Színezüst erdők során… | A Meseautó / Veres 1 Színház / RAM

 Bedő J. István |

Azt hiszem, senki sem tudná szétválogatni, hogy a legeredetibb Meseautó filmből mennyit írt Vadnai László és mennyit Vitéz Miklós, de Vadnai klasszikusait ismerve, alighanem a párbeszédek és a poénok java őt dicséri. A Veres 1 Színház tehát keveset kockáztatott, amikor az éppen 90 évvel ezelőtti film színpadi „újraforgatására” vállalkozott. Persze nyúlt már más is az alapötlethez, sőt a filmes remake is sikeres lett, de természetesen minden egyes alkalommal aktualizálták valamennyire. Ez alkalommal megmaradt az előadás az eredeti korban, megmaradt benne a gazdasági válság Magyarországának képe, viszont jelentősen felhabosították.

A felhabosításon azt értem, hogy a mostani átdolgozók: Böhm György, a rendező és Nemlaha György belefűzték a történetbe a film főslágere mellé Márkus Alfréd további dalait (és még néhányat másoktól). Nagyon kellemes, friss előadás született a valamikori sikerfilmből. A nagyon ismert ős-filmre többször is fogok még hivatkozni – tudjuk egyáltalán, hogy azt Gaál Béla rendezte? –, bár ahogy az első előadások egyikén a RAM-ban észrevehető volt, a nézők nagy része legfeljebb tévés ismétlésként láthatta, vagy még úgy sem.

Az újrahangszerelt és újraritmizált zene legtöbbször igen jól és szervesen épült a cselekménybe, és így egyfajta jukebox musical született, vagyis a meglévő, ismert, sikeres dalokat fűztek fel a később született mű cselekményére. (Hogy csak két példát mondjunk: ilyen a Made in Hungária vagy a Mamma mia.) Ez persze tökéletesen pergő sztorit igényel, hogy a dal szinte folytatása legyen a színpadi cselekvésnek. A Böhm–Nemlaha páros ezért inkább a sztorit faragta meg, új szereplőket hozott be, miközben a történet szövete, eleje, konfliktusa és vége lényegében változatlanul megmaradt. Mitől volt mégis mai musical ez a dédanyánk korú darab? Attól például, hogy a zeneszámok többségéhez tánckar párosult. Mégpedig igen hatásos koreográfiával (Bakó Gábor), ami a színészektől nem is mindig követelt kiemelkedő tánctudást.

No és persze a Meseautó maga. Ez a gyönyörű, kék színű Horch, aki (!) eleven szereplő, hiszen gördül, száguld, forog és rádiója is van! Érthető, hogy Kovács Vera, a csinos, bár a leghétköznapibb ker.-iskolát végzett, gyorsírni tudó kisasszony beleszerelmesedik. Na, most itt kezdődik a francia bohózatba töltött, mégis nagyon angyalföldi vagy józsefvárosi népmese, a vezérigazgató & gyakornokleány meséje. Kis és nagyobb hazugságokkal, álruhás királyfival (vezérigazgató sofőrjelmezben) és a többi.

Csakhogy ebben a darabban, akárcsak a filmben, ők elöl vannak, mégsem ők a főszereplők. Hanem az őket körülvevő a karakterek. A vezérért rajongó (de esélytelen) titkárnő, Anna (Molnár Gyöngyi), az iktató igen kisszerű főnöke, Halmos (Harna Péter), meg egy mindenes fiú az autószalonból. Ezeket a figurákat szerencsére nem csábította másolásra a film, önálló és nagyon mulatságos karaktereket építettek fel és hoztak a színpadra – ez emelt még egyet az előadáson.

Széles Flóra a váratlanul megajándékozott Kovács Veraként csinos, jó hangú figurát hoz, és kiemelkedik két egészen ellentétes pillanata: ahogy az autószalonban elolvad a meseautótól, illetve amikor kellően mesterkélt affektálással eltaszítja a sofőrnek hitt (de leleplezett) vezérigazgatót. Molnár Gyöngyi szerelmes (ám észre sem vett) titkárnője a szövegben megírt olvadozást és undokságot roppant elhihetően játssza el. Bajor Lili (Vera barátnője) kedves, frusztrált kolléganő, akiből olykor kitör valami, és megsejtjük, hogy ő is szeretne magának egy csinos fiút, aki lehetne akár diri is – vagy legalább egy jóképű sofőr. (És mekkora komika!)

