Indul a frissített nagylexikon | Britannica Hungarica, 2012

Újra boltokba kerül a hazai lexikonpiac legtöbbre értékelt darabja, a Britannica Hungarica Nagylexikon. Ennek súlyát és hasznát jobbára az érettebb korú generáció érzi át, nevezetesen azok a tollforgatók – főleg ők –, akik negyedszázaddal ezelőtt még a kiadóvállalat jól felszerelt könyvtárában kutakodhattak adataik ellenőrzése végett. Akkoriban úgy ment, ha a szerkesztő szerencsés volt, több nyelv lexikonát böngészhette végig, a hazai régieket (Révai vagy Pallas), vagy a nem különösebben elfogulatlan Új Magyart, aztán irány a Britannica, némi Brockhaus, Larousse (egyes kérdésekhez a Balsaja Szovjetszkaja = Nagy szovjet), de a világ dolgaiban valamennyi közül a verhetetlen mindig a Britannica volt.

Az új kiadás a Kossuth Kiadónál jelenik meg 24 kötetben. Nagyjából húsz éve jelent meg magyarul egy igen jól használható sorozat, jelentős magyar vonatkozású kiegészítésekkel – nyilván a brit verzió anyaga főképpen az angolszász világnak volt apró részletekbe menő tükre. Hét év kellett a teljes sorozat megjelenéséhez akkor, de már sejteni lehetett azt is, hogy hazánk bekapcsolódik az áramlatba, hiszen az ismétlődően frissülő adat- és szócikkanyag mindig magában hordozza a gyors avulást.

Tegyük hozzá, a számítógépes szövegfeldolgozás nemcsak a hagyományos nyomdai előállítást gyorsította meg, hanem az ilyen és ehhez hasonló adatbázisok kezelését, bővítését is. Vagyis a tartalom az angol nyelvű Britannica Online Academic Edition naprakész szócikkei alapján frissül, kibővítve az európai és a magyar vonatkozású tartalmakkal. A frissítés része, hogy a törzsanyagba mintegy tízezer újabb fotó került, mert hiszen mondjuk a Grand Canyon kevesebbet változik, míg egy író, költő, tudós, színész, politikus talán már fel sem ismerhető az előző kiadásbeli portréján…

A hatalmas adatanyag gépi feldolgozása lehetővé többek között, hogy a mintegy 40 000 címszavas sorozat kötetei szokatlan sebességgel, havonta jelenhetnek meg, tehát kereken két év múlva, 2014 áprilisának végén boltokban lesz a záró kötet is. És az N betűs kötetbe a legfrissebb Nobel-díjasok listája szinte a megjelenés előtti néhány héttel vagy nappal is bekerülhet.

Lexikonszerkesztők dolga századokkal vagy évtizedekkel ezelőtt sem volt könnyű, mára a cédulák írását, gépelését, rendezését már régen elfelejtettük. De azért az előkészítő munkálatok így is három évvel ezelőtt kezdődtek Nádori Attila főszerkesztő vezetésével, 12 szerkesztővel, szaktanácsadók bevonásával. A szerkesztői munka során a korábbi 4000 magyar vonatkozású szócikk további ezerrel nőtt, és jelentősen megnövelték az európai tematikájú anyagok számát.

Jogos a kérdés, főleg a fiatalabb generáció köréből, hogy mennyire van ma létjogosultsága egy sok kötetes, nagyméretű, súlyos adattárnak. A bevezetőben említett tollforgatók, akik komolyan veszik írásaik pontosságát, megőrizték óvatos tartózkodásukat az egyébként rengeteg célra nagyon jól használható internetes lexikonokkal kapcsolatban. A Britannica mindig a szaktudományok elismert művelői közül választotta munkatársait, szócikkeinek szerzőit, így kivédi a megbízhatatlanság veszélyét, ami bizony nem is ritkán fordul elő, ha világhálós források hamis, téves vagy kitalált adatokat, gondolatokat közvetítenek.

