Kalózok két világ határán | Shannon Chakraborty: Amína asz-Sziráfi kalandjai

Paddington |

Shannon Chakraborty (akkoriban keresztneve helyén még az S. A. monogrammal) gyorsan a fantasy-irodalom legkedveltebb szerzői közé került az itthon is nagy sikert aratott, 2017-ben indult Dévabád-trilógiával. Legújabb regénye – a tervek szerint egy újabb trilógia első kötete –, amire csaknem négy évet kellett várnia a rajongóknak, rengeteg kalandot, kicsit több harcot és kevesebb humort kínál, ám biztosan nem okoz majd csalódást. Szokatlan főhős, izgalmas történelmi közeg és keleti mondavilág vár csaknem 600 oldalon.

Az amerikai szerző betért muszlim, aki nemcsak a vallás jelenére, hanem a múltjára és legendáriumára is kíváncsi. Amína asz-Sziráfi kalandjai a 12. századba, az Indiai-óceán partvidékére visznek bennünket. A történet narrátora és egyben címszereplője negyvenes női kalózkapitány, fájós térddel, túl élete virágján – nem a fantasy regények tipikus főhőse. A regény elején békésen neveli lányát és otthon ül. A kalózsorsot és -hajót nagyapjától örökölte, ám amikor kislánya, Mardzsána megszületett, tíz évvel a regény ideje előtt, visszavonult.

Egy aggódó nagymama fenyegetésekkel megspékelt kérésére mégiscsak újra tengerre száll. Részben a bűntudat hajtja, mert az eltűnt unoka (Dunjá) apja tagja volt Amína legénységének, és a haláláért a nő magát hibáztatja. A másik motiváló erő, hogy Szalíma, a nagymama értésére adja, Amína lányának élete kerül veszélybe, ha nem vállalja a kalandot. Így tehát a kvietált kalózkapitány nő nem tehet mást, mint összeszedi egykori legénysége legjavát, és útnak indul. A kalandok során pedig kénytelen lesz megvívni, illetve szövetséget kötni olyan mitikus lényekkel, amelyeknek talán a létezésében sem hisz.

A történet fordulatos és izgalmas, erősen olvastatja magát. Mindenkinek kínál valamit, aki szereti a kalandregényeket, a történelmi regényeket, a fejlődésregény műfaját, érdeklődik az Ezeregyéjszaka világa iránt, vagy éppen szeretné látni, hogyan működhet a kultúrák békés egymás mellett élése a gyakorlatban Kenyától Jemenig és Srí Lankáig. Az itt élő emberek természetes módon értenek valamennyit egymás nyelvén is, és többféle írást is el tudnak olvasni (ahogy ez nem volt szokatlan a nacionalizmus térnyerése előtti Európában sem). Tamás Gábor magyar fordítása is remekül tükrözi ezt a sokszínűséget.

• Olvass bele (az oldal alján)!

A történet olyan időszakban játszódik, amikor az iszlám világ progresszív és befogadó volt. Ráadásul egy olyan földrajzi területen, ahol a különböző népek és vallások közötti kapcsolat elengedhetetlen a tengerpartok mentén hajózó népek számára. Amína hajója, a Marávati legénysége is igencsak színes, és nem csupán azért, mert a hajósok bőrszíne különböző. Van köztük keresztény és hindu éppúgy, mint muzulmán. Amíra, amikor csak tud, időt szakít arra, hogy betartsa az imaidőket, ám nem a Korán előírásai vezérlik az életét. Nőként is elismert vezető, akinek félik, tisztelik a nevét és a tekintélyét. Ő nem az a fátylak és háremfalak mögé rejtett virágszál, amilyennek a sztereotípiák mutatják a muzulmán nőket. Gondot fordít arra, hogy legénysége tagjai is imádkozhassanak saját isteneikhez, és ha valaki végzetesen megsérül, saját hitének megfelelő temetést kap.

