanem segít meglátni, mi számít igazán: az emberi kitartás, a kapcsolatok és a felelősségvállalás.

Ilyen könyvekkel gyakoroljuk a gondolkodást, formáljuk a véleményünket, és emlékeztetjük magunkat arra, hogy a történetek, amelyekben a világ szétesik, valójában rólunk és a választásainkról szólnak.

Paul Lynch: A próféta éneke
Fordította: Bartók Imre
Helikon Kiadó, Budapest, 2025
342 oldal, teljes bolti ár 4999 Ft,
online ár a bookline.hu-n 4500 Ft,
e-könyv változat 3300 Ft
ISBN 978 963 620 4556 (papír)
ISBN 978 963 620 6475 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A totális diktatúra felé sodródó Írországban a négygyermekes anya, Eilish Stack tehetetlenül nézi, amint sötét, kiszámíthatatlan erők játékszerévé válik, és az általa ismert világ lassan a darabjaira hullik körülötte. Vajon meddig hajlandó elmenni, hogy megmentse a családját? És meddig képes kitartani a szakadék peremén?
Paul Lynch Booker-díjas regénye mesterien megírt, hátborzongató vízió egy pusztulás felé tartó társadalomról és egy család küzdelméről – egyúttal szívszorító látomás egy olyan jövőről, amely ijesztően közelinek tűnik saját világunkhoz.