Várandósság, szülés, szülőség | Egy testben két szív (Szerkesztette: Csóka Judit, Szabó T. Anna)

H. Móra Éva |

Ismét egy olyan könyv, amelyet nem lehet egyvégtében elolvasni. Ismét egy „hiánypótló” könyv. Ismét egy szív közepébe találó könyv.

Az alcím alapján sokan női témájúnak gondolják ezt a válogatást. Hiszen várandósak a nők szoktak lenni (milyen jó, hogy néhány évtizede a terhes szavunk helyett egyre többen mondjuk ezt a sokkal kifejezőbb és szebb változatot), szülni is csak a nők tudnak. Ám – ahogy Szabó T. Anna tanulmány értékű bevezetőjében rámutat – nyelvünkben a szülő szó az anyát és az apát is jelenti. (Tudjuk – s örülünk neki –, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen változott, jó irányba változott az apák szerepe.) Ennek megfelelően a pazar válogatás jócskán tartalmaz egyrészt apaságról szóló, másrészt a születés misztériumát férfiszemmel megfogalmazó verseket.

S még hányfélét! Muszáj idéznem a versgyűjtemény fejezetcímeit, hogy érzékeltessem, milyen gazdag e téma érzelmi palettája. Íme: Fogantatás, kezdetek; Magzatvíz, várandósság; Fájdalom, sejtelem; Terhesség és szorongás; Szülésversek; Baba és idill; Az apák öröme és szorongásai; Újszülött; Szoptatás; A gyerekes élet nehézségei és ragyogása; Vetélés, meddőség, döntés, veszteség, gyász; Élet és halál körforgása, visszatalálás a teljességbe. Látjuk, hogy az anyaságnak-szülőségnek nem az „ünnepi arcát”, az anyák napi, felcicomázott szépségeit mutatja meg a szerkesztői szándék, hanem az árnyoldalait is.

Amint a bevezetőben olvashatjuk: „…aki anyaságra adja a fejét-testét, az vállal minden kockázatot és következményt. A viselősség és a szülés biblikusan beígért fájdalmai is ott vannak a mérlegen az öröm és a szeretet áraként vagy ellensúlyaként…” Többek között ezért is neveztem hiánypótlónak ezt az antológiát: őszinte, szókimondó teljességgel beszél a szülőségről – s ami ezzel járhat: a veszteségről, gyászról is. (Mennyi vetülete van az anyaságnak is! „…aki anyaságra adja a fejét-testét” – írja SzTA, ám olyan is van, hogy nem adja! Hogy egyszer csak szembesül a ténnyel! Ilyenkor jön a döntés…)

De maradjunk még a fejezetcímeknél! Mivel nem orvosi vagy pszichológiai könyvről van szó, nem elégednek meg a témamegjelölésnél. Az imént felsoroltak csak zárójeles alcímek, valójában gyönyörű, költői, többnyire versekből idézett megfogalmazásokkal találkozunk, melyek már a lélek magasságaiba repítik az olvasót. Hiszen nem csak az anyag szintjén történnek a dolgok… A Fogantatás, kezdetek fölött például ez olvasható: Egy gén parazsában tovább égünk; a Baba és idill fölött: Jászol melletti éjjelek.

• Olvass bele!

Női és férfi, kortárs és több száz éves; ismert és kevéssé ismert, magyar és külföldi szerzők szólalnak meg – sokan és sokféleképpen. Témájukban is sokfélék: az egyszerű dúdoló-ringatóktól kezdve a bonyolult képiséggel ható vagy filozofikus darabokon át a leghétköznapibb helyzeteket bemutató életképekig. Ezért írtam az elején: képtelenség „egy ülésben” elolvasni. Nem csupán e sokszínűség miatt, hanem olyan „mélyre megy” némelyik vers, hogy még egyszer el kell olvasni, aztán becsukni a könyvet és gondolkodni… (Saját magától is közöl verset a szerkesztő, Szabó T. Anna és saját – e célra készült – fordításaiból is válogat.) Okos, érzékeny, biztos kezű válogatás.

