Nézd meg az anyját | Melissa Albert: Bűnös szívünk mélyén

Paddington |

Melissa Albert a legnagyobb amerikai könyvkereskedelmi hálózat, a Barnes and Noble ügyvezető igazgatói székéből állt fel és váltott az írói pályára. Így tehát, ha valaki tudhatja, „mi kell a népnek”, akkor az ő. A fiatal felnőtteket célzó (young adult, YA) műfajban, annak is a horror és a természetfeletti mezsgyéjén egyensúlyozó alzsánerében próbálta ki magát, és már első regénye, a magyarul Mogyoróliget címmel megjelent kötet sikerkönyvnek bizonyult. Ugyanakkor már annak a történetnek is meglehetősen vegyes volt a fogadtatása. Nincs ez másként a nemrégiben megjelent Bűnös szívünk mélyén megítélésével sem.

A szerző kétségkívül jól bánik a szavakkal, prózája igényes, olvasmányos. A sztori tempója is jó, megragadja és viszi magával az olvasót. Okos gondolatokat ad szereplői szájába, és képes arra is, hogy az elbeszélés tükrözze azt, amit szereplőiről gondol. A két idősíkon három elbeszélő hangján megszólaló narratíva tükrözi az aktuális beszélő érettségét, személyiségét is.

Az is biztos, de természetes is, hogy Melissa Albert tudja, mit keresnek a célcsoport tagjai, a már nem gyerek fiatalok és a fiatal felnőttek. A könyvről született vélemények nagyrészt azt tükrözik, hogy mennyire gondolja azt egyik vagy másik olvasó, hogy a szerző jó terméket állított elő a piaci igények kiszolgálására. A recept jól ismert: végy egy csipet mágiát, némi horrort, de ne túl sokat, egy adag rejtélyességet, legyen benne lányok közötti testvériség (sisterhood), jók és rosszak, legyenek benne a lányok körül feltűnő pasik – ezzel már össze is állt az alapanyag. Sokan sokféleképpen keverték össze ezeket a hozzávalókat, a tepsiből kikerült végeredmény pedig mindig egy kicsit más. Albert ezzel a regénnyel nem vállalt óriási kockázatot, egy sokat olvasó csoportot célzott és talált meg. A Mogyoróliget és annak folytatása tisztes kereskedelmi és közönségsiker volt. Így aztán a Bűnös szívünk mélyén is nagyon hasonló keverék lett.

A Bűnös szívünk… (hasonlóan a korábbiakhoz) a felnőtté válás története. Két főszereplője a 16-17 éves Ivy és édesanyja Dana, akiről elsősorban nem Ivy jelenében tudunk meg információkat, hanem abból az időszakból, amikor maga is ebben az érzékeny korban volt. A két lányt – a jelenbeli Ivy-t és a múltbéli Danát az köti össze, hogy mindketten azzal szembesülnek, megváltoztak a képességeik. A legtöbb 16 éves ezt mindennapi dolgokban tapasztalja meg, de ezek a lányok mágikus képességekre tesznek szert. Mivel néhány évtizede gyerekekkel, fiatalokkal dolgozom, és persze számos kamaszodást „élveztem/szenvedtem” végig családi és baráti körben, sosem értettem, hogy ki és miért kezdte el a 16 éveseket sweet sixteennek, azaz édes tizenhat évesnek nevezni. Sokkal inkább illik erre a korosztályra az a számomra metaforikus megjelenítés, hogy boszorkákká válnak a nővé-férfivá érés elején, amikor már minden adott a felnőttléthez biológiailag, ám a lelki érés csak később következik be. Ráadásul az új testi tudással akkor is meg kell tanulni bánni, ha a kamasz nem a Bűbájos boszorkákéval összemérhető „erő” birtokába kerül hirtelen.

• Olvass bele!