Sőt: még azt is támogatja, aki a saját neméhez vonzódik vagy nem érzi jól magát abban a testben, amelybe született. Ez utóbbi kissé ellentmondásossá tette a regény fogadtatását a muszlim Bookstagram (a könyves posztokat megosztó Instagram) tagok körében, akik alapvetően nagy örömmel fogadták, hogy valaki tesz azért, hogy pozitív irányba befolyásolja az iszlámról alkotott nyugati képet.

Számomra a mulitkulturalitás és a történelmi vonatkozások voltak a legérdekesebbek Amína asz-Sziráfi kalandjaiban, nem pedig a fantasy vonal. Olyan népek aranykoráról olvashattam, amelyek napjainkban vagy a jelen egyáltalán nem toleráns iszlám fundamentalistái miatt szenvednek, és olyanokéról, amelyeknek teljesen átalakult a kultúrája az elmúlt évszázadok gyarmatosításainak – a közelmúltbeli brit/francia/belga/német/holland nyílt gyarmatosítás és a jelenkori amerikai és/vagy kínai rejtett gyarmatosítás – nyomán.

Amína nem csupán abból a szempontból modern nő, hogy tiszteli és segíti a másságot – legyen az nyelvi, vallási vagy éppen nemi. Hogy a lányát egyedül neveli (pontosabban saját anyja segítségével), ma már szintén nem ritkaság a világnak azon a felén. Viszont sokkal inkább szokatlan, hogy egyik legfőbb problémája a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése. Mindent megtenne azért, hogy kislányát békében és biztonságban nevelje fel. Tíz évig otthon is volt. Ám amikor visszatér a hajójára, rájön, hogy a valóban teljes élethez szüksége van arra is, hogy a tengereket járja és ismét nákúdzá – a legalitás és bűn határán élő hajóskapitány legyen.

A regény végén – főként tudva, hogy a Sziráfi-kalandokat a szerző trilógiának szánta – a legfontosabb nyitott kérdés, hogy mikor játszódik majd a második és harmadik kötet, hiszen élete delén lévő címszereplőjének kalandos a múltja és feltehetőleg a jövője is. A szerző a történetben rengeteg utalást helyezett el korábbi kalandokra, megnyitva így az utat, hogy ezek egyikével ismerkedhessünk meg majd egy előzménytörténetben. Ugyanekkora esélye van annak is, hogy a mostani történet folytatódik még, hiszen a szerző egy ilyen ajtót is nyitva hagy. A válaszra még legalább egy évet várni kell, a második kötet megjelenését eredeti, angol nyelven 2025 szeptember végére ígérik.

Shannon Chakraborty: Amína asz-Sziráfi kalandjai
Fordította: Tamás Gábor
Agave Könyvek, Budapest, 2024
554 oldal, teljes bolti ár 6980 Ft
online ár a kiadónál 5584 Ft
e-könyv változat 4980 Ft
ISBN 978 963 598 2882 (papír)
ISBN 978 963 598 2899 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Amína asz-Sziráfi az Indiai-óceán hírhedt kalózaként túlélt ármánykodó zsiványokat, bosszúszomjas kalmárhercegeket, számos férjet és még egy démont is, hogy most visszavonultan élhessen anyaként a családjával, mentesen mindentől, aminek akár a leghalványabb köze lehet a természetfölöttihez.
Amikor azonban egy olyan munkát ajánlanak neki, melyre egyetlen rabló sem mondhat nemet, Amína lelkesen tér vissza egykori életéhez régi legénységével. Egy eltűnt lányt kell megtalálniuk, cserébe pedig akkora gazdagságra tehet szert, hogy egyszer s mindenkorra biztosíthatja vele családja jövőjét. Ám minél mélyebbre ássa magát, annál világosabban látszik, hogy jóval több van ebben a munkában és a lány eltűnése mögött, mint amennyit elárultak neki.
Shannon Chakraborty, a Dévábád-trilógia szerzője tengereken játszódó, varázslatokkal és veszedelmekkel teli új regényében kalózokról és bűbájosokról, titkos és tiltott ereklyékről és ősi rejtélyekről szóló történetet mesél el, amelyben egy nő eltökélt célja, hogy megragadja az utolsó lehetőséget a dicsőségre… és saját maga írja meg a legendáját.