Halott könyvtár | Olvasatlan könyvek a Centrális Galériában

Posted on 2012. március 6. kedd Szerző:

0


BJI

A Centrális Galéria a Nyílt Társadalom Archívum (Open Society Archives, OSA) kiállítóterme. Kiállításai egy-két hónapig tartanak nyitva, általában Közép- és Kelet-Európa múltjából villantanak föl egy-egy eseményt, szempontot vagy jelenséget.

A »Halott könyvtár« kiállításon ötezer olyan könyvet vehet kézbe a látogató, amelyet 1989 óta senki sem kölcsönzött ki. A válogatásban csak 1945 és 1989 között, Magyarországon, magyar nyelven megjelent, általános érdeklődésre számot tartó könyvek szerepelnek.

Az OSA Archívum több kiállításon foglalkozott már a megőrzés, rendszerezés, gyűjtés, megosztás témakörével. A Halott könyvtár ezt a sorozatot szeretné folytatni. A kiállítás egy könyvtárinstalláció, ahol a látogatót minden egy fiókkönyvtárra emlékezteti. A 300 négyzetméteres teret könyvespolcok uralják, a könyvek az eredeti könyvtári tematika szerint vannak rendezve, kezdve a műszaki és mezőgazdasági munkáktól, az ifjúsági és művészeti könyveken át a szépirodalomig.

Az egyetlen különbség egy hagyományos és a Halott könyvtár között az, hogy itt csak olvasatlan, 1989 (vagy még régebb) óta ki nem kölcsönzött könyvek vannak. Aki ide belép, azzal a különös érzéssel veheti kezébe a könyveket, hogy évtizedek óta ő az első olvasójuk. A Halott könyvtár inspirációt adhat a könyvtárról, az archiválásról, az információ megőrzéséről és újrafelhasználásáról folyó közgondolkodásnak. A látogatóknak/olvasóknak pedig az újra fölfedezésnek azt a páratlan élményét nyújtja, hogy több ezer feledésre ítélt könyv közül válogathat, olvashat. A kiválasztott kötetek 2012. április 22-ig böngészhetőek és olvashatóak a Centrális Galériában, hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között.

A korábbi, jelenlegi és ezután megrendezendő kiállítások a választott téma bemutatására számos médiumot használnak ki: az OSA levéltári dokumentumait, egyéb forrásokat, videókat, hanghordozókat, CD ROM-okat és műalkotásokat.

A Nyílt Társadalom Archívum a kiállításról hírt adó szerkesztőségek útján mond köszönetet az ELTE Egyetemi Könyvtár vezetőinek és munkatársainak, hogy a mintavételhez rendelkezésükre bocsátották hatalmas gyűjteményüket, és nemcsak lehetővé tették a válogatást, de tanácsaikkal is folyamatosan segítették munkáját.

Szubjektív kiegészítés:

Minden összefoglalásnál szebben beszél azonban a válogatás. Bevallom, csak az első két lapnyi szövegből szemezgettem, és most ideillesztek néhány címet. De elöljáróban azt is meg kell mondani, hogy a listán megtalálható Radnóti Miklós verseinek Gyomán készült kiadása (1948), Bálint György: Emberi méltósággal című publicisztikai gyűjteménye, és Illyés Gyula Válogatott versei.

Na de aztán: Aczél Tamás: A szabadság árnyékában (hősi regény hazánk felszabadításáról), Babusin: Visszaemlékezései, Grigorov: Falusi tanácselnök, Szmolics: Együtt harcoltunk, a valószínűleg leleplező Rabszolga Washington sírjánál, a Fegyver a békeharchoz című »agitka«. Továbbá: Papp Ferenctől az Acélfogak (egy fűrészüzem izgalmas élete a Maros mentén), Kravcsenko: Az új legyőzi a régit (vajon mi lehetett? A címlapján egy lány néz optimistán a jövőbe, a háttérben ipari táj). De a legbájosabbnak Alekszander Bek: A nyíltszívű Tyimoféj című kötete tűnt. Kohó- és kohászregény a javából (és 1953-ból), még a sematizmust elítélő ellenkampányt megelőző korból. Érdekes ám olvasni ezeket a rémséges műveket: mindig előre lehet tudni a fordulatokat, ki fog még jobban termelni, ki az, akinek mocskos keze akadályozza a munkasikereket, ki fog megszégyenülni, majd önkritikát gyakorolni. Azt sosem írták meg, hogy közülük a Gulágra hányan kerültek. Itt van az induló bakterház szerzője, Rideg Sándor is, a Daruszegi vasárnapok című (valószínűleg) novelláskötettel.

Érdekes kirándulás, annyi szent.

Centrális Galéria (Budapest V. Arany János u. 32.),  2012. február 28.–április 22.