Hogy tudatosan metaforaként használja-e a mágiát a szerző vagy egyszerűen felül a divatvonatra – nem tudható. Ám a pubertáskori változás megmutatásának remek eszköze egy anya és lánya kettős idősíkban játszódó története, akik eltérő módon, mégis párhuzamosan fedezik fel a mágia erejét és újdonsült erejük hatásait. A nyitójelenet – amelyben a tinédzser Ivy és barátja autójukkal majdnem elgázolnak egy fiatal, meztelen nőt, aki az erdőből jön ki –, csupán bevezetője egy sor furcsa eseménynek. Ezek miatt Ivy megkérdőjelez mindent, amit az anyjáról és a saját múltjáról tudott – vagy tudni vélt. Flashbackek sorozatán keresztül azt is megtudjuk, hogyan keveredett bele Dana, Ivy édesanyja a mágia hatalmába. Nincs is annál érdekesebb, mégis az ember gondolkodását összezavaró pillanat, amikor rájön arra, hogy a szülei is voltak fiatalok, csajoztak, pasiztak, esetleg durva bulikban vettek részt, sőt sokuk múltjában van olyan, amit ma szégyellnek, vagy amivel akkoriban nehezen tudtak mit kezdeni. Esetleg még ma is így van ez.

Ezt a megközelítést erősíti a két nő hozzáállása is a mágiához. Ivy csodálatos dologként tekint rá, amit fel kell fedezni, mert egyre újabb és újabb izgalmas tapasztalatokhoz vezet. Dana ellenben mindent tud a mágia sötét oldaláról és hogy az ember milyen súlyos árat fizet érte – hiszen anyaként érett fejjel, tudatosan idézi fel saját tapasztalatait, hogy milyen szörnyű következményei lehetnek az elszabaduló varázslatoknak. A varázslat helyére sok mindent be lehet helyettesíteni, gondolhatunk helyette egyszerűen tudatosan használt női bájakra is.

Melissa Albert azt írja – Rusznyák Csaba remek fordításában –: „Egy anya lehet hámozókés vagy véső is. Formálhat okosan, de sajnos rombolhat is.” Dana épp úgy nem jó szülőként mutatkozik be a regényben, ahogy a mellékszereplőként megjelenő többi szülő sem (mint Ivy édesapja vagy a mellékszereplők szülei). Nincs szülő, akit ne befolyásolna saját élettapasztalata, és ha ez a befolyás túlzott vagy nem elég tudatosan kezelt, bizony nagyobb az esély arra, hogy az ember vésővé válik. Ha csak néhány olyan – vélhetően az elkövetkező években szülővé váló – ifjú olvasója lesz ennek a regénynek, aki majd nem akkor öltözteti fel a gyerekét melegebben, amikor ő fázik (hogy csak egy egészen apró szülői tévedést említsek), már többet tett Albert a történet megírásával, mint hogy egyszerűen szórakoztatni akart.

Melissa Albert: Bűnös szívünk mélyén
Fordította: Rusznyák Csaba
Agave Könyvek, Budapest, 2023
336 oldal, teljes bolti ár 4480 Ft,
online ár a kiadónál 3136 Ft
e-könyv változat 3280 Ft
ISBN 978 963 598 1854 (papír)
ISBN 978 963 598 1861 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Egy buliból hazafelé tartva a tizenhét éves Ivy és jövendőbeli expasija majdnem elgázolnak egy meztelen, fiatal nőt egy fákkal övezett út közepén. És ez csak a kezdete az egyre hátborzongatóbb eseményeknek. Ivy hamarosan meghökkentő dolgokra figyel fel otthon is: egy döglött nyulat talál a kocsibejárón, majd anyja bizarr főzetét a kertben elásva, de kisvártatva előkerül egy gyermekkori kincses doboza is a szülei gardróbszéfjéből.

Hamarosan a felszínre bugyognak Ivy titkolózó anyja múltbeli titkai. Mit követett el annak idején? És mi van, ha a természetfeletti erők, amelyekkel tinédzserkorában dacolt, most visszatérnek, hogy mindkettejüket kísértsék? Ivynak válaszokra lesz szüksége, ha el akarja kerülni a vészesen közelgő sötétséget. A részben Ivy jelenkori, külvárosi otthonában, részben pedig anyja mágiával átitatott, 1990-es évekbeli Chicagójában játszódó történet boszorkányos lendülettel, letehetetlenül száguld izgalmas befejezése felé.

Melissa Albert regénye titkokkal, hazugságokkal, rossz döntésekkel és veszélyes mágiával szőtt paranormális fantasy, ami a horror eszköztárából sem rest válogatni.

“Mintha minden sora titkos varázsigéket rejtene. Csak úgy lüktet a mágiától, és bűvkörébe vonja az olvasót is.”

V. E. Schwab