Utószó
Orbán tizenharmadik éve tartó rendszere a baráti társaságunkon is mély nyomokat hagyott. Vannak, akik elhagyták Magyarországot, és brüsszeli, luxemburgi európai intézményeknél vagy berlini civil szervezeteknél helyezkedtek el. Egyikük eladta sikeres technológiai cégét, még mielőtt a Fidesz vállalkozói köre felvásárolta volna. Egy másikuk, egy kutatóvállalat vezetője, elveszítette minden kormányzati megbízatását, de meg tudta menteni intézetét azáltal, hogy nemzetközi konzorciumokba dolgozik be. Az újságíró barátaim mind elveszítették a munkájukat, és új állást kellett keresniük, de volt közöttük, aki annyira kiábrándult, hogy örökre felhagyott az újságírással. Én néhány évet újra eltöltöttem a politikában. Mindannyian az értelmes cselekvés tereit kerestük. Az Orbán-rendszer mindannyiunk életét felforgatta.
Tizenhárom év alatt megszámlálhatatlan politikai vitát folytattunk egymással. A rezsim nyomása és a szakmai, sokszor egzisztenciális kitettség gyakran tette próbára a barátságunkat. Közben a gyerekeink felnőttek, egyetemre mentek. Alig maradt közülük valaki Magyarországon. Nem tudjuk még, hogy látnak-e majd perspektívát ebben az országban, hogy Európa legjobb egyetemein megszerzett tudásukat hazahozzák és itthon kamatoztassák.
Amikor 2022. április 3-án a Fidesz sorban negyedszer is kétharmados többséget szerzett a Magyar Országgyűlésben, világos volt, hogy az „illiberális” magyar kísérlet folytatódni fog. Addigra azonban, a „bőség éveinek” elmúltával, az ország már súlyos gazdasági recesszió jegyeit mutatta, és Orbán rendszere válságba került. Más tekintélyelvű rezsimekhez hasonlóan a Fidesz hanyatlása is elkezdődött. Egy évvel a negyedik győzelem után már látszik, hogy a Fidesz kormánya csak egyre több hazugsággal, egyre erősebb központosítással és egyre keményebb lépések árán tudja kordában tartani a növekvő elégedetlenséget, a rendszer tovább radikalizálódik, és Magyarország egyre több konfliktust vállal nyugati partnereivel.
A magyar ellenzék, amely tizenhárom év alatt számos jobb-rosszabb stratégiát tesztelt, hogy megmérkőzzön Orbán pártjával, az újabb vereség után minden korábbinál mélyebb válságba zuhant. Az ellenzék azonban mindig újjáéled. A kérdés az lesz, hogy folytatódni fog-e a kisstílű rivalizálás, a leegyszerűsített, tagadásra épülő politizálás és a kis pártok Orbán lojális ellenzékévé válnak, vagy képes lesz az ellenzék felnőni az ország vezetésének feladatához. Meg tudja-e értetni a magyarokkal, hogy a Nyugattól való sértett eltávolodást a hatalmi vágy motiválja, és ez az uniós tagság elveszítéséhez és Magyarország végzetes lecsúszásához vezethet? Az ellenzék feladata, hogy ennek a kockázatos jövőnek az alternatíváját építse fel, és színvonalas jövő-képet tárjon az ország lakói elé.
Orbán keménykezű, ellenséges politikája az európai partnerek számára is további, egyre súlyosabb kihívást jelent. Bár a 2022-es évben az Unió határozott lépéseket tett, hogy feltételekkel szembesítse Orbán hatalommal visszaélő kormányát, az Európai Unió továbbra sem rendelkezik átfogó stratégiával és egységes politikai akarattal, hogy a tekintélyelvű kormánypártokat hogyan kezelje a blokkon belül. Putyin Ukrajna elleni háborúja azonban megmutatta az addig kényelmes európai elitnek, hogy a történelem nem lineáris, és a hatalmi mámor sosem múlik el. Új időszak kezdődött.
A 2008. évi pénzügyi válság után világszerte politikai vállalkozók bukkantak fel, akik kihasználták az emberek riadalmát, és erős államot és biztonságot ígértek. Orbán Viktor is ennek a kivételes fordulatnak az idején jutott igazán hatalomra. A politikai tisztesség szabályait felrúgva, Orbán uralma letérítette Magyarországot a demokrácia útjáról, és így megfosztotta az ország lakóit a hosszú távú civilizációs fejlődés lehetőségétől. A magyar társadalom elveszítette erkölcsi iránytűjét, mert az egységes demokratikus szabályrendszer megszűnt létezni. A kapzsiságra, gyűlöletre és érzelmi manipulációra épülő politikai kultúra elterjedésének hosszú távú hatásai felmérhetetlenek.
A demokrácia újjászületése nem lesz egyszerű Magyarországon. Az „illiberalizmus” meggyökeresedése súlyos nehézségeket okoz majd az el következő kormányok számára.
Mégis, a demokrácia visszatérése nem lehetetlen. Az autonómiára törekvésnek és az önkormányozó társadalomnak évszázados hagyományai vannak nálunk. A politikai elit erőfeszítései ellenére az ország egyáltalán nem megosztott. A legtöbben elutasítják a kultúrharcot, amelyet a politika rájuk erőltetett. Magyarországon létezik Orbán Viktortól független, magasan képzett szellemi elit, amely képes az ország vezetésére. A magyarok pedig túlnyomó részben egyetértenek abban, hogy a mi kultúránk a szabadság ideája köré szerveződik, és elválaszthatatlanul a Nyugat része vagyunk.
A demokráciát az autonómia ethosza, a politikai tisztesség és a közösség erőfeszítései tartják össze. A történelmileg szerencsés generációm, amelyik azt gondolta, hogy a történelem mindig előremegy, eltékozolta ezt a lehetőséget. A legjobb, amit tehetünk, hogy elmondjuk mindenkinek, mit tanultunk. Minden erőnkkel segítenünk kell az utánunk következő nemzedéket, hogy vissza tudja állítani Magyarországot a demokrácia vágányára, és szembe tudjon szállni a tekintélyelvű erőkkel, amelyek mindig készen állnak a támadásra.
Szelényi Zsuzsanna: Szétzilált ország
– Hogyan bontotta le Orbán Viktor
a demokráciát?
HVG Könyvek, Budapest 2023
344 oldal, teljes bolti ár 6900 Ft









Posted on 2023.09.13. Szerző: olvassbele.com
0