Subscribe:
RSS hírcsatorna
A KULTÚRAKIRAKAT
Browsing Archives of Author » «
Hagyományos kínai opera Budaörsön | Liu Enping: Zhaojun utazása
Xénia | Az ismertető végén feltüntetjük a kínai nevek magyar (nem tudományos) átírását Különleges, az ősi kínai opera műfaját felelevenítő előadást láthat a közönség május 24-én és 25-én este a Budaörsi Latinovits Színházban. A Zhaojun* utazása egy han nő megpróbáltatásokkal teli története, a han és a hun nép közötti harmónia és testvériség meséje. A Xi’an […]
Száz éve született Kardos G. György
2025.05.14.
Száz éve született Kardos G. György. Legismertebb műve, a ’70-es években trilógiává fejlődött, világsikert befutott 1968-as regénye – az Avraham Bogatir hét napja. A József Attila-díjas író-újságíró, Belváros-Lipótváros díszpolgára élete utolsó húsz évében az Irányi utca 8. szám alatt lakott, ahol tábla őrzi az emlékét. Május 10-én itt emlékeztek rá barátai, ismerősei, rajongói. A köszöntő […]
Egy zárt világ szabályai | MURATA Szajaka: Keiko vegyesboltja
2025.05.14.
kistibi | A múlt század hetvenes éveiben ismét fókuszba került Magyarországon a japán kultúra. (Ez nem azonos a múlt századelő irodalmi ihletésű, kissé szecessziós rajongásával.) Kiváltó oka egy filmrendező, Akira Kuroszava. A magyar televízió – amit választék híján mindenki nézett – akkor indította el életmű-sorozatát. Élesen emlékszem A vihar kapujában című alkotására, ami akkor filozófiai […]
Murata Szajaka: Keiko vegyesboltja (részlet)
2025.05.14.
A Mosoly Áruház 1988. május 1-jén nyílt meg a Hiromacsi megálló előtt, nem sokkal azután, hogy egyetemre kezdtem járni. Máig pontosan emlékszem arra a pillanatra, amikor először léptem be a még megnyitásra váró helyiségbe. A kurzus részeként megnéztem egy nó előadást, és mivel egy barátom sem volt, egyedül mentem utána haza, de valahol rossz irányba […]
»Az öregek olyanok, mint az almák« | Stefanie Höfler: Az Őszirózsa Villa meghódítása
2025.05.13.
Fazekas Erzsébet | Kellemes eufemizmus, hogy Stefanie Höfler szemében az öregek otthona egy szép őszi virág nevét viselő villa. A könyv grafikusa, Claudia Weikert is kitett magáért, őt dicséri a vonzó külső-belső megjelenés. A címlapon gyerekcsapat indul bevetésre, vidáman vonulnak fölfelé az Őszirózsa Villába vezető lépcsőn. A hátsó borítón is érezhető ez a hangulat: a […]
Magas, sudár Poirot | Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság / Veres1 Színház
2025.05.11.
Bedő J. István | A Veres1 Színház Agatha Christie-bemutatójának ideális nézője a „szűz szemű” személyiség, aki életében először találkozik a szerzővel is, a krimivel is. Mert mindenki más feltűnően nehéz helyzetben van, hiszen szorgalmas olvasóként már ismerheti a történetet, ha meg elszánt tévénéző, akkor éveken át találkozhatott azzal a Poirot-val, aki mozdulatról mozdulatra, hangról hangra eggyé […]
Artisjus Irodalmi Díjak, 2025 | Nagydíjas: Szilágyi Ákos
2025.05.10.
Xénia EE | Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat idén Szilágyi Ákos veheti át az Elvégre című verseskötetéért, valamint teljes életművéért A fődíjas mellett Kemény Istvánt, Szűcs Terit, Ács Pált, Sipos Lajost és Lányi Andrást szólítják színpadra a díjak ünnepélyes átadásán, május 12-én. Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az […]
»A lelkesedésemet és a hitemet nem vehetik el« | Beszélgetés Halász Glória rendezővel
2025.05.09.
