Egy füst alatt | Michael Connelly: Az igazság ára; A hazugság csapdájában

Tóth Zsuzsanna |

Kicsit bajban van a recenzens, amikor egyszerre fal föl két nagyszerű krimit, ugyanattól a szerzőtől, ugyanazzal a központi hőssel. Nem sok értelme volna kétszer nekifogni az ismertetésnek, ezért úgy gondolom, megengedhető, hogy egy füst alatt beszéljek az élményről. Ráadásul sokak számára ismerős lehet mindkét kötet, hiszen már korábban is megjelentek magyarul (először jó tíz éve). A Netflix rajongók több változatban is megnézhetik a könyvekből készült adaptációkat. Ezek után illő elárulnom, hogy Michael Connelly két kötetéről beszélek: Az igazság ára és A hazugság csapdájában címűekről.

A szerzőt nem kell bemutatni a magyar olvasóknak, a híres bestseller-író eddig megjelent csaknem negyven krimijéből legalább tíz olvasható magyarul is. Annyit azért mégis hozzáfűzök, hogy Raymond Chandler példája lebegett a szeme előtt, amikor krimiírásra adta a fejét – hiszen felettébb kedvelte nagy elődjét, sokat olvasott, tanult tőle –, írásait pedig nyilván saját bűnügyi tudósítói múltja is inspirálta.

• Olvass bele Az igazság ára részletébe!

Connelly krimijeit nem a véres tettek uralják – bár nyomokban azért akad benne ilyesmi is –, hanem az intellektualitás. Henry Bosch nyomozó és Mickey Haller ügyvéd az igazságszolgáltatás robotosai. Különböző megközelítési móddal dolgoznak a talányok megfejtésén, és szeret(né)nek tisztán látni. Bosch – Connelly korábbi hőse – a dörzsölt Hallerrel – aki pingpongasztal méretű Lincolnjait használja iroda/dolgozószobaként – a második kötetben találkozik. A párosban a nyomozó a „jó zsaru”, míg a jogcsavargató Haller az a fajta védőügyvéd, akit nem feltétlenül az igazságkeresés motivál, inkább a várható bevétel. Szóval őrá elég nehéz „hősként” tekinteni.

Ám ha végigrágja magát az ember ezen a két köteten, kicsit árnyaltabb lesz a kép. Mickey azt az amerikai ügyvédtípust hozza, akit látszólag nem érdekel, bűnös-e vagy ártatlan a védence. Válogatás nélkül véd utcalányokat, drogdílereket, gyilkosokat. A legnagyobb félelme, hogy vajon képes-e mindig felismerni a valódi ártatlanságot és az ördögi gonoszságot. A lezser, nagyvonalú (és tegyük hozzá, sármos) figura valójában nagyon is emberi – küzd az adósságaival, a veszteségeivel –, és mindenekelőtt persze keresi a legjobb kiutat védencei számára, még ha nem is mindig a legtisztább eszközökkel. Nagyon rokonszenves vonása ugyanakkor, hogy elismeri és megbecsüli a társaitól kapott segítséget, hiszen egyedül nem lenne képes kibogozni az összekuszálódott szálakat.

Az első történetben, amikor megismerjük, éppen túl van a válása okozta krízisen, nagyon hajt a lánya felügyeleti jogáért, és belebotlik egy „vastag” ügybe, amelynek honoráriuma megoldást ígér sok magánéleti gondjára. De mint tudjuk, semmit nem adnak ingyen. Anélkül, hogy felmondanám a fülszöveget vagy elárulnám a nagy csavarokat, olvasóként állíthatom, hogy mindvégig lenyűgöző a cselekmény. (Mindkét könyvben.)

Az is, ahogyan Connelly megjeleníti az amerikai igazságszolgáltatásban jelen lévő sok-sok anomáliát, ahogy az ott nagyon fontos szerepet játszó esküdtekről, munkájukról, ügyvédi manipulációkról, háttéralkukról ír. Persze a legizgalmasabb részek közé tartozik a tárgyalótermek feszült légkörének bemutatása. A pergő események szereplőit egyéni vonások jellemzik, remekül kidolgozottak még a mellékalakok is. A szöveg legnagyobbrészt gördülékeny – nem véletlen, hogy a regények filmre kívánkoznak.

Az igazság árából először 2011-ben készült film, amelyben Matthew McConaughey alakította a minden hájjal megkent Hallert, és nekem az ő figurája telitalálatnak tűnt. A legutóbbi feldolgozásban, a Netflix 2022-es sorozatában a másik krimi, A hazugság csapdájában került terítékre. Itt Manuel Garcia-Rulfo a főszereplő, és hírek vannak arról, hogy készül a Lincoln-ügyvéd hatkönyves szériájának következő, harmadik kötetéből a második évad is. (Arról csak érintőlegesen érdemes szólni, hogy a korábbi, Bosch nyomozóra építő kötetekből is hét évados sorozat készült az amerikai Amazon Prime streaming szolgáltatónál.)

És azért essék szó A hazugság csapdájáról is. Az első kötet következményeként itt egy kicsit megváltozott Mickey szerepel, akivel – már ismerőssége okán is – szinte azonnal együtt lélegzünk. A cselekmény több szálon fut, az elsődleges bűnügy, amelyben Haller védi a gyanúsítottat: kettős gyilkosság, és az ügy jóval bonyolultabb, mint első látásra tűnik.

• Olvass bele A hazugság csapdájában részletébe!

Különös feszültséget okoz, hogy miközben Mickey megpróbál felkészülni a védelemre, s belekezd az események felgöngyölítésébe – maga is céltáblává válik. Ez nem tesz jót kapcsolatának volt feleségével és lányával, megviselik más magánéleti események is, többek között Bosch nyomozó kitartó „zaklatása”. Igaz, a váratlan fordulatokban nem szűkölködő történetben egyáltalán nem biztos, hogy az utóbbi valóban az, aminek látszik.

A két kötet fordításán Morvay Krisztina, illetve Babits Péter dolgozott. Igényes munkát végeztek, még ha a vájtfülűek szerint maradtak is benne furcsaságok (hallottam ilyesmikről), és így a pergő, fordulatos, feszült sztorik eleven magyarsággal jutottak el olvasóikhoz.

Michael Connally: Az igazság ára
Fordította: Morvay Krisztina
Alexandra Kiadó, Pécs, 2022
432 oldal, a könyvön szereplő ár 4599 Ft,
online ár a kiadónál 3449 Ft,
e-könyv változat 3449 Ft
ISBN 978 963 582 3659 (papír)
ISBN 978 963 582 3673 (e-könyv)

* * * * * *

Michael Connelly: A hazugság csapdájában
Fordította: Babits Péter
Alexandra Kiadó, Pécs, 2022
400 oldal, a könyvön szereplő ár 4599 Ft,
online ár a kiadónál 3449 Ft,
e-könyv változat 3449 Ft
ISBN 978 963 582 3680 (papír)
ISBN 978 963 582 3703 (e-könyv)