Hercegek, hercegnők, összeesküvők | Daisy Wood: A windsori kastély könyvtárosa

Posted on 2025.06.29. Szerző:

0


L.I. KönyvParfé |

Körülbelül egy éve olvastam Daisy Wood magyarul akkor megjelent regényét. A Párizs elfeledett könyvesboltja teljesen levett a lábamról. Magával ragadó és kerek a történet, Wood remekül érzett rá, hogyan kell megfogni az olvasót és a történet végéig megtartani. A közelmúltban megjelent művében, A windsori kastély könyvtárosában, hasonló eszközöket használ. Ha csak a legfontosabb keresőszavakat soroljuk fel – második világháború, könyvtár, nőregény, angol királynő –, a magamfajta ínyenc már veszi is le a polcról.

A történet két idősíkon játszódik, és ahogy ez lenni szokott, a szálak a végén összeérnek. Kezdésként Sophie Klein karakterével ismerkedünk meg, a lány Bécsben él szüleivel és húgával, Hannával. Zsidóként nem sok jóra számíthatnak Ausztria lerohanása, az Anschluss idején. Sürgősen biztonságba kell vonulniuk, így Sophie közbenjárásának köszönhetően Hanna egy amerikai családhoz kerülhet, míg neki magának sikerül elmenekülnie. Kitűnő nyelvérzékének (továbbá felmenőinek) köszönhetően állást kap a windsori királyi kastély könyvtárában. Persze a csatornán túl sem fenékig tejfel az élet, ugyanis segítőitől különös feladatot kap: járjon nyitott fülekkel és számoljon be minden gyanús dologról. Különösképpen az olyan információk számítanak értékesnek, amelyek veszélyt jelenthetnek a királyi családra és az országra.

A regény másik cselekményszála Philadelphiában játszódik, a 2020-as években. Szellemíróként itt dolgozik Lacey, aki – foglalkozásának megfelelően – sosem kerül reflektorfénybe, tehát eléggé magának való életet él. Visszahúzódó és csendes lány, szinte csak a családjával tartja a kapcsolatot. Egy nap anyja azt találja ki, hogy látogassák meg Kanadában élő nővérét. Lacey-nek ehhez ki kell derítenie, hogy nagymamája útlevele érvényes-e még. Így derül ki számára, hogy Gubby nagyi nem tősgyökeres amerikai, hanem osztrák származású. Ráadásul még egy levélre is rábukkan, az pedig sok, Lacey által megválaszolhatatlan kérdést hoz elő. Ezek közül a legfontosabb, hogy vajon mi történhetett a nagyi nővérével? (Itt már sejtjük, hogy az ügyben szereplő Gubby nagyi azonos lehet Hannával…) A kíváncsiság nagy úr, ezért Lacey Angliába repül, s ott meg sem áll a windsori kastélyig.

A második világháború kirobbanása előtti időintervallumról rengeteg könyv szól, csak nekem eddig még nem került olyan mű a kezembe, amely éppen Ausztriában, azon belül is Bécsben játszódik, az ott élő zsidók közösségével és helyzetével foglalkozik. A család aggodalmaiba, majd a mindennapivá váló rettegésbe belenézni nem könnyű élmény, igen nyomasztó.

A Windsor-kastélyban Sophie tevékenysége sok érdekességet tartogat az olvasónak. A feladatai közé tartozik a levelezések és jegyzőkönyvek ellenőrzése, iktatása – a nem kifejezetten könyvtárosi munkának pedig része az írásokban szereplő, összeesküvésre utaló nyomok jelentése megbízóinak. Természetesen egy izgalmas és romantikus műben helye van némi szerelemnek is (mindkét idősíkban), de tényleg csak annyi, amennyi nem üli meg az olvasó gyomrát. Mivel valóságos díszletek között mozognak a kitalált szereplők, a lapokon megjelenik a két  hercegnő, Erzsébet és Margit – ez a későbbiekben komolyabb bonyodalmakhoz is vezet.

Lehet, hogy Wood előző regényével túlságosan is elkényeztetett engem, és ezért éreztem kicsit halványabbnak a windsori történetet. Igaz, hogy itt valóságban megtörtént eset adta az ötletet a mű megírásához, és olyankor nemigen lehet eltérni a történelmi eseményektől. Mindenesetre ez korlátozhatta az író fantáziáját, talán ez volt az oka a gyors lezárásnak is. (Amit, bevallom, nehezményeztem, mert még bírtam volna tovább olvasni.) Ugyanakkor nagy élvezet volt megismerkedni Woods kidolgozott és hiteles karaktereivel.

És hogy egy kis elemzést is hozzáfűzzek, az említett érdekességeken túl a történet igen sok tanulsággal is szolgál. Érezzük a felidézett egyéni és kollektív traumák generációkon átívelő hatását, amelyektől valamennyi szereplő így vagy úgy szenved – így kerülnek elő napjaink problémái. A lezárás viszont némi reményt sugall, hogy talán még nincs minden veszve. Daisy Wood kötete – Borbély Judit Bernadett illúziót keltő fordításában – nagyon ajánlható mindazoknak, akik szeretik a családi és történelmi regényeket, meg a titkokat – és élvezettel követik a két idősíkon játszódó, a valóság és a fikció határán mozgó történeteket. (..)

Daisy Wood

A folytatásért kattintson ide, ahol elolvasható,
hogy Könyvparfé milyen recepttel párosította könyvajánlóját

Daisy Wood: A windsori kastély könyvtárosa
Fordította: Borbély Judit Bernadett
21. Század Kiadó, Budapest, 2025
350 oldal, teljes bolti ár 5990 Ft,
online ár a kiadónál 5391 Ft,
e-könyv változat 3990 Ft
ISBN 978 963 568 5844 (papír)
ISBN 978 963 (e-könyv)

* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege

Windsor, 1940: Sophie Klein titkos feladatot kap, meg kell hiúsítania egy cselszövést. Ezért helyezik a Királyi Könyvtárba, amely a windsori kastélyban, a hercegnők lakóhelyén található. Amikor kiderül, hogy Windsor is a rossz oldalon áll, Sophie-nak mindent kockára kell tennie, hogy megmentse a leendő angol királynőt…
Philadelphia, napjainkban: Lacey Jones éppen a nagymamája iratait nézi át, és talál egy rejtélyes levelet, rajta a windsori kastély pecsétjével. Vajon hogyan került a családjuk birtokába?
Így veszi kezdetét az utazás, amely során Lacey betekinthet a királyi rezidencia titkaiba, és örökre megváltozik az élete…