Lezárandó múlt| Eduardo Sacheri: Szemekbe zárt titkok

Posted on 2015. május 12. kedd Szerző:

1


Sacheri_Szemekbe-zart-bor180L. Sz. |

A borítón a Publishers Weekly lakonikus méltatása olvasható: „Lebilincselő és elgondolkodtató történet”. Nagy várakozásokat ébreszt a könyv, amit a pszichológiai krimik közé sorolnak, de én szétválasztanám a kettőt. Krimi – egy kis pszichológiával.

A vizsgálóbírósági titkár, Benjamín Chaparro pályája legelején különös bűnügy vizsgálatában vett részt. Az eset: egy fiatal házaspár tragédiája. A férj egy hétköznap reggel dolgozni indul, egy ismeretlen valahogy bejut a lakásba, a nőt megerőszakolja, majd megöli. Amikor Chaparro nyugdíjba megy, könyvet ír az esetről, és ezen keresztül saját magáról is. Merthogy egész további életét meghatározta az a gyilkosság. Az olvasó végigkíséri a titkár élettörténetét, megismerjük házasságait, kapcsolatait, beteljesületlen szerelmét.

Eduardo Sacheri mindezekről elég szűkszavúan beszél, inkább csak felvázolja a helyzetet. Keveset tudunk meg a gyilkosság áldozatáról, de az özvegyről sem többet, pedig Chaparro rajta mindenképpen segíteni akar. Mindent megtesz, hogy a tettest megtalálják. De ezzel még egyáltalán nem ér véget a könyv.

Nem bilincsel ugyan a székhez, de azért lehet csendesen izgulni, van benne rejtély – és nem csak addig, míg ki nem derül, ki a gyilkos. Sacheri furcsa története az elkövető leleplezése után válik igazán izgalmassá. Onnantól meglepő fordulatok követik egymást. Minél beljebb lépünk, annál világosabbá válik, hogy a nyitó, brutális bűncselekmény kapja a legkisebb hangsúlyt. A krimi szál lényegében másodlagos.

Mert az elsődleges a drámai vonal. Chaparro, közeledve egy nem túlzottan boldog élet végéhez, le akarja zárni a múltat. Ki akarja írni magából a bűnügyet, ami annyira beleszövődött az életébe, hogy egy ponton át is vette fölötte az irányítást. Az ő könyvén keresztül megismerhetjük kollégáit, és tönkrement vagy el sem kezdett kapcsolatait. A szerelmeknél azonban – amelyekről alig tudunk meg valamit – sokkal nagyobb súlyú érzelem számára a barátság. Nem lehet véletlen, hogy éppen alkoholista barátjának az alakját ismerjük meg legalaposabban.

A regény a könyv-a-könyvben szerkezettől működik. Ugyanakkor hiába várjuk, hogy a főszereplő életéről többet tudjunk meg – a keret elég vékonyka. Sacheri történetmondása nem szokványos. Chaparro a jelenben egyes szám első személyben beszél, míg ha önmagát írja meg a saját életének könyvében, ott magáról harmadik személyben szól. Ez a szemléletváltogató bonyolultság adja meg a szöveg sajátos hangulatát. De éppen ez a ki-belépkedés szükséges ahhoz is, hogy szubjektivitástól mentesen szólhasson a korrupció által átitatott, megfélemlített Argentínáról. Amit Sacheri csepegtetve közöl Chaparróval kapcsolatban, az vázlatos arckép, nagy fehér foltokkal. Sacheri fölkelti az olvasó kíváncsiságát, aztán hagyja, hogy mi magunk töltsük ki a fehér mezőket.

A már említett hézagos jellemzés miatt senkinek a sorsa nem ragad meg, mert a karakterekről nem tudunk róluk eleget ahhoz, hogy közünk legyen hozzájuk. Még az áldozatot sem tudjuk szívből sajnálni, legfeljebb az elözvegyült férjet. De még őt sem igazán. Kívülállók maradunk.

Smid Bernadett fordításában – ahogy a regény egészében – több stílusréteg található. Az egyik Chaparro kissé öntelt megjegyzései arról, hogy mindenkit ostobának néz. (Chaparro szavajárása a kretén minősítés, a spanyolban a legnagyobb sértés az, hogy valakit születetten hülyének tekintenek – ti. a magyarból a píszí (PC) miatt már kikopott ez a jelentése.) Nyilván a fordító ezért nem használhatott más szinonimát, még ha ez az olvasót joggal zavarja is. És persze máshogyan szól, amikor kívülállóként beszél önmagáról.

A könyvből egyébként argentin–spanyol film készült, mely 2010-ben Oscar-díjat kapott (legjobb idegen nyelvű film), és ezen kívül is számos díjat nyert. A film angol címe The secret in their eyes (Titok a szemekben), a könyvé pedig spanyolul, szó szerint Kérdés a szemekben (La pregunta de sus ojos) – bármelyik nyugodtan megállná a helyét a magyar címlapon, igaz, ez a mostani jobban megfogja a tekintetünket.

Az előbb elmondottak ellenére könnyed, szórakoztató olvasmány Sacheri könyve. Elgondolkodtat, de nem nyomaszt annyira, hogy zsibbadt fejjel aludnánk el tőle este. Aki belekezd, nem fogja félbehagyni.

Eduardo Sacheri

Eduardo Sacheri

Eduardo Sacheri: Szemekbe zárt titkok
Agave Könyvek, Budapest, 2015
250 oldal, teljes bolti ár 2980 Ft
ISBN 978 61 5546 808 7

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Benjamín Chaparro, az egykori Buenos Aires-i vizsgálóbírósági titkár még nyugdíjasként sem tud szabadulni egy harminc évvel ezelőtti esettől: egy fiatal nőt brutálisan megerőszakoltak és meggyilkoltak a saját hálószobájában. Úgy dönt, hogy könyvet ír róla. S miközben felelevenednek előtte a tragikus történet részletei, ismét fellángol reménytelen szerelme Irene Hornos iránt, aki három évtizede, az ügy idején még csak gyakornok volt, ma már azonban köztiszteletnek örvendő bíró.

Eduardo Sacheri hamar modern klasszikussá vált regénye az 1970-es évek Argentínájába viszi el az olvasót. A junta piszkos háborújának bemutatása mellett leginkább az igazság mibenlétével foglalkozik és azzal, hogy kinek kell és lehet igazságot szolgáltatni. A könyvből Juan José Campanella forgatott felejthetetlen filmet, amely 2010-ben számos kitüntetés mellett megkapta a legjobb idegen nyelvű alkotásnak járó Oscar-díjat.