Gyilkosságok – a régész szemével | Elly Griffiths: Csontok háza

● K A R Á C S O N Y
U T Á N I
A J Á N D É K N A K
A J Á N L J U K ●

Laczkó Ilona Adél |

Az emberiség ősi erkölcsi elvárása, hogy az elkövetett bűneiért a bűnös, mindig nyerje el a méltó büntetését – kiváltképp ha gyilkos. A hatóságok pedig kövessenek el mindent azért, hogy a tettes kilétére fény derüljön. Ez a gondolat idéződött fel bennem Elly Griffiths új könyve kapcsán, ami egyébként része a dr. Ruth Galloway eseteit bemutató sorozatnak. És váratlanul döbbenetesen aktuálissá vált, mert fényt derült egy 24 éve elkövetett gyermekgyilkosság részleteire, és egyben hatalmas közfelháborodást váltott ki, hogy a tettes elévülés miatt már nem büntethető. (A frissebb hírek szerint megkísérlik mégis eljárás alá vonni az elkövetőt.)

A Csontok háza egy másik, ugyancsak súlyos morális kérdést jár körbe: joga van-e bárkinek más korban, más kultúrában, akár más földrészen élt emberek csontjait relikviaként őrizni, múzeumban közszemlére tenni? Szabad-e − ahogy a könyvben is olvasható − az egykori ausztrál őslakos koponyáját vízhordó edényként használni? A válaszunk, persze az, hogy nem. De valóban olyan nyilvánvaló ez? Hiszen világszerte számos múzeum állít ki mumifikálódott vagy bebalzsamozott emberi holttesteket, részleges vagy teljes emberi csontvázakat. Ki tudja, milyen körülmények között kerültek oda? Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ezek mind az ismeretterjesztést szolgálják, de azért aligha örülnénk annak, ha minket vagy közeli hozzátartozóinkat, mondjuk, kétszáz év múlva egy kivilágított vitrinben mutogatnák tudást gyarapító célzattal. Így már elgondolkoztatóbb ez a helyzet? Mindenesetre a regényben szereplőhöz hasonló hazatelepítésre számos példa akad a közelmúltunkból.

• Olvass bele!

Lord Danforth Smith ősi, angol arisztokrata család sarja, egy neves és sikeres versenyistálló birtokosa, továbbá a dédapja által alapított norfolki Smith múzeum tulajdonosa. Egy bevásárlóközpont építési területén az építkezés során bukkannak rá egy régi templom romjaira és egy meglepő épségben maradt fakoporsóra, amelyben minden bizonnyal a Lord egyik rokona, Augustine püspök nyugszik. Dr. Ruth Galloway a koporsó felnyitásának nyilvános eseményére jóval a meghirdetett időpont előtt érkezik a múzeumba, és a koporsó mellett, rendkívül furcsa testhelyzetben, holtan találja Neilt, a múzeum kurátorát. E baljós előzmény után, a koporsó felnyitására később kerül sor, szigorú biztonsági intézkedések és rendőri felügyelet mellett, az Észak-norfolki Egyetemen, Ruth munkahelyén. A koporsó vizsgálata számos meglepetéssel szolgál, és kellemetlenségek egész láncolatát indítja el.

Lord Smith a múzeumba invitálja dr. Galloway-t, hogy a dédnagyapja által Ausztráliából magával hozott csontokról állapítsa meg, emberi vagy állati eredetű maradványok-e. Ruth a pincében elborzadva látja, hogy ott teljesen szakszerűtlen körülmények között, rendezetlenül tárolnak több tucat ládányi emberi csontot. A maradványokat egy elginista csoport vissza akarja szerezni a lordtól. (A kifejezésben Lord Elgin nevét találjuk, aki annak idején lefeszegette az athéni Parthenon márványszobrait és frízeit, hogy a British Múzeumot gazdagítsa velük. Ma ezt kultúrvandalizmusnak nevezzük. Az elginisták azon igyekeznek, hogy őseik földjén, Ausztráliában ismét eltemethessék őket.) Az őslakosok tetemeit a lord dédapja egyszerűen kiásta a sírjukból, és mint műkedvelő preparátor a gyűjteményét gyarapította velük. Ruth nem tudja eldönteni mi a felháborítóbb, ez vagy pedig az, hogy Lord Smith megöröklött tulajdonjogára hivatkozva még fenyegetésre sem hajlandó átadni a csontokat. Pár nap elteltével pedig a lord rémálmok sorozata után váratlanul meghal.

