Anyám nyelvén lélegezni | Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből

Kása-Bókkon Tímea |

Esterházy Péter gondolatai kötelező tanulmányok lehetnének a hivatásos írók (vagy annak készülők) számára. Érdekes és elgondolkodtató olvasmány ez az újra közreadott esszékötet. Mikor először megjelent, a Mindentudás Egyetemén 2003 őszén elhangzott előadás szövegét kínálta, a mostani kiadás jócskán bővített változat, pedig csak célszerű zsebkönyv formátumú.

Az esszékötetben hat írás található. A címadó előadás mellé szerkesztette a kiadó A szabadság nehéz mámorának egy, Az olvasó országának pedig négy rövidebb részletét. A válogatott részletek együtt gondolatlánccá állnak össze. Bár a szövegekből sok összefüggés olvasható ki, mégsem válik önismétlővé. Esterházy sajátos stílusában egyszerre dob fel tudományos gondolatokat és játékos, szórakoztató ötleteket, csavarásokat, melyek minden művéből kiragyognak. A kibővített esszékötet szövegei emiatt is válnak érdekfeszítő olvasmánnyá. Mintha velünk szemközt, a katedrán állna az író és úgy hallgatnánk – még akkor is ez a benyomás, ha valaki történetesen nem látta az interneten is hozzáférhető előadást.

A leírt szavak életre kelnek – és valóban csodálatosak. Nem kevés humor, iróniával átitatott gondolatsor, játékos szóhasználat hozza őket még közelebb az olvasóhoz. Persze nem árt (valójában kötelező) némi háttérismeret világunkról, hazánkról, irodalmunkról, hogy felfedezhessük a szavak alatt húzódó mélységeket is.

Esterházy matematika szakon végzett az egyetemen, így a tárgyhoz kapcsolódónak érezte, hogy előadását a prímszámok halmazával kezdje, amelyről egyetlen mondattal vezetett át a matematika és a magyar írók helyzete közötti párhuzamhoz… Ez persze senkit ne riasszon el, főleg azokat ne, akiktől távol áll a matematika tudománya, mert az előadás (és a kötet) legnagyobb része a humán területeket érinti. Sőt, maga EP (ahogy számos tanulmány is említi) számára is távoli emlék egyetemi tárgya; diplomamunkájának címére is csak azért emlékszik, mert szép volt. Olyan szép, mint egy tervbe vett szerelmes regény címe: Optimális bináris keresőfák.

A könyv sokrétű tartalmát röviden összefoglalni lehetetlen. Szinte kézikönyv jellegű a részletes beszámoló a szavakról, a használatukról, illetve hogy milyen módon befolyásolta a nyelvet egy-egy politikai változás az éppen aktuális történelmi időszakban. Ennek hatására pedig a szavaknak nem csak csodálatos életük volt…

Másképp beszél és hallgat az, aki meg- vagy túlélte a holokausztot, más módon jelenik meg a nyelvben az ijedt ember és a nyugodt ember félelme, és az sem mindegy, hogy ez az érzés a szabadság korában volt jelen, vagy az elnyomás időszaka alatt. A háború rémületét már nem ismerjük, de a békeidők alatt megélt rémületet igen, s ez nem csak a világképünket alakítja folyamatosan, de a nyelvünket is. Mindezek mellett pedig, visszakanyarodva a matematikához, fontos megemlíteni, hogy nemcsak szavak, de számok is voltak a magyar történelemben, az pedig befolyásolta a nyelvet és az irodalmat. Ilyen például az 56-os szám. A diktatúra nyelvében – aminek része többek között a csend és a(z el)hallgatás is – ez a szám kerülendő fogalom volt. Az olvasó szülők és nagyszülők generációja tudja, hogy 1990 előtt Orwell 1984 című regénye, de még az évszám is sokáig „flekkes” volt. Aztán kinyílt a világ, és ennek kapcsán már az a kérdés: mennyire fikció az újbeszél – vagy mennyire nem az…

• Olvass bele!