A nyomtatott könyv varázsát igényli az e tekintetben kétségtelenül konzervatívabb hazai olvasóközönség – ezerféle okra vezethető ez vissza. A friss könyv illata, az olvasáshoz társuló személyesség, a böngészés gyönyörűsége – mind nevezhető nosztalgikus viselkedésformának, de az tény, hogy a Kossuth Kiadó nem vaktában döntött a 241 éves múltú, hagyományú mű kiadása mellett. Háromezer fős, reprezentatív piackutatást végzett, amely azt igazolta vissza, hogy a 21. század elején is van létjogosultsága, szerepe és haszna egy olyan nagylexikon-sorozatnak, amely kézbe vehető és szerethető.

Hasonlóan az előző kiadáshoz, ez is szép zöld bőrkötésben kerül az olvasóhoz, rajta a bogáncs logóval, mely Skócia nemzeti jelképe, utalva ezzel arra, hogy az enciklopédia kiadása az induláskor skót vállalkozás volt. A könyvművészet szerelmesei exkluzív, az egykori corvinákat idéző kötésben is beszerezhetik a köteteket.

Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója hisz a megbízható tudás erejében. „Itt a megbízhatóságon van a hangsúly. A könyvhöz való viszony sajátos életérzés: tudásvágy, kötődés, hangulat ötvöződik benne. A könyv vizuális élményt is ad. Megfogható, szerethető, és egy bensőséges világot lehet általa felépíteni. A nagylexikon köteteibe belelapozni, könnyedén rátalálni a keresett témára, elmélyedni benne – mindez a felfedezés, a tudás örömét kínálja.”

Őt igazolják az Encyclopædia Britannica blogján megjelent kommentek:
„Én csak 16 éves vagyok, de a nagyapámnak megvolt az 1965-ös Britannica. Azt mondta, az volt minden, ami ahhoz kellett, hogy boldoguljon a világban.”
„Nézzünk előre a jövőbe… Nekem a teljes 2003-as kiadás van meg, az volt a legjobb barátom a tanulásban. Mindig emlékezni fogok rá.”
„Megkeresni valamit, amit akarok – ehhez remek az elektronika. De böngészni az érdekességek között csak papíron lehet.”
„Nem tudom elképzelni az oktatás jövőjét keménytáblás könyvek (köztük az olyan ősrégi intézmények, mint a Britannica) nélkül.”
„Hiba volt ilyen gyorsan váltani! Hol lesznek az iPadek 10 év múlva? Megvannak azok a CD-ink, amelyeket 10 évvel ezelőtt vettünk? Nincsenek! De azok a könyvek, amelyeket a szüleink adtak nekünk, megvannak. A nyomtatott, kötött könyv dizájnja nagyon érett. Az elektronikus médium kiforratlan, és még nagyon sok idő kell, hogy tökéletes legyen. A naprakészség mint érv nem jelent semmit – mit számít, ha egy szócikk egyéves? A dolgok nem változnak olyan gyorsan.”
„A szemüvegesek bolygója leszünk attól, hogy a számítógép képernyőjére meresztjük a szemünket. És a papír illata is hiányozni fog.”

Az Encyclopædia Britannica története

Két és fél évszázad „a szellem napvilágáért”
A felvilágosodás kora – sok más ragyogó teljesítmény mellett – több nagyszabású enciklopédiával is gazdagította az európai kultúrát. A nagy francia Enciklopédiával közel egy időben, a kiváló német Conversations-Lexikont, a későbbi Brockhaust megelőzve, 1768-ban jelent meg először a legrégibbi és legátfogóbb angol nyelvű általános enciklopédia.
A Britannica ötlete két nyomdásztól, Andrew Belltől és Colin Macfarquhartól származik, a kiadást elsősorban William Smellie nyomdász és régiségbúvár gondozta. Edinburghban nyomták és jelentették meg 1768 és 1771 között.
A háromkötetes, 2659 oldalas, 160 remek rézmetszettel illusztrált mű azzal hívta fel magár a figyelmet, hogy terjedelmes és részletes értekezéseket közölt a fontosabb témákról, míg a szakkifejezésekről és más tárgyakról rövidebb, szótári jellegű cikkeket közölt, így könnyítve meg a tájékozódást.

