A Broadway csillaga | Barbra Streisand legszebb dalai / Dohány zsinagóga | ZsiKuFeszt

Posted on 2022. szeptember 19. hétfő Szerző:

1


Szulák Andrea

Bedő J. István |

Barbra Streisanddal műsort hirdetni mindig biztos, nyerő tipp. Természetesen mindig attól függ a siker, milyen kvalitású énekesek viszik színre az idén nyolcadik évtizedét is betöltő művész sikerdalait. A megelőlegezett bizalom alapján teljes házra lehetett számítani a Dohány utcai zsinagógában. Össze is jött, még az oldalsó padsorok is erősen megteltek.

Szulák Andrea a koncert húzóneve, és nagyon jó partnereket választott. Talán az én hibám, hogy eddig nem ismertem a Don Lázi (Lázár István vezette) zenekart, műfaja és felállása: swingtet – de méltó volt Streisandhoz.

Barbra egész életében beskatulyázhatatlan volt, így amikor a legszebb dalai címnek kellett megfelelni, azt hiszem, a nehezebbik feladat nem az volt, hogy mi kerüljön bele, hanem az: mi maradjon ki. Ha lehet hinni a Wikipédiának, 36 albuma jelent meg – és mennyi dal van egy albumon!

Nika, Veres Mónika

A koncert alaphangját és hangulatát Laziék határozták meg: nyitásként a szvingkorszak klasszikusával: I got music, lazán fordítva: Zenét nekem! És amikor Veres Mónika – a színpadon csak Nika – kezdi a Funny girl dalát, a közönség érettebb korú részének leesik az álla. Nika ugyanis stadionokat képes megtölteni, csak éppen a fiatalabb korosztály örömére. Itt azonban egy már meglévő, kialakult stílusba, Barbra bőrébe kellett belebújni, és remekül tette. Csudás vivőerejű a hangja, minden fekvésben ragyog, pianissimói is tévedhetetlenül pontosak. Elhangzott persze a klasszikus People is – summázva: újabb rajongókat szerzett az ezüstkorúak között.

Szulák Andrea csak utána lépett a tóraszekrény elé, némi gyerekkori rajongást is felidézett, azt is, amikor a füzeteire nem a saját nevét írta, hanem azt: BARBARA SZTRÉZAND… És aztán Porgy dalát, amit kifejezetten Barbara számára írtak át (I got plenty of nuttin – ismét laza fordításban: A pénzből nincs soha elég). Szép találkozás: Szulák mesés hangja, meg egy rekedt-füstös Louis Armstrong-másolat, Lazi, aki ugyebár a zenekart trombitával vezeti; illúziót keltő duettet adtak elő. Itt rögtön meg kell említeni, hogy bár Don Lazi swingtetje kis létszámú, mégis sikerült a rézkórusnak kifejezetten bigband hatást nyújtani – legalábbis az oldalsó részeken, ahol a hangzás nem kettőződött meg a direkt hangtól.

László Boldizsár

Nika drámai hatású, csak zongorával kísért dala után beszállt Gájer Bálint is: kellemes (ha már régiekről beszélünk: Bing Crosby és Frank Sinatra közé beállítható) hangja jól párosult Nikáéhoz a Smile dalban. És aztán az It had to be You, szintén duettben, de már Szulákkal, Gájer itt Michael Bublé szólamát vette át…

Közismert, mesélte el Lazi, hogy Barbra operarajongó, ezért tiszteletére (és szórakoztatásra) született egy potpourri, vagyis egyvelegféle, mégpedig összedolgozva Figaro híres belépőjét (magyarul: Lássátok bennem a legremekebb borbélyt) és a Rigolettóból a mantuai herceg Kesztyűáriáját (Questa o quella) – és közben felemlegették korunk roppant népszerű tenorját, Andrea Bocellit, akinek szerepkörébe most László Boldizsár lépett. Nagy tombolás lett belőle, Nika mellett Boldi csengő tenorja idézi fel a New York-i előadást.

Az amerikai óriásváros később is előkerült: Szulák énekelte a West Side Story egyik legmegindítóbb dalát, az eredetileg duettnek írt Somewhere-t. Elhangzott még az Gibb fivérek (BeeGees) emblematikus dala, a Woman in love és zárásként még egy Streisand/Armstrong vagyis Szulák/Lázi: What a wonderful world – de hát ezt lefordítani sem kell.

…és Don Laziék

A ráadásokból viszont említendő a Hava Negila, Boldi szólójával – na persze mindenki, az egész nézőtér belesegített. Hosszú tapsos estét éltünk át.

A Broadway csillaga | Barbra Streisand legszebb dalai
Dohány utcai Zsinagóga 2022. szeptember 7.

Fotók: Zsidó Kulturális Fesztivál