A kötet második, karcsúbb fele a meséket tartalmazza. A karcsúság okát megtudjuk Csóka Judit előszavából: a magyar népmesék valahogy megkerülik a várandósság vagy a szülés-születés témáját – kevés kivétellel (jellemzően a házaspár nagyon vágyik egy gyermekre, s egyszer csak a legváratlanabb módon köszönt be a gyermekáldás…). Természetesen ilyeneket is közöl, de a mesék legtöbbje távoli népektől való, így kambodzsai, busman, indiai, szumátrai, Ellice-szigeteki (Polinézia), új-kaledóniai, madagaszkári, tibeti, vietnámi, indián mesékkel találkozunk e fejezetben. Valóságos Föld körüli és kultúrák közötti utazás! Csóka Judit néhány szavas kalauzt is ad jó néhány meséhez – haszonnal, hiszen mi, akik a saját népmeséinken nőttünk fel, nem igazodunk el olyan könnyen e messzi tájak történetei s azok jelképei, jelentései között.

Ez az előszó más jellegű, nem a logikai okfejtés, hanem a személyesség dominál benne; néhol már-már vallomás jellegű: „Én ugyanis soha nem voltam várandós, és ennélfogva nem is hoztam a világra senkit.” Ám – igaz, másképpen (újabb vetület!) ő is átélte a várandósság hónapjait egy családtagja révén. A bevezető sorok egy temetői látogatással végződnek, de ezzel párhuzamosan épp egy kép érkezik az azóta megszületett babáról. „Élet és halál örök körforgásában élünk…” – írja a szerkesztő (olvassuk csak el újra Szabó T. Anna utolsó fejezetcímét!), s ami e két pólus között van, bámulatosan megjelenik ezekben a mesékben is.

Terjedelmi okokból nincs mód a részletes bemutatásra. Néhány kiragadott példa: Az égből jött lány a víz alól jön, de a többi elem – így a világ teljessége – megjelenik benne. A teljességre, egyensúlyra törekvés mutatkozik a két fivér magatartásában is: kritikusan tekintenek egymásra, egymás hibáit javítgatják, túlkapásait nyesegetik – így jön létre valamiféle harmónia. (Igen, valamiféle, hiszen a mese szövege is hangsúlyozza: „se túl rossz, se túl jó.” Mennyire rímel ez korunk életmód-trendjeire; mennyire ezt hangsúlyozzák a tanácsadók: ne akarjunk tökéletesek lenni, csak elég jók…) A halott asszony gyermeke különös módon közelíti meg az elengedés nehézségeit. Amikor a szülők elengedik gyermeküket, amikor azok kirepülnek a fészekből, abba kicsit mindenki belehal. Nos, itt mintegy előre meghal az asszony, de halva is addig gondoskodik gyermekéről, míg az már életképes lesz…

Engem különösen elvarázsolt az indiai legenda, a Buddha születése. Oldalakon, de legalábbis bekezdéseken át részletezi azt a pompát, amely ezt a születést előkészítette, körülvette (egyéb helyeken is utánaolvastam, s mindenütt hangsúlyt kapnak ezek a külsőségek). Azonnal megképződnek az ember fejében a keresztény Jézus születésének puritán körülményei. Így egészíti ki egymást, ilyen ellentétektől válik kerekké a földkerekség népeinek kultúrája s az, ahogy a születésről gondolkodik.

Nemzedékről nemzedékre átadható, örök értékű könyv született.

Egy testben két szív. Versek és mesék várandósságról, szülésről és szülőségről
Szerkesztette: Csóka Judit, Szabó T. Anna
Corvina Kiadó, Budapest, 2023
352 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
online ár a kiadónál 3990 Ft,
e-könyv változat 3499 Ft
ISBN 978 963 136 8642 (papír)
ISBN 978 963 136 9342 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Egy testben két szív – két lélek és test egymásra találásának gyümölcse. Felfoghatatlan csoda. Életünk legkülönösebb, legérzelmesebb kalandja, ami mindent megváltoztat. Ami addig fontosnak tűnt, lényegtelenné válik, és amivel addig nem törődtünk, hirtelen jelentőséget kap.
Pontosan milyen érzés is az, hogy a testünkben egy másik test, egy új élet növekszik? Hogyan fogalmazható meg a várandósság hónapjainak lelki és fizikai hullámvasútja, aztán a szülés fájdalmai, majd az első napok kétségei, bizonytalanságai? És az öröm, a boldogság, hogy felsír, hogy mozog, hogy szuszog? És az, amikor ránk néz, és anyává, apává, szülővé változtat minket?
Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az Egy testben két szív Szabó T. Anna költő, író és Csóka Judit szakpszichológus, meseterapeuta vers- és meseválogatásával, mialatt a várandósság, a szülés és a szülőség egyszerre misztikus és valóságos világába varázsolja az olvasót.