A tudósok enciklopédiája
A következő kiadások már jóval nagyobb szabású munkák voltak, mind terjedelmüket, mind látókörüket tekintve (az 1810-es negyedik kiadás 20 kötetben, 16 000 oldalon jelent meg).
A 9. kiadás (1875–89), amely a „tudósok enciklopédiája”-ként vált ismertté, nemcsak bemutatta a kor tudományos és vallási vitáit, de haladó szellemben és megalapozott érvekkel állást is foglalt bennük.

Edinburghból Chicagóba
1901-ben az Encyclopædia Britannica az Amerikai Egyesült Államokba, Chicagóba tette át székhelyét, miután Horace E. Hooper és Walter M. Jackson amerikai kiadók megvásárolták a teljes tulajdonjogot. Az 1910–11-ben megjelent híres 11. kiadást a Cambridge-i Egyetem kiadója, a Cambridge University Press tette közzé 29 kötetben. A mű könnyed, szabatos stílusa a legnemesebb formában folytatta a Britannicában meghonosodott irodalmi nyelvezet hagyományait.

Albert Einstein, Sigmund Freud, Lev Trockij a szerzők között
A 13. kiadás (1926) – bár csak három kötettel bővítette az előzőt – olyan szerzőket vonultatott fel, mint Niels Bohr, Marie Curie, Albert Einstein, Henry Ford, Sigmund Freud, Harry Houdini, Fridtjof Nansen, G. B. Shaw és Lev Trockij.

32 millió dollár a szerkesztői munkákra
A szerkesztőség óriási erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy 1974-ben napvilágot láthasson a Britannica 3, azaz a 15. kiadás.
Az új változat három, különböző célt szolgáló részből állt: Micropædia (Ready Reference [„Gyors tájékozódás”], Macropædia (Knowledge in Depth [„Mélyebb ismeretek”]) és Propædia (Outline of Knowledge [„A tudás vezérfonala”]). A 15. kiadás több mint 4000 szerzője mintegy 100 országból került ki, ezzel az enciklopédia látóköre nemzetközivé szélesedett.
A szerkesztői munka költségei 32 millió dollárra rúgtak − nem számítva a nyomdaköltségeket – ez volt a könyvkiadás történetének addigi legnagyobb magánbefektetése.
1985-ben közzétették a 15. kiadás teljesen átdolgozott változatát is.
Az új kiadás nagy változásokat hozott: a Macropædiában átcsoportosítottak és összeolvasztottak több száz szócikket; két külön kötetbe foglalták a név- és tárgymutatót (ez eredetileg a Micropædián belül kapott helyet); átdolgozták, átszerkesztették és új külsővel ruházták fel a Micropædiát és a Propædiát. A teljes enciklopédia 32 kötetből állt.
A frissített utánnyomások ezután is folyamatosan, de a digitális világ igényeihez alkalmazkodva nagyobb időközönként jelentek meg, a legutolsó 2010-ben.

Már csak digitális változatban
A Britannica elektronikus kiadása cd-rom lemezen 1981-ben került a piacra. Ezt követte 1989-ben a multimédiás DVD-ROM. Az enciklopédia 1994-ben került fel az internetre, 2000-ben vezették be a mobiltelefonra történő alkalmazását, 2010-ben jelentették meg a gyermekek számára készült, számítógépen és okostelefonon használható változatot (Britannica Kid Apps).
2012 márciusában a kiadó bejelentette, hogy megszűnik a nyomtatott kiadás és mostantól kizárólag a digitális verziók bővülnek, frissülnek – változatlan elkötelezettséggel a pontos, hiteles és naprakész tudás iránt.

* * * *
A 21. század első – és egyben talán utolsó – nyomtatott magyar nagylexikona ötvözi a klasszikus tudomány és a modern kultúra értékeit, és válogatott, szakszerűen ellenőrzött ismeretanyagot kínál.