Európai kalandozások | Tatár Imre utolsó könyve

Toronyi Attila |

Sajnos Tatár Imre nem érte meg legújabb (és egyben utolsó) kötetének – Találkozások Európával – bemutatóját, amelyet a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában január 9-én tartottak, az 1920-ban született szerző születésnapján.

Tatár Imre tavaly szeptemberi halálával páratlanul hosszú és tartalmas életút zárult le. Csaknem 104 évet élt, ő volt Magyarország minden idők leghosszabb életű aktív újságírója. És egyike a kihalóban lévő, klasszikus hírlapírói szakma utolsó képviselőinek. Az újságírót ugyanis a 21. században mindinkább a bloggerek és a kommentelők váltják fel.

A Találkozások Európával szerzője – a huszadik század szülötteként, megélőjeként és alapos ismerőjeként – nemcsak a napi történések hű krónikása kívánt maradni, hanem felkészültségének, műveltségének köszönhetően tanulságos áttekintéssel, maradandó tanulságokkal szolgált a hidegháborúból a rendszerváltozásig vezető korszakról.

Az olvasó afféle történelmi tablót vehet a kezébe, vagy inkább korszakokon átívelő „útikönyvet”, amely végigkalauzolja a hidegháborútól a rendszerváltozáshoz vezető fél évszázad buktatóin és útvesztőin. Mint pályatárs – évtizedeken keresztül olvashattam és hallhattam szóban is emlékeit, fejtegetéseit az 1945-öt követő fél évszázad világtörténelmi eseményeiről. Azokról a csúcstalálkozókról, konferenciákról, amelyek meghatározóak voltak a hidegháborút követő évtizedekben. S amely események elvezettek „Európa csillagórájához”, a Helsinki Záróokmány aláírásához, majd a berlini fal leomlásához és a békés kelet-európai rendszerváltozáshoz.

• Olvass bele!

Talán túlzás „aranykornak” nevezni azt az időszakot, hiszen nem feledkezhetünk meg a Rákosi-kor borzalmairól, az ötvenhatot követő megtorlásokról, a különféle válságokról (1968, Afganisztán stb.). Tatár Imre sem idealizálja a múltat, de – mint a könyv lapjain is hangsúlyozza – Európára két világháború, a holokauszt után mégiscsak ráköszöntött a csaknem zavartalan béke – minden árnyoldalával együtt. Ebben kétségkívül meghatározó szerepet játszottak a kiemelkedő képességű vezető politikusok (Willy Brandt, Helmut Schmidt, Bruno Kreisky, De Gaulle, Gorbacsov és mások), akik nélkül nem alakulhatott volna úgy az öreg földrész sorsa, ahogyan alakult.

Tatár Imre a helyszínekről tudósított a Magyar Hírlap és főként a Magyar Nemzet újságírójaként a földrész felelős politikusainak bölcs húzásairól; tudta, hogy az erőfeszítések a feszültségek mérséklésére irányultak, ami egyengette az enyhüléshez, az olvadáshoz vezető utat.

Főként a német nyelvterületen mozgott otthonosan, éles szemmel mérte föl a két német állam, az NSZK és az NDK közötti különbségeket. Szívesebben írt a náci múlttal szembenéző, demokratizálódó, szociális piacgazdaságot építő nyugatnémet társadalomról, mint a „szocializmust építő, első német munkás–paraszt államról”.

Ez az utolsó kötet élvezetes, olvasmányos stílusban vonta meg e fordulatokban gazdag külpolitikai újságírói, tudósítói pálya mérlegét.

Forrás: infovilág.hu

Tatár Imre: Találkozások Európával
Zimber könyvek, Páty, 2024
Teljes bolti ár 2990 Ft