A Szikes-lápon Ruth szomszédságába költözik egy különös férfi, Bob Woonunga, akiről − minő véletlen − rövidesen kiderül, nemcsak spirituális képességek birtokosa, de egyben az elginisták vezetője is, és éppen a csontokért jött ide. A kurátor halála ügyében nyomozást vezető Nelson főfelügyelőt rejtélyes betegség támadja meg, amitől kómába esik. Lord Smith feleségéről és gyerekeiről is egyre több gyanús dolog derül ki, és a lovarda körül sincs minden rendben. A halálesetekkel kapcsolatos nyomozás szálai többször is – érthetetlen módon – keresztezik valami nagyszabású drogcsempészet ügyeit. Természetesen végül mindenre fény derül, ám a szerző annyi meglepetést, csavart helyez el a történetben, hogy az olvasó unalomra semmiképpen sem panaszkodhat. Itt az alkalom, hogy megemlítsem Svoboda Róbert kitűnő fordítói munkáját – gördülékeny szövege nagyban hozzájárult az élvezethez.

Elly Griffiths különleges és érdekes karaktert alkotott meg Ruth Galloway figurájában: a negyvenes nő kiváló szakember, elemző, tudós alkat, meglehetősen makacs, sőt önfejű. Nem szeret rivaldafénybe kerülni. A kislányával és a macskájával él a zord Szikes-láp szomszédságában, a tengerparton, gyakorlatilag teljesen magányosan, három szomszédos, lakatlan ház között.

Kicsit visszautalok a bevezető gondolatokra: Griffiths első két Galloway-krimije (az Átkelők és a Janus-kő) a múltban és a jelenben elkövetett gyermekgyilkosságokról szól, míg az Eltemetett titkok a második világháború alatt elkövetett gyilkosság utóéletéről. Mindháromban hangsúlyosan fogalmazódik meg a gyermekek ellen elkövetett bűnök megbüntetésének igénye, illetve az eltitkolt vagy felderíthetetlen bűnösök kézre kerítésének fontossága.

A Csontok háza immár a negyedik magyarul megjelent regény a szerző eddigi 16 Galloway-könyvéből. Ugyan megírásuk/kiadásuk sorrendje egyben kronológiai sorrend is, de minden eddig megismert művében gyakori visszautalásokkal él, tehát az olvasó megismeri a szereplőket, a közöttük lévő bonyolult kapcsolatrendszereket, de még a fontosabb előzményeket is. Sőt! A könyv végére illesztett Ki kicsoda fejezetben részletes információkat kapunk a főbb szereplőkről. Nagyon olvasóbarát megoldás…

Szóval: nagy kár lenne bármelyik Galloway-regényt kihagyni!

Elly Griffiths: Csontok háza
Fordította: Svoboda Róbert
Kossuth Kiadó, Budapest, 2024
384 oldal, teljes bolti ár 5900 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 5391 Ft,
e-könyv változat 3590 Ft
ISBN 978 963 636 3413 (papír)
ISBN 978 963 636 6155 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Halloween estéjén dr. Ruth Galloway fura eseményre hivatalos a King’s Lynn-i helytörténeti múzeumba: egy koporsót készülnek felnyitni, ami egy középkori püspök földi maradványait tartalmazza. Ám amikor Ruth megérkezik, egy friss holttestet is talál: a múzeum kurátoráét, a koporsó mellett elterülve a padlón.
Nem sokkal később a múzeum jómódú tulajdonosa is holtan fekszik az istállójában. A két halálesetnek lehetnek természetes okai is, de Harry Nelson nyomozó főfelügyelő nincs erről meggyőződve. Ruth és Nelson útjai nemsokára ismét találkoznak…
Amikor fenyegető levelek kerülnek napvilágra, az események még sötétebb fordulatot vesznek. Ruth barátai is bekerülnek a képbe, és ekkor felmerül a kérdés, hogy ki iránt is legyen ő lojális. Miközben elvei próbatétel elé kerülnek, neki és Nelsonnak rá kell jönnie, hogyan lehetnek ausztrál őslakosok koponyái, az Álomlátás Misztériuma vagy a drogcsempészet e halálesetek kulcsa – és egyúttal a saját túlélésüké.