Arcok, kalandok, szerelmek | Fábián Janka: Történelem és romantika

Somogyi András |

Fábián Jankát nem kell hosszabban bemutatni (habár oldalainkon kevés regényével foglalkoztunk), rendkívül népszerű író, műveiben gyakran feltűnnek a nagy történelem félárnyékában élő érdekes személyiségek. A tudatosan múltba tekintő című könyve – Történelem és romantika – olyan alakok portréját rajzolja meg, akik a maguk korában ismertek, sőt hírességek voltak, de az idő (meg a romantika) elmúltával elfeledkeztek róluk – kivéve persze a történészeket. Az újromantika felfedezte őket, és a Nők Lapjában megjelent kisesszéket most kötetbe gyűjtve olvashatjuk.

Fábián Janka a magyar – helyenként a jelenbe is átnyúló – múltban kutat, az olvasó elé ismert és kevésbé ismert arcokat varázsol, és bemutatja – olykor igen kalandos – életüket, szerelmeiket. Annyiban különbözik a kalandregényektől, hogy a nagy kalandok a valóságban megtörténtek. Az olvasmányosan megírt, szórakoztató történetek követik Hegedüs Géza jó néhány évtizeddel ezelőtt megjelent, hasonló szándékú írásait – igaz, ő a görög-latin mitológiát mesélte el az érdeklődők számára. Újra leírni a történeteket nem volna sem célszerű, sem illendő, de azért hadd hívjam fel a figyelmet néhányukra – erősen szubjektív válogatásom alapján. Úgyhogy ezt a néhány sort tekintsék csak kedvcsinálónak.

Tudja ön, kedves olvasó, miért Sándor palota a neve a köztársasági elnök rezidenciájának? (Megsúgom, én nem tudtam.) 1803-ban építette fel Pollack Mihály gróf Sándor Vince császári és királyi kamarás számára a budavári tágas épületet. Az ő másodszülött fia volt Sándor Móric, a világhíressé lett Ördöglovas. Az elsőszülött halála után ő örökölte a Dunára néző palotácskát is. Imádta a lovakat és elképesztő lovas mutatványokkal kápráztatott el mindenkit itthon és külföldön. Hintók felett ugratott át, a lovával felkaptatott a második emeletre is. Az Ördöglovas nevet pedig Angliában kapta, egy fékezhetetlen paripa sikeres betörése után. De még ennél kevesebben is tudják, annak idején ő vetette fel egy Dunán átívelő állandó híd ötletét barátjának, Széchenyi Istvánnak.

• Olvass bele (az oldal alján)!

Az erdélyi Erdőszentgyörgyön született 1812-ben gróf Rhédey Klaudia. A szépséges grófkisasszony Sándor württenbergi herceg felesége lett. Gyermekük megörökölvén a Teck család hercegi címét, Viktória angol királynő unokanővérét vehette feleségül, Mária cambridge-i hercegnőt. A nem mindennapi családfa úgy folytatódik, hogy az ő gyermekük – Teck Mária – felesége lett György yorki hercegnek. Ő az, aki 1910-ben V. György néven lépett az angol trónra. Így Rhédey Klaudia unokája angol királyné lett. A nemrég elhunyt II. Erzsébet a mi Klaudiánk ükunokája – és hogy folytassuk a sort: a jelenleg uralkodó III. Károly pedig szépunokája Klaudia grófnőnek.

Gróf Bercsényi László a Rákóczi-szabadságharc bukása után, bujdosóként került francia földre. Apja, Bercsényi Miklós a fejedelem leghíresebb hadvezére volt, de már László is kivette részét a harcokból. Franciaországban – ahol ismert és népszerű volt a kurucok által viselt huszáregyenruha és becsülték a huszáros harcmodort – szívesen fogadták Bercsényi Lászlót. A hadügyminiszter engedélyezte számára egy bujdosókból álló huszárezred alapítását, amit Bercsényi sikeresen hajtott végre. Még Rodostóból is verbuvált háromszáz bujdosót ezredébe. Később megkapta Franciaország legmagasabb katonai kitüntetését, a Szent Lajos Rendet és Franciaország marsallja lett. Regimentje a kor valamennyi jelentős hadjáratában részt vállalt. A Bercheny név máig fennmaradt a francia hadseregben, csak most már ejtőernyős ezred viseli elődeik nevét. Himnuszuk azonban ma is a Gyönge violának letörött az ága kezdetű szép magyar népdal.

Még egy érdekes történetet hadd osszak meg az olvasóval.

Gróf Apponyi Geraldine gyermekkorában nagynénje gyermektáborában töltötte a nyarakat, ahol mindenki virágnevet kapott. Geraldine így lett a Fehér Rózsa. Édesapja 1924-es halálát követően – mivel anyja egy milliomos amerikai dohányültetvényes családjából származott – iskolai éveit az Egyesült Államokban és számos európai országban töltötte. A harmincas évekre a család elszegényedett és a feltűnően szép grófkisasszonynak munkát kellett vállalnia – így lett elárusító a Nemzeti Múzeum kioszkjában. Nyelvtudása, kedvessége, szépsége és színházban vállalt szerepei révén hamarosan a legolvasottabb hetilap, a Színházi Élet (úgy mondhatnánk) címlaphölgye lett. Az újság valahogyan I. Ahmet Zogu albán király kezébe jutott, aki azonnal beleszeretett a szép vonású arisztokrata lányba. Ezt pedig – a szükséges előzetes tárgyalások után – 1938 áprilisában világra szóló esküvő követte. A Fehér Rózsa így került hitvesként Albánia trónjára. Hamarosan kitört a második világháború és az addig barátságot mutató Mussolini megszállta Albániát. A királynak és családjának menekülnie kellett. Geraldine csak 2002-ben léphetett újra Albánia földjére. Tiranában albán és magyar feliratú, bájos szobor őrzi a magyar királyné emlékét.

A történetek hitelességét a kötet végén található rendkívül gazdag irodalomjegyzék erősíti meg, itt található a számos illusztráció forrása is. A nyári melegben igazi felüdülést jelentettek Fábián Janka érdekes és szórakoztató ismeretterjesztő történetei.

Fábián Janka: Történelem és romantika
Central Könyvek Kiadó, Budapest, 2024
196 oldal, teljes bolti ár 4790 Ft,
online ár a kiadónál 3832 Ft,
e-könyv változat 2990 Ft
ISBN 978 963 614 5200 (papír)
ISBN 978 963 614 5217 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Vajon hogyan lett egy magyar külvárosi gépírólányból Hollywood hőskorának egyik legnagyobb filmcsillaga? Vagy Rákóczi egykori parancsnokából rizsporos parókát viselő, hamisítatlan, francia rokokó főúr? Vagy egy erdélyi grófkisasszonyból az angol királyi család szépanyja? És Petőfi könyvárusából az amerikai polgárháború hős tábornoka? (…)
Fábián Janka a Nők Lapjában egy évig tartó rovatának, a Történelem és romantikának a cikkei itt együtt, kibővítve, több illusztrációval és idézetekkel gazdagítva olvashatók. Ráadásként öt újabb történelmi, irodalmi és kulturális érdekességeket felvonultató írás is bekerült a könyvbe, amely azt példázza, hogy a történelem korántsem unalmas, száraz és poros tudomány, éppen ellenkezőleg: izgalmas, élő, és lebilincselőbb, mint bármelyik kitalált, csavaros történet.