Ahhoz képest hogy Vera milyen visszafogott és normális is tud lenni, megdöbbentő, milyen karikatúra család veszi körül. Őket csak felületesen ismerjük meg, és nem derül ki, hogy a keménykezű, konzervatív apuka (Janik László), aki a Turul című újságból szerzi a világnézetét, továbbá a felesége (Zorgel Enikő) vajon miképpen nevelték hőbörödött indiánná fiacskájukat (Vincze Márton). Vagy nevelték-e egyáltalán.

Az egymással szerepet és társadalmi helyzetet cserélő bonviván bankigazgató (Kékesi Gábor) és az autószalon vezetője (Krajnik-Balogh Gábor) szerepe már az eredeti Vadnai-változatban is kidolgozatlan volt. Itt mindketten öntudatosan vállalták, hogy ebben a „kétrészes léhaságban” (az átdolgozó szerzők megjelölése) nekik csak kevés dramaturgiailag számottevő feladat jut.

Alig pár mondatos szerepeiben figyelemre méltó volt Ágoston Péternek a jelenléte. Ő a mindenre használható Stux, aki lótifuti az autószalonban, mellesleg szállodai portás meg egy mulató tótumfaktuma, továbbá minden munkahelyének résztulajdonosa. Rendezői ötlet lehetett nyúlfarknyi jelenléte az autószalonban, mert így el lehetett énekelni a Stux, maga vérbeli párizsi lett kezdetű dalt. (Egyébként némelyik dal cselekménybe illesztése elég indokolatlannak tűnt, mert teljesen kilógott a darabból – bár ez a közönséget egyáltalán nem zavarta…)

A filmből ismerős elcserélt vacsorázást itt egy beleékelt orfeumi jelenet egészítette ki: a Fekete Gyöngy (Josephine Baker) vendégszereplését ígérik, de ez meghiúsul, botrány lóg a levegőben. A helyzetet mentendő J. B. jelenetét az öltöztetőnője táncolja és énekli végig. A látott előadásban Fejes Szandra köré szervezték a teljes szereplőgárdát, miáltal egészen magas színvonalú balhé született, amint banánszoknyában belibben és előadja a dögös pót-Josephine-t. Itt szólalt meg egy nagy zenei truváj: a zenei rendező (Vecsei László) egybeszőtte a Gilolót (Jacobi Leányvásárából) és Az én babám egy fekete nőt.

Az előadás tele volt sziporkákkal: az átdíszletezést megkönnyítették a gördülő vagy többcélú elemek, a háttérdíszlet jótékonyan takart, ha erre szükség volt, a mesésen kék autót hófehér kendőkkel törölgetve mozgatták a háttérből a színre. Mókás ötlet, hogy Horch (őméltósága) még beszél is, mint KITT (a Knight Riderből), és kvázi-pszichológusként megvitatja a léha vezérigazgatóval, mit is kell tennie, ha szerelmes Verácskába. Halmos pedig igen ügyes, amikor könnyedén elrejtve elpoénkodja a Veres 1 Színház néhány sikeres előadásának címét…

Böhm György rendezése kőszínházi méretű apparátussal és komoly profizmussal került színre. Amint a Veres 1 Színház oldalán látható, decemberben és januárban már az ország több nagy befogadó képességű színházépületében kerül színpadra A Meseautó. Valószínűleg az általam látott előadáshoz hasonló sikerrel.

A mese ugyanis – akármennyire is valószínűtlen az álruhás királyfi és a pásztorlányka boldog házassága – mindig képes elandalítani.

Fotók: Lethenyei László

Veres 1 Színház
A Meseautó

Szereposztás, további előadások,
helyszínek és jegyvásárlás