Kozár Alexandra | Rendkívül különleges, sokoldalú alkotó, dokumentumfilmjeinek legfőbb védjegye az empátia és a kapcsolódás a művészetekhez. Halász Glória legfrissebb, Frenák Pál koreográfusi munkásságát bemutató, egész estés portréfilmjét a New York-i táncfilm fesztiválon láthatta először a közönség. Az alkotóval beszélgettünk. A nemrég New Yorkban, a Dance on Camera fesztiválon bemutatott filmje, a Who cares about Pal Frenak? már nem az […]
A második közelítés | Wagner: Parsifal / Opera
2025.05.08.
D. Magyari Imre | „Nagy a córesz Gráléknál” – így tudnám visszaadni Almási-Tóth András Parsifal-rendezésének sokkolóan és nyilván szándékosan deszakralizáló indítását. Nem a középkori legendák időtlen terében és idejében, nem egy „árnyas és sűrű” erdőben, és nem Monsalvat várában vagyunk. Hanem, mondjuk, egy 21. századi nagyvállalat – The Holy Grail Corporation, Titurel and Co. – […]
Iványi Gábor: Kátránypapír és kerítésdrót (részlet a könyvből)
2025.05.07.
Levél a miniszterhez Először is, elkövettem-e bármiféle hibát azzal, hogy nem titkoltam: én kereszteltem az Orbán család első két gyermekét. Ezzel kapcsolatban arról is elmondanám a véleményemet, hogy az én ilyen vagy olyan lelkipásztori magatartásom egy jogállamban szerepet játszhat-e abban, hogy egyházam, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség megőrizheti-e egyházi státuszát. Szavaid nem kötődnek a tényekhez, amikor […]
A szegények oldalán | Iványi Gábor: Kátránypapír és kerítésdrót
2025.05.07.
Somogyi András | Iványi Gábor kötetét Lengyel László politológus szenvedélyes hangú előszava vezeti be. „Ember az embertelenségben” – jellemzi Iványit, a lelkészt, aki már pályája elejétől a nincstelenek, a hatalom nélküliek, az út szélén hagyottak, vagy még inkább az útszélre kergetettek istápolója volt. „Fehérek közt egy európai” – mondaná róla is József Attila, mint Thomas […]
Iványi Gábor: Kátránypapír és kerítésdrót (részlet)
2025.05.07.
Ember az embertelenségben Lengyel László előszava Minden bajunk gyökerénél korunk legfőbb szerencsétlensége, az embertelenség található” – írta François Mauriac a naplójába 1954 szeptemberében. Kérded, miért vagyunk e világon? Mi az életünk értelme? Egyszerűen válaszolhatnám, hogy sem a világnak, sem a mi életünknek nincs értelme. Még egyszerűbben, hogy azért élünk, mert élni jó. Az istenhívőknek megnyugvás: […]
Asszonyszemek tükrében | Szécsi Noémi: Jókai és a nők
2025.05.06.
H. Móra Éva | Szécsi Noémi kapcsolata Jókaival – saját elmondása szerint – már a névadásával elkezdődött. Azzal, hogy szülei a Noémi nevet választották neki, már „irányba állították”. Hogy milyen mértékben mélyült, gazdagodott ez a kapcsolat – nyugodtan nevezhetjük elhivatottságnak –, kiválóan bizonyítja legújabb könyve. A bulvárt ígérő cím ugyanis nem holmi felszínes, sztorizgató kötetet […]
Szécsi Noémi: Jókai és a nők (részlet)
2025.05.06.
„Anyám, lásd, én boldog vagyok” „Nem irtoztató és égbe kiáltó ez!?”1 – sikoltotta Laborfalvi Róza egy 1849 novemberében Jókainak írt levelében, a korszakból származó kevés levél egyikében, ahol nem azt a szerepjátékot játsszák a férjével, hogy „két barátnő”, Irma és Juci leveleznek egymással – rendkívül gyengéd, aggodalmas hangon, csókok és ölelések özönét küldözgetve a másiknak. […]
2025.05.15.
0