Nyelvünk előre gyártott elemei | Bárdosi Vilmos, Kiss Gábor: 500 magyar közmondás

Cserháthalápy Ferenc |

A napokban jelent meg az 500 magyar közmondás című szótár. A kötet összeállítói – Bárdosi Vilmos és Kiss Gábor – nem szokványos gyűjteményt kínálnak az olvasónak, az alcím jelzi, hogy jelentésmagyarázatokkal, fogalomköri mutatóval és teljes körű szómutatóval egészítették ki művüket. Ebből az alkalomból készített villáminterjút Kiss Gábor szerkesztővel, a kiadó külső munkatársa, Cserháthalápy Ferenc.

Már az alcím is azt sugallja, hogy a szótár haszonnal forgatható, tehát sikergyanús. A kiegészítések elkülönülnek a közmondások szócikkeitől?
Természetesen. A jelentésmagyarázatok közvetlenül kapcsolódnak a rendkívül gazdag anyagból kiválasztott közmondásokhoz, majd önálló részekként tettük bele a fogalomköri és a szómutatót.

Mi a közmondások szerepe nyelvünkben?
A nyelv legfontosabb építőelemei a szavak, de vannak a szavaknál kisebb elemek is, ezek a hangok, a toldalékok. A szavaknál nagyobb építőelemek pedig a szólások és a közmondások. Ezek előre gyártott elemek, és jobbára sok évszázados bölcsességeket fogalmaznak meg vagy rögzítenek. A közmondásokat – amelyeket szokás nyelvünk virágainak is nevezni – már régóta foglalják szótárakba. Az első nyomtatott közmondásszótár – szerzője Baranyai Decsi János – 1598-ban jelent meg Bártfán, latin, görög és magyar nyelvű anyaggal.

Hány közmondást ismerünk?
Összesen, vagyis szótározva hozzávetőleg tízezer lehet a számuk, az alakváltozatokkal együtt. De ha leszűkítjük figyelmünket a használókra, az átlag magyar beszélő a vizsgálatok szerint hozzávetőleg százat ismer. A legismertebbek – és megint a felmérésekre hivatkozom – ezek:

Ajándék lónak ne nézd a fogát,
Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér,
Aki másnak vermet ás, maga esik bele,
Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok,
Kutyából nem lesz szalonna.

Említsen néhány ritkábbat is!
A következők ritkábbak, de megtalálhatók a most megjelent könyvben.

A leforrázott kutya hideg víztől is fél – azaz túlontúl óvatos,
A távollevőt könnyű rágalmazni – ez előfordulhatna akár hétköznapi beszédben is,
Minden fejszének akad nyele – ennek a jelentése szinte azonos az ismertebb változatéval, vagyis: minden zsák megtalálja a maga foltját.

• Lapozz bele a szótárba!

Vannak népies ízű közmondások is az új szótárban?
Természetesen, de ezek nagy múltúak, hiszen az a közeg már nem létezik, amelyikben a népi bölcsességeket örökül hagyták. Népies minősítésűek például a következők:

Reggeli vendég nem marad sokáig – ez népi megfigyelés: a reggeli eső hamar eláll.
Amit a ház ellop, azt elő is adja – ami otthon vész el, előbb-utóbb előkerül.
Ahol malacot ígérnek, ott zsákkal forgolódjál! – vagyis a kínálkozó alkalmat nem szabad elszalasztani.

Tematikus mutatóval még nem találkoztam (vagy nem ez volt a neve). A kötet 375 fogalomkörbe sorolja az első rész közmondásait. Mondana néhány példát?
Az „egyformaság” fogalomkörében például ezt olvashatjuk:

Egyik kutya másik eb,
Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz,
Két bolond egy pár.

A „kapzsiság” körébe következők kerültek:

Egy rókáról két bőrt nem lehet lehúzni,
Éhes szúnyog jobban csíp.

Ez a rész azoknak a beszédíróknak lehet hasznos, akik valamilyen szituációt igyekeznek előre gyártott gondolattal alátámasztani.

A szótár harmadik része a Szómutató. Gondolom a diákok számára ez is hasznos, mert ha a tanító/tanár azt mondja, hogy sorolj fel a kutyával kapcsolatos néhány közmondást, akkor a diák innen szerezhet ötleteket.
Pont erre szolgál a teljes körű szómutató. A „kutya” szó 16 közmondásban szerepel. Ezek között vannak:

Egyik kutya, másik eb,
Amelyik kutya ugat, az nem harap,
Kutyából nem lesz szalonna.
Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát.
Idegen kutyának lába közt a farka.

A „hal” szó többek között ezekben szerepel:

A nagyhal megeszi a kishalat – az erősebb elpusztítja gyengébbet, a kisebbet,
Fejétől bűzlik a hal – a közösség romlása elsősorban a vezető hibája,
A hal úszni szeret/akar – ezt halétel elfogyasztása után szokták mondani, ha a vendég bort kíván…

Kinek készült ez a közmondásszótár?
Röviden: a magyar nyelv szerelmeseinek.

Az 500 magyar közmondás című szótár praktikus, könnyen kezelhető, elsősorban az iskolások számara készült, hogy nyelvünknek ezt az évszázados kincsét a fiatalabbak is megismerjék és helyesen tudják használni őket. Például segítségével el tudják kerülni az olyan helyzetet, amikor az egyik közmondás első felét egy másik közmondás második felével folytatják… Nagyon hasznos a magyartanároknak is, mert segít a feladatok összeállításában. A szótár a magyar nyelvi ismeretterjesztés és nyelvművelés legnemesebb hagyományait folytatja.

Bárdosi Vilmos, Kiss Gábor: 500 magyar közmondás
Jelentésmagyarázatokkal, fogalomköri mutatóval
és teljes körű szómutatóval
Az Ékesszólás Kiskönyvtára 99.
Tinta Könyvkiadó, Budapest 2025
144 oldal, teljes bolti ár 3200 Ft,
online ár a kiadónál 2880 Ft
ISBN 978 963 409 4692

Az 500 magyar közmondás kötet ide kattintva
rendelhető meg kedvezményesen