Bronzváros, Rézkirályság… | Shannon A. Chakraborty: Rézkirályság

Posted on 2020. március 1. vasárnap Szerző:

0


Paddington |

Az amerikai írónő, Shannon A. Chakraborty alig múlt 30 éves, amikor megjelent Dévabád-trilógiájának első kötete, a Bronzváros, és a fiatal írónő egycsapásra világhírű lett. Amit Chakraborty a középkori keleti mitológiához írt szerelmesregény trilógiának titulál, az egy tökéletesen kitalált világ, valahol az Ezeregyéjszaka és a Trónok harca sarkán: fordulatos sztori, komplex személyiségek, keleti kultúra és udvari intrikák.

Az első kötettel megvártam, amíg meg tudtam vásárolni angolul szinte fillérekért az Amazonon, mert attól tartottam, csak a gyönyörű borítóval estem szerelembe. Hamar rájöttem azonban, hogy ez a világ magába ránt. Tökéletes kikapcsolódás, kimenekülés a fárasztó hétköznapokból. Alig vártam, hogy megjelenjen a folytatás, a Rézkirályság, amit már Benkő Ferenc nagyszerű fordításában olvashattam. Míg az első kötet csak bepillantást enged Dévabád komplex világába, a második kötetből – miközben a szerelmi és politikai szálak is tovább bonyolódnak – részletesen is megismerhetjük a város és a környező világ konfliktusait, lakóit, természeti környezetét.

Azok számára, akik még nem látogattak el az írónő világába, annyit el kell árulni, hogy főszereplője, Nahri egy ősi gyógyító és uralkodó család szülötte, aki azonban Kairóban, emberek között nevelkedett, így mit sem tud családja múltjáról vagy képességeiről. Egy véletlenül megidézett dzsinn (afsin, szellemszolga) Dára jóvoltából jut el ősei bronzvárosába, Dévabádba, amit az emberek elől varázslat rejt el. Ebben a városban különböző varázslények élnek békésen vagy békétlenül egymás mellett, vannak köztük „tisztavérűek”, de vannak safitok is, akikben az emberek és varázslények vére és tudása is keveredik. (Vö. Harry Potter: „sárvérűek”)

Ebben a történetben elhagyjuk a város falait, s ez lehetőséget ad arra, hogy jobban megismerjük a regény egyre alaposabban felépített világát, többet tudjunk meg az abban élő szerzetek történetéről és sajátosságairól. Nagy értéke volt már az első kötetnek is, hogy a főszereplőit komplex, szerethető és utálható figuraként ismerhetjük meg. Ez bomlik ki még jobban a Rézkirályságban, amikor fény derül arra, hogy az elsőre negatív benyomást keltő, nem elfogadhatónak tűnő viselkedés mögött lehet józan politikai megfontolás.

Nahri a második kötetben egyre tudatosabbá válik, igyekszik irányítani a maga életét, ettől egyre erősebb a történet A fiatal gyógyító szembesül azzal, hogy a jó szándék néha félresikeredik, lassan beletanul az udvari intrikákba, a politikába annyira, hogy képes szembeszállni a nála tapasztaltabbakkal is.

A politika sokkal inkább jelen van a Rézkirályság történetében, mint a Bronzvároséban, holott már abban is fontos szerepet játszott. A varázslények egymással is acsarkodó törzsei nem tudnak szabadulni a múlttól, ami ránehezedik mindennapjaikra. Számos olyan politikai gondolat került ebbe a történetbe, amelyet óhatatlanul áthallásosnak érzünk. A többség által páriaként kezelt, a tiltások ellenére rabszolgaként adott-vett safitok sorsát az olvasó az európai vagy észak-amerikai menekültekével állítja párhuzamba. A Szulejmán gyűrűje által elnyert hatalom és a gyűrű megszerzéséért folyó intrikálás és harc remekül megírt és továbbgondolható példája a kívülről egy csoportra kényszerített államrendnek. A győzelem érdekében az ördöggel is szövetkezni (vagy sem) problémája szintén érdekes beszédtéma lehet.

A történetet tovább színesíti az uralkodó, három gyermeke, Nahri és a velük közvetlenül kapcsolatban lévő szereplők közötti feszültség, a hiteles kapcsolatok és konfliktusok, a szeretet és gyűlölet dinamikája.

Az elképesztően olvasmányosan megírt mű magával ragadott, bár a fiatal felnőtteknek (YA) szóló regénynek nem én vagyok az elsődleges célcsoportja. Bár sokat és gyorsan olvasok, Böszörményi Gyula Ambrózy-sorozata óta most vettem észre először magamon, hogy hirtelen újabb 100 oldalon vagyok túl. Az olvasó kicsit kapkodja a fejét, a regényben jönnek-mennek a dzsinnek, dévek, máridok, gúlok és más varázslények, ráadásul a számos szereplőt sem mindig könnyű követni, de a szerző előzékenyen listába sorolja a főbb szereplőket a kötet elején, a végén pedig bemutatja a különböző törzseket is.

Az ajánlónak különleges aktualitást ad, hogy a kiadó a napokban jelentette be: már készül a harmadik kötet fordítása, így a magyar olvasók is hamarosan hozzájutnak a befejezéshez. Az eredeti angol verzió publikálása után, júniusra tervezik megjelenését Aranybirodalom címmel. Nagyon várom az e-könyv változatot, mert papíron csak kemény kötésben jelent meg, amivel továbbra sem jó a viszonyom, főleg ilyen vaskos kötetek esetében.

Shannon Chakraborty

Shannon A. Chakraborty: Rézkirályság
Agave Könyvek Kiadó, Budapest, 2019
Fordította: Benkő Ferenc
608 oldal, teljes bolti ár 5980 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 4485 Ft,
ISBN 978 963 419 6440

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

S. A. Chakraborty folytatja a Bronzvárosban megkezdett elsöprő kalandot. Megteremt egy olyan világot, ahol a dzsinnek egyetlen csettintéssel lángokat idéznek, a vizeket pedig áthatja az ősi mágia; ahol a vér ugyanolyan veszélyes lehet, mint bármelyik bűbáj, és egy eszes kairói szélhámos átformálja egy királyság sorsát.
Nahri élete mindörökre megváltozott abban a pillanatban, amikor az egyik svindlije közben véletlenül megidézte Dárát, a félelmetes, rejtélyes dzsinnt. A lány kairói otthonából elragadva bekerült Dévábád fényűző királyi udvarába, ahol sebesen ráébredt, hogy szélhámosi tehetsége nélkül nem sokáig marad életben.