A szavak mégis csodálatosak. S a szó az író számára nem csak papírra vetett firka, hanem élőlény is. Kapcsolatban áll a tollforgatóval, érzelmileg kapcsolódik hozzá. Esterházy úgy fogalmaz, a szavaknak saját idejük és saját terük van. A 20. és a 21. század nyelve egészen más dimenzióból közelíthető meg: az előbbi a formára, a képre épít, az utóbbi pedig nem tekinthető lezártnak – vagyis nyelvi jellemzői is átalakulóban vannak. Jelenünk leginkább a reményre és az utópisztikus feltételezésekre épül.

Ami pedig a szavak terét illeti: minden nyelvben akadnak lefordíthatatlan jelentésű szójátékok is. Olykor ezek cenzúrázhatatlan, rejtett információt is hordoznak. Nagy Gáspár versében (Öröknyár: elmúltam 9 éves) például a szövegben előforduló valamennyi nagy betűkkel szedett NI háttérjelentése: az 1957 óta kimondhatatlan/leírhatatlan nevű miniszterelnök, Nagy Imre monogramja. A nádas pedig nem csupán szimpla jelző lehet, de a „Péterék nemzedéke”-ként emlegetett posztmodern prózaírók, EP ma is élő és alkotó kortársa, Nádas Péter a csoportjelölő. Esterházynál még a dátum, a június 16. is ilyen, hordozza a háttérinformációt. A más nyelvet beszélő, más nemzeti kultúrájú ember számára ezek az apró játékok semmit nem jelentenek – és ez csupán töredék. Tájegységenként más-más a magyar szó dimenziója, színe, drámája. Nemcsak a „szép” kifejezéseké, de a „csúnyáké” is: ilyen a sokféle hagyományt őrző nemzeti büszkeségünk, a káromkodás, szitkozódás, trágárság (meg persze annak kerülése).

„Anyám nyelvén beszélek, magyarul, amin a levegőt is veszem” – írja EP, és ismét az ő gondolatait morzsolgatom. A nyelv nem univerzális, mint a matematika. Maradéktalanul még a grammatika sem írható le szabályokkal. A gondolat–nyelv–beszéd–irodalom összefüggését sem lehet meghatározni matematikai képlettel. A nyelvben folyamatos változás és káosz uralkodik: Bábel tornya végigkísér minket egy életen át, és ehhez kell minden időben alkalmazkodnunk.

A címadó előadás választ próbál adni arra, hogy „mi a bánat is az irodalom?” (© EP). A személyes stílus folytán joggal érezheti az olvasó úgy, hogy titokba fogják beavatni, a kérdés ugyanis nem marad megválaszolatlanul. Többféle megközelítés után a konklúzió: „Az irodalom bonyolult.” Ahogy a világunk is. Végtelen és megfejthetetlen. De a végtelenségig fejtegethető. Persze olykor tud tömör és egyértelmű is lenni – hogy mikor, az is kiderül az előadások szövegeiből.

Szóval aki kicsit is foglalkozik irodalommal, nyelvvel, írással, olvasással, sokat tanulhat belőle – olyan megkérdőjelezhetetlen szerzőtől, akitől érdemes. De nemcsak az íróról, hanem az olvasóról, tehát önmagáról is. Esterházy Péter 2016 óta személyesen már nem lehet köztünk, de nyomtatásban közreadott szavai változatlanul élnek az olvasók kezében, szemében, memóriájában. Csodálatosan.

Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Magvető Zsebkönyvtár
Magvető Kiadó, Budapest, 2023
128 oldal, teljes bolti ár 2499 Ft,
online ár a lira-hu-n 1999 Ft
e-könyv változat 1799 Ft
ISBN 978 963 144 3158 (papír)
ISBN 978 963 144 3486 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

„A szavaknak idejük van, vagy másképp: idő van a szavakban, a mi időnk, a használóké, a mi történelmünk, mi magunk.” – Immáron húsz éve vetette papírra Esterházy Péter ezeket a szavakat a Mindentudás Egyetemén tartott legendás előadásában.
Az új kiadásban az eredeti előadás szövege mellett további Esterházy-esszéket olvashatunk a szavak csodálatos életéről, azaz a nyelvről, annak használatáról és felelősségéről, az irodalmi nyelv különleges mivoltáról, a nyelv mindenkori politikai vetületeiről, az írásról és az olvasásról.