Formák, képek, rajzok, tervek | Boldi és a Lechner-Szmrecsányi család kiállítása

Posted on 2012. január 21. szombat Szerző:

0


olvassbele.com

A magyar kultúra különleges, generációkon átívelő kapcsolatait, annak a mai művészetre gyakorolt hatásait hivatott bemutatni a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában január 21-én, szombaton nyíló Lechner – Szmrecsányi – Boldi kiállítás. A klasszikus szobrászművészet egyik legautentikusabb kortárs megfogalmazója, Szmrecsányi Boldizsár – művésznevén Boldi – gyűjteményes tárlata a család eddig soha sehol ki nem állított alkotásaival kiegészülve nyújt bepillantást a művészet alkotókon és korokon átívelő örök valójába.

A kortárs magyar szobrászművészet meghatározó alakja, a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon rendszeresen kiállító és annak fődíját is elnyerő Boldi műveivel tiszteleg ükapja Lechner Ödön építész és elődei, a Lechner-Szmrecsányi család művészvénával megáldott tagjai előtt. Nagy Imre művészettörténész elmondta, hogy Boldi művészi munkássága azért lenyűgöző és magával ragadó, mert alkotásaiba a klasszikus európai szobrászhagyományok mellett az egyiptomi, a sumér és a közép-amerikai magaskultúrák nyelvét is beépíti. „E művekre rápillantva az embernek olyan érzése támad, hogy abból se elvenni, se hozzátenni nem lehet” – emelte ki a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója. A galéria földszinti termeiben látható tárlat gerincét Boldi ötvenhat plasztikája adja, melyek témájukban is a klasszikus hagyományokra épülnek: megjelenik a jó pásztor, az anyaság, a zene és a harc, a szakrális művek pedig a világvallásokra asszociálnak. Anyaguk zömmel carrarai márvány, gránit vagy mészkő, de vannak patinázott bronz szobrok és két pirogránit alkotás is.

Miután Boldi Lechner Ödön ükunokája, úgy döntöttek a kiállítás rendezői, hogy az ország különböző közgyűjteményeiben, illetve a családtagoknál őrzött hagyatékkal töltik meg a falakat. Így megjelennek Lechner Ödön építész (1845–1914) eredeti tervrajzai, épületének korabeli fotói, Lechner Gyula (1841–1914) festőművész, műfordító tájképei, ifj. Lechner Ödön festőművész (1874–1910) csendéletei, valamint Szmrecsányi (Pajtás) Ödön festőművész (1874–1954) világháborús, huszár és kocsmai életképeket ábrázoló karikatúrái is. A tárlatot rendező közgyűjtemény vezetője, Nagy Imre ezeken kívül még kiemelte a két „nem művész”, de rendkívüli rajztehetségű Lechner Ödön építész és testvére, a később híres pszichiáterré lett Károly gyerekkori munkáit. A kiállítás különleges és értékes darabja Rippl-Rónai Józsefnek Lechner Ödönről, a „magyar szecesszió atyjáról” készült portréja, de igazán egyedi az a Czóbel Béla-rajz is, melyen Szmrecsányi (Pajtás) Ödön jelenik meg Hatvany bárónál. A Pajtás művésznevét kedvenc lováról felvevő, egykori katonatisztből lett festőnek Czóbellal közös műterme volt Hatvany-kastélyban.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó Lechner – Szmrecsányi – Boldi tárlat április 12-ig látogatható.

Helyszín: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ (6800 Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18.)

Időtartam: 2012. január 21–április 12.