A zongora arcai | Bogányi Gergely és a Pannon Filharmonikusok a Müpában

Posted on 2013. január 16. szerda Szerző:

0


BJI

A pécsi Pannon Filharmonikusok immár tíz éve van jelen saját sorozattal a főváros zenei életében. A teltházas koncertek sora jelzi, hogy mára megvalósult a zenekar szakmai megújulása. A Pannon Filharmonikusok 2013-as bérletes koncert­soro­zatá­nak címe: A zongora négy arca.

A múlt novemberi, bérletindító hangverseny után a 2013-as, A zongora négy arca című sorozat jeles magyar és nemzetközi hírű zongoraművészeket állít a középpontba. Az első koncert január 18-án lesz a Művészetek Palotájában, Bogányi Gergely hangszeres szólójával.

boganyi_gergely_kicsi

Bogányi Gergely

A koncert műsorán három olyan zeneszerző alkotásai kaptak helyet, akik zongoristaként is koruk ünnepelt művészeinek számítottak, és kompozícióik megszületésében meghatározó szerepet játszott a zongora. A három alkotó egyazon generáció szülötte, de eltérő stílusok képviselője.

A műsor hangsúlyos darabja Bartók Béla II. zongoraversenye. A művet mind a muzsikusok, mind a zeneszerető közönség „a zenei gondolatok eredetiségéért, a kifejezés, a hangszerelés erejéért, a magánszólam csodálatos sokoldalúságáért” a 20. század talán legnagyszerűbb zongorakoncertjének tartja.

Mellette két kevesebbszer játszott mű is felhangzik. Maurice Ravel Alborada del gracioso-jának (1912) már a műfajmegjelölése is érdekes. Az alborada afféle hajnalköszöntő, melynek előzménye egy izzó éjszaka volt, s a szerelmesek éppen elválni készülnek egymástól. Az élénk ritmusú zenedarab hangszerei között hagyományosan a spanyol dulzaina (oboa jellegű fafúvós) és a tamboril (kisdob) szerepel.

Alekszandr Szkrjabin (1872–1915) a Muszorgszkij utáni orosz zene egyik legkiemelkedőbb alakja. Stílusára kezdetben főleg Chopin hatott. A századforduló évében fordult figyelme a szimfonikus művek felé. Ebben az időben misztikus-filozofikus gondolatok foglalták el, zenei alkotásai bonyolultabbá, nehezen követhetővé, „egyre önállóbbakká, merészebbekké, valamint egyre összetettebbekké és disszonánsabbakká váltak” – írja róla a Klasszikus zene című kötetében John Stanley. A most bemutatásra kerülő 3. szimfónia (1905) egyetlen hatalmas tételből áll, amelyben lírai és igen dinamikus részek váltakoznak egymással.

Bogányi Tibor

Bogányi Tibor

A hangverseny műsora:

Ravel: Alborada del gracioso
Bartók Béla: II. zongoraverseny
Szkrjabin: III. szimfónia „Isteni költemény”

Vezényel: Bogányi Tibor
Szólista: Bogányi Gergely – zongora

Helyszín: Művészetek Palotája (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.), Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem; 2013. január 18., péntek 19.30

A jegyek igen nagy része bérletben elkelt, de érdemes néhány utolsó jegyért még próbálkozni, akár a koncert előtt is!

* * *

A következő, márciusi koncerten Ránki Dezső Mozart c-moll zongoraversenyét játssza, majd áprilisban Fazil Say Ravel G-dúr, a májusi évadzárón Frankl Péter Schumann a-moll zongoraversenyét adja elő. Az évadzáró koncert különlegessége, hogy a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere, Vass András írta át nagyzenekarra Schubert vonósnégyesét.