Bedő J. István | Mindig rendkívül érdekes tud lenni, ha valaki „piaci rést” talál valamilyen meglehetősen ismert témában, amiről egyszer csak kiderül, hogy közel sem annyira ismert. Fesztbaum Béla természetesen első helyen színészként közismert, azt történetesen kevesebben tudják, hogy elkötelezett kutatója az előző századelő – Molnár Ferenc, Heltai, a frissen indult Vígszínház – korának. A […]
2024.09.10.
D. Magyari Imre | Magam is meglepődtem, amikor kiszámoltam: jó négy évtizede már, hogy tolmácskodtam Hans Mendler budapesti esküvőjén. Feleségül ugyanis magyar lányt vett, akivel a hatvanas években (!) egy ideig egy általánosba jártunk. A barátság Mártával máig megmaradt; nagyon tud erősíteni egy kapcsolatot, hogy a felek messze vannak egymástól és csak ritkán találkoznak. Megmaradt, […]
2024.09.09.
kistibi | Bocsánat, kicsit csaltam: a idézett mondat nem a most bemutatandó műből való, bár Fenyvesi Orsolyától – a Nem a költőt című vers egyik sora –, de annyira rímel a regényére, hogy egyszerűen nem tudtam kihagyni. Egy költő akkor is költő marad, ha éppen epikus művet ír. Ez azért nagyszerű dolog, mert így a […]
2024.09.07.
Tóth Zsuzsanna | A könyv, ami kitöltötte néhány napomat, nem friss. Már két éve megjelent, és meggyőződésem, hogy nem kapott kellő figyelmet. Pedig ritka az olyan regény, amely bár fikció, ilyen hitelességgel ábrázol társadalmi problémákat és egyéni sorsokat. (Ráadásul hasonlóságokat is felfedezhetünk benne az ábrázolt kor és korunk között.) És micsoda jó mondatokkal van tele! […]
2024.09.06.
H. Móra Éva | Több évtizedes, hűséges Nők Lapja-olvasóként mindig is csodáltam Vadas Zsuzsa elragadó stílusát, akár a divatrovatban írt az aktuális trendekről, akár számtalan útleírásának egyikét olvastam. Negyedik könyvét, a Ne sírj, kisanyámat úgy vettem kézbe, hogy nem tekintettem át, mi mindenről fog szólni, valahogy – az előzőek alapján – ezt is utazós könyvnek […]
2024.09.05.
Fazekas Erzsébet | Moa Herngren történetének – nem meglepő – két főszereplője van, Bea és Niklas. Hősnek aligha mondhatnám őket, hiszen egyikük se hős, mindketten csak hozzák a maguk szürke formáját, a jól ismert karaktert. Állhatna itt az övék helyett bármilyen más név. A nő alig képes empátiára, a férfi meg gyáva, habozó, döntéskerülő. A […]
2024.09.03.
Toronyi Attila| Szükségesnek tartom elöljáróban megjegyezni, hogy a kötet borítója Kádár Lajos és Solymosi István Ártatlanok című, 1944-ben bemutatott, vastagon antiszemita színdarabja plakátjának felhasználásával készült. (Háttér: László Ferenc: Sötétség nyílt színen – színház és antiszemitizmus) Az ismert történész, Pelle János csaknem ötszáz oldalas tanulmánykötetét a gyerekkori jó barát, Berend T. Iván előszavával adta közre a […]
2024.09.03.
7. Uszítás és cenzúra (részlet) A Szovjetunió elleni háború megindulása után soha nem látott intenzitású uszítás, valóságos gyűlölethullám öntötte el a magyar sajtót, mely az addig kialakult zsidóellenes sztereotípiákat minőségileg új szintre emelte. A nyilas, de a kormánypárti sajtó is abból a minden racionális alapot nélkülöző hipotézisből indult ki, hogy a szovjettel vívott élet-halál harcban […]
2024.09.02.
Somogyi András | Fábián Jankát nem kell hosszabban bemutatni (habár oldalainkon kevés regényével foglalkoztunk), rendkívül népszerű író, műveiben gyakran feltűnnek a nagy történelem félárnyékában élő érdekes személyiségek. A tudatosan múltba tekintő című könyve – Történelem és romantika – olyan alakok portréját rajzolja meg, akik a maguk korában ismertek, sőt hírességek voltak, de az idő (meg […]
2024.09.01.
Hét zsák sót kell elfogyasztanotok együtt, hogy megtudjátok, hányadán álltok egymással. Breton közmondás ~ ~ E L S Ő N A P ~ ~ A levegőben keveredett a fleur de sel sajátos ibolyaillata, amelyet a szüret utáni napokban árasztott, a timföld, a só és a jód szagával, amelyet itt, a Fehér Föld – a Gwen […]
2024.09.01.
Paddington | A kávéfüggő és meglehetősen haspók Dupin felügyelő harmadik kalandját olvashatják most a magyar olvasók. A Bannalec álnevű Jörg Bong német író sorozatának immár tizenhárom kötete jelent meg, hatalmas sikert aratva nem csupán német nyelvterületen. Bannalec/Bong persze tudja, mit csinál, hiszen 2019-ig az egyik legjelentősebb német kiadónál dolgozott. Amikor a főállású íróság mellett döntött, […]
2024.08.30.
A közelmúltban veszítettük el sok mindent megélt és átélt barátunkat, kollégánkat, a kiváló újságírót, szerkesztőt, Kereszty Andrást. A több mint tíz évvel ezelőtt megjelent könyvéről szóló írásnak az újraközlésével emlékezünk rá. Bedő J. István A legnagyobb baj, ami egy jó regényt, filmet tönkretehet, a hitelesség elvesztése. Ebbe beleférhet egy középkori várfalra kifeszített mai magyar zászló, […]
2024.08.29.
kistibi | Valamikor azt gondoltam, hogy amit a hivatalos orosz politika kijelent (a múltban, a jelenben), az akár igaz is lehet. Katyerina Gorgyejeva könyve már címében is pontosan megmutatja ennek fonákságát – meg az én naivitásomat. A Vidd el a gyászom címről az olvasó joggal gondolhatja, hogy mennyire odaillik egy háborús kötet borítójára. Ez lehetne így is, […]
2024.08.29.
A szerző előszava Felkértek, hogy írjak a könyvhöz egy előszót, foglaljam össze röviden, hogyan született. Nagyon szerettem volna elkészülni vele a megadott határidőre, de aztán hetekig ültem az üres képernyő előtt. Újságíró vagyok. Hosszú évekig dolgoztam az orosz televíziózásban riporterként, mindig ott voltam a dolgok sűrűjében. Abban az időben kellett megválnom a munkámtól, amikor a […]
2024.08.27.
Paddington | Amikor a megjelenés körüli időkben a kiadó reklámozni kezdte Kovács Krisztián első regényét, eleinte azt próbáltam megfejteni, melyik K. K. a szerző. Nem ritka név, de nem is túl gyakori talán. Az én korosztályomnak szinte biztosan először az a Krisztián ugrik be, aki kortársunk, és akit gyerekszínészként ismertünk meg. Kiderült, a szerző egy […]
2024.09.11.
1