Cseresznyéskert light | Ann Patchett: Tom Lake

Paddington |

Ann Patchett legújabb regénye megjelenése pillanatától sikerre volt ítélve. Reese Witherspoon beválogatta tavaly nyári könyvajánlójába, a hangoskönyv változatot angolul maga Meryl Streep olvasta fel. A Tom Lake a szerző covid-regénye – sokan éreztek késztetést arra, hogy írjanak egy ilyet –, amiben szerencsére elég kevés szó esik a korlátozásokról és a 2020-as tömegpszichózisról.

A címben szereplő Tom Lake nem szereplő, hanem egy idilli kis tó Michigan államban, ahol nyári színház működik. Mint az a történetből kiderül, nem messze található attól a gyümölcsfarmtól, ahol a főszereplő Lara él családjával. Érik a cseresznye, így a mindennapok annak szedésével telnek. Rengeteg a munka, különösen azért, mert az idénymunkások zöme nem tudott visszatérni erre a nyárra. Lara és Joe három gyereke közül a legnagyobb, Emily már korábban úgy döntött, a családi birtokon folytatja az életét, hiszen párját is itt találta meg, még úgy négyévesen. Maisie, a középső lány állatorvosnak készül. Fogalma sincs, vissza tud-e térni ősszel az egyetemre, ám addig is komoly szakmai gyakorlatot szerez a szomszédok állatainak ellátásával. Nell, a legkisebb lány igazán rosszul érzi magát. Ő színésznőnek készül, és az aktuális helyzetben semmi olyat nem tud csinálni, amit szeretne.

A szokatlan kalákában valami szórakozásra is szükségük van. Ráveszik Larát, hogy meséljen a fiatalkoráról, rövid, ám dicsőséges színészi karrierjéről, és volt szerelméről, a híres filmsztárról, Peter Duke-ról. Ahogy a történet kibontakozik, lassan rájövünk – a lányokkal együtt –, hogy a történet nem annyira mindennapi vagy romantikus regénybe való, mint azt eredetileg gondolnánk. No meg arra is, hogy miért éppen most meséltetik anyjukat a lányok.

• Olvass bele!

Lassan csordogáló regény a magyarul Csonka Ágnes fordításában olvasható Tom Lake, különösebb drámai fordulatok nélkül. Nem romantikus regényről van szó, a műfaj hagyományos értelmében. Nem is családregény és valójában nem is fejlődésregény. Nehéz bármiféle műfaji besorolás. Kellemes nyári olvasmány, ami – ha az olvasó kitart és nem teszi félre, mert esetleg unalmasnak tartja – segíthet kiszakadni a mindennapok pörgéséből, leereszteni a szabadság elején.

Érdekes témaválasztás ez a múltidézés. Ahogy telnek a napok, kibontakozik Lara múltja, ami tulajdonképpen egy másik világban játszódik, mint amiben a lányai ismerik őt, s amiben a lányok születése óta él. Izgalmas tapasztalás a három fiatal felnőtt számára, hogy saját szüleik is voltak fiatalok, hogy akkor is volt saját életük, amikor még nem voltak a szüleik. Sokak számára izgalmas gondolatkísérlet belegondolni abba, milyen lett volna nem saját szüleikként, hanem kortársaikként ismerni az őseiket. (Vesd össze: Vissza a jövőbe 1.)

Külön érdekessége a regénynek, hogy miközben egy farmon járunk, rengeteget tudhatunk meg a színészetről, egy mű színpadra állításának, a karakterek megformálásának folyamatáról. Mindezt anélkül, hogy az elbeszélés intimpistáskodássá válna, vagy elriasztana esetleg bárkit attól, hogy szerencsét próbáljon ebben a világban. Megismerkedhetünk viszont különböző színészi technikákkal, láthatjuk, hogy a színészek hogyan dolgozzák ki a maguk módján a karaktereket. És látjuk azt is, ha valaki okkal sikeres az egyik szerepben, még nem szükségszerűen lesz jó minden szerepben. Sokoldalú színész az, aki sokféle alakot tud magára ölteni.

Írásom címében nem véletlenül idéztem meg Csehov drámáját. A párhuzam magától adódik: hiszen a helyszín egy amerikai cseresznyéskert – ahol meggyet is termelnek, vagyis a darab eredeti orosz címével is össze lehet kapcsolni. Ráadásul a regényben többször is feltűnik a csehovi mű. Ebben a családban a gyerekeknek ezt olvassák, és többen is idézik Lopahin híres bejelentését a birtok hamarosan esedékes elárverezéséről. Természetesen más az évszázad és nagyon más a kulturális közeg, ám mégis több a párhuzam. Bár árverezés nem vár a Nelson-farmra, de a gyümölcsös nem aranybánya, és ahhoz, hogy nyereséges legyen, minden évben nemcsak rengeteg munka kell, hanem szerencse is. Michiganben 2020-ban éppen annyira kézenfekvő megoldásnak tűnik a farm bezárása, a fák kivágása és a terület üdülőteleppé alakítása, mint bő egy évszázada az orosz vidéken. Itt is akad, aki meg akarja szerezni a farmot, ám Patchett történetének végül sokkal pozitívabb a vége. Különös módon ebben a cseresznyéskertben roppant fontos egy kicsi temető. Akár a farm árának megfelelő összeget is megér valakinek, hogy e csodaszép helyen fekvő, százszorszépekkel benőtt kicsiny kertben nyugodhasson. (Erre utal a nemzetközi kiadáséval megegyező borító dizájnja.)

A Csehov-dráma mellett a Tom Lake más irodalmi, színpadi műveket is megidéz. Ezek közül a legfontosabbak Thornton Wilder A mi kis városunk című drámája, a Kabaré, valamint A szerelem bolondjai Sam Shepardtől, de előkerül benne Stephen King 1980-as Tűzgyújtója és a Doktor Zsivágó is. A bő 300 oldal gyorsan elfogy, ám ezeket a műveket a regény befejezése után bátran elővehetjük újra, akár írott, akár képernyőre álmodott formában.

Ann Patchett: Tom Lake
KULT Könyvek sorozat
Fordította: Csonka Ágnes
21. Század Kiadó, Budapest, 2024
336 oldal, teljes bolti ár 5990 Ft
kedvezményes ár a kiadónál 4493 Ft
e-könyv változat 3290 Ft
ISBN 978 963 568 4854 (papír)
ISBN 978 963 568 4861 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

2020 tavaszán Lara három lánya visszatér a Michigan északi részén található családi gyümölcsösbe. Cseresznyét szednek, és közben kérlelik anyjukat, beszéljen Peter Duke-ról, a híres színészről, akivel annak idején együtt lépett színpadra a Tom Lake nevű társulat tagjaként, és kettejük között érzékeny szálak szövődtek.
Miközben Lara felidézi a múltat, lányai végiggondolják saját életüket és anyjukhoz fűződő viszonyukat – ennek során átalakul az egész világról alkotott képük. Amiben biztosak voltak, azt most teljesen másképp látják.
A Tom Lake töprengés a fiatalkori szerelemről és a házas évek alatti szerelemről, arról, hogy hogyan éltek a szüleink, mielőtt mi megszülettünk. Reményteli és elégikus történet – azt vizsgálja, mit is jelent boldognak lenni, miközben a világ darabjaira hullik.