Lucy in the Sky with Diamonds* | Norman Ohler: Kemény anyag

Riedl Annamária |

Mi köze van vajon az ementáli sajt szülőföldjének, a svájci Emmentalnak, valamint a gabonának az LSD-hez? Mi történik akkor, ha a háborúban Németország győz, és kinyílik Pandora szelencéje? Hol és mikor ér véget egy vegyület élete gyógyszerként, és mikor válik fegyverré, majd kábítószerré? Norman Ohler rendkívül alaposan megismerte a pszichedelikus szerek világát. Kemény anyag című könyvében a szigorú (de olvasmányos) tudományosság mellett számos érdekességgel ismerteti meg az olvasót. Az előbb felsorolt kérdésekre persze mindig születik válasz és megoldás, még ha nagyon fájó is.

Ohler ebben a művében felveszi előző regényének, a Totális kábulatnak a fonalát. Annak témája a drogok használata volt, mégpedig a Harmadik Birodalom hadseregében (majd másutt is). A jelen történet kezdő dátuma 1946. április 8-a, amikor is Arthur J. Giuliani, a Szövetségi Kábítószer-iroda (FBN) ügynöke nekivág, hogy a romokban heverő Berlin utcáin megfékezze az egyre durvább feketekereskedelmet, főleg a kábítószerek eddig sosem látott mértékű forgalmát. Napról napra egyre reményvesztettebb, miközben az államokban főnökét, Harry J. Anslingert feltüzelik a németországi jelentések. Ugyanis ezekből kiviláglik, hogy alig egy évvel a háború után a droggal kapcsolatos ellentétek már kettéválasztották Keletet és Nyugatot. Sőt a piac láthatóan kiszélesedett: az orvosok által ismert és ellenőrzött forgalmú opiátok és az amfetaminok mellett felbukkant egy harmadik fajta szer is, amit nehezebb lesz kézben tartani. Berlin romjai alatt ugyanis terjedni kezdenek az úgynevezett tudatmódosító (pszichedelikus) szerek, kiemelt helyen az LSD és a varázsgomba.

• Olvass bele!

A regényben megírt pillanat túlmutat Anslingeréken, és meg sem áll napjainkig. Csakhogy minden korábban kezdődött, 1913-ban. Richard Willstatter berlini laboratóriumában járunk, ahol a növényi alapú festékanyagok néha unalmas világában telnek Arthur Stoll asszisztens napjai. A gyógyszeripar egyre másra állítja elő a szintetikus vegyszereket, Stoll mégis inkább a természetes anyagok kutatása felé fordul. Ezért 1917-ben faképnél hagyja professzorát, és meg sem áll a Sandoz cég új gyógyszerrészlegéig. Ott kap egy labort nem túl korszerű eszközökkel, de végre azzal a növénnyel – pontosabban a gabonát megbetegítő gombával – foglalkozhat, amelyet nemrég fedezett fel magának, az anyarozzsal. Így indul az olvasó éveken, évtizedeken és országokon átívelő utazása laborokon, kísérleti lakásokon, a politikai elit zárt körein át a hippi mozgalom mindennapjaiba. Ebben az utazásban az Európai Unió 1965-ös Alapjogi Chartájának megszületése sem állítja meg. Akkor már úgy tűnt, a kábítószer-használat száguldása szinte szabályozhatatlan. A Charta mégis képes volt botot dugni a küllők közé, és passzusai a mai napig is meghatározó elemei minden európai jogszabálynak, ami a narkszabotikum tartalmú gyógyszerekkel embereken végrehajtott kísérletekkel foglalkozik.

A szerző a Kemény anyag megjelenése előtt elképesztő mélységű kutatómunkát végzett. Ennek eredményeként állhatunk például 1970. december 21-én 12 óra 30 perckor Nixonnal és Elvis Presley-vel az Ovális irodában, és kísérhetjük figyelemmel az ott történteket meg az ott elhangzottakat. De ez csak egy példa a számtalan közül, amelyek szinte testközelbe hozzák a világ legveszélyesebb kábítószerének, az LSD-nek a születését, majd új szerepbe lépését. E folyamatot követve még az az olvasó is elbizonytalanodhat, aki korábban már a leghatározottabb véleményt fogalmazta meg a szerről. Maga az író szinte minden egyes mondatában sejteti, hogy ezeket az életre veszélyes szereket kizárólag szigorú orvosi felügyelet mellett, a lehető legkisebb mértékben, csakis gyógyászati célra lenne szabad használni. Az olvasó azonban nehezen tud szabadulni az LSD vagy a varázsgomba használatakor fellépő extázis-élmény részletesen kifejtésétől. Még szerencse, hogy a könyv utolsó fejezetében Ohler mindenkit visszaránt a valóságba.

*A Beatlesnek a címben írt dalát gyakran gyanúsították azzal, hogy az LSD-t népszerűsíti. Pedig nem.

Norman Ohler: Kemény anyag
Pszichedelikus szerek:
kábítószer, gyógyszer vagy fegyver
Fordította: Farkas Tünde
Libri Kiadó, Budapest, 2024
242 oldal, teljes bolti ár 4499 Ft,
online ár a bookline.hu-n 3825 Ft,
e-könyv változat 2999 Ft
ISBN 978 963 433 9021 (papír)
ISBN 978 963 604 4435 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A tudatmódosító szerek évezredek óta jelen vannak az emberiség történetében. De csak pár évtizede vannak betiltva.
1943-ban, egy szép áprilisi napon a Sandoz gyógyszergyártó cég laboratóriumának munkatársa a szabályok ellenére önkísérletet hajt végre magán, és kipróbálja a később LSD-ként elhíresült vegyületet, az ötvenes években pedig a mexikói varázsgombákban egy hasonló hatású anyagra bukkan. Kutatásai közben nem is sejti, milyen mértékben változtatja meg a 20. század történelmét.
Habár az LSD-ből és a pszilocibinből nem lett gyógyszer, pszichedelikus hatásuk miatt jelentős érdeklődés jelentkezett irántuk. Magánembereken kívül kutatók, orvosok, sőt a CIA vezetői is láttak bennük fantáziát: kábítószerként, gyógyszerként és fegyverként is felhasználták ezeket a pszichedelikus drogokat.
Miért nem készítettek belőlük soha gyógyszert? Vajon tényleg képesek lennének gyógyítani a depressziót vagy az Alzheimer-kórt? Hogyan és miért tiltották be a használatukat? Mire akarta felhasználni a CIA ezeket a szereket, és milyen titkos kísérleteket folytattak velük – a kísérleti alanyok tudta nélkül?