Félreértett, mesés állatok | Zalka Csenge Virág: Cápatestvér

Sváb Ági |

Bevallom, a Cápatestvér olvasása előtt nem ismertem Zalka Csenge Virág munkásságát, pedig ő írta 2019-ben az Év mesekönyvét, a Ribizli a világ végént, és számos (nép)mesegyűjteménye is megjelent már korábban. Ez a könyv a kiadó felkérésére született meg: olyan lények a történetek szereplői, amelyeket normális esetben elhessegetünk az emlékezetünkből, nemhogy egy-egy mese jószívű és vagány főszereplőjeként gondolnánk rájuk!

De hát éppen ez volt a felkérés és a gyűjtés lényege: jöhet bármilyen denevér, százlábú, cápa vagy pók. A történetekben ők nem elborzasztanak vagy megijesztenek, hanem általában segítői az embernek, esetleg valamilyen saját, pozitív tulajdonságukra vonatkozóan mondanak el valami fontosat. Ezek az élőlények nem büntetésből változtak visszataszító(nak gondolt) lénnyé, és sosem ellenségként jelennek meg. Éppen ellenkezőleg: a főleg gyerekek, de akár a felnőttek által is hitt és továbbadott negatív sztereotípiák (pl. a cápák embert esznek) egyáltalán nem hangzanak el.

A mesegyűjtemény a világ számos kultúrájából válogat: a teljesség igénye nélkül van itt tagalog (Fülöp-szigeteki), kiribati, maja, kínai és magyar mese is. (A mienk: Az aranypók.) Az egyes történetek végén mindig találunk rövid leírást az adott meséről, a változatairól, esetleg magáról az állatról is – ezek a mesét olvasó felnőttnek szórakoztató pluszinformációt tudnak adni. Bölcsészként számomra azok a mesék voltak a legérdekesebbek, amelyek elemei nagyon ismerősek voltak máshonnan. Az indonéziai Krokodil Anyó például erősen emlékeztet a Holle anyóra és a Hamupipőkére. A szegény és becsületes lánynak meghal az édesanyja, a gonosz mostohája mindenféle büntetéssel sújtja, de a jóságos Krokodil Anyó megsegíti. Egy bálban felfigyel rá a herceg, de a lánynak éjfélkor el kell mennie, és elhagyja a cipőjét… a folytatás innentől már ismerős.

• Olvass bele!

Külön említést érdemelnek Megyeri Annamária grafikái. Az illusztrációk ízlésesek, kedvesek, álomszerűek, remekül kiegészítik a szövegeket. A rajzokból készült nyomatok egy része egyébként március végéig megtekinthető Szentendrén, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtár részlegén.

Nagyobbacska óvodásoknak és önállóan olvasni tudó gyerekeknek is bátran ajánlom ezt a kötetet, szép nagy betűkkel nyomtatták, igaz, hogy némelyik szöveg kicsit hosszabb. De kifejezetten való olyanoknak, akik szeretik az állatokat, vagy szeretnek más népekről olvasni. Különösen azoknak, akik, mondjuk, félnek valamilyen bogártól vagy a patkányoktól. Az én személyes kedvencem A meztelencsiga és a százlábú versenye volt, ezt hebrencs, kapkodó gyerekeknek olvasnám fel, mert itt bizony a fontolva haladó csiga ér előbb a célba. És persze ajánlom gyereklelkű felnőtteknek is ezt a kötetet, mert egy-két óra egzotikus kikapcsolódást kínál egy olyan világba, ahol a gonoszok mindig elnyerik a büntetésüket, a jók pedig a jutalmukat.

Zalka Csenge Virág:
Cápatestvér.
Mesék félreértett állatokról
Megyeri Annamária rajzaival
Móra Könyvkiadó, Budapest, 2025
128 oldal, teljes bolti ár 4999 Ft,
online ár a kiadónál 4500 Ft
ISBN 978 963 603 7918

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Olvastál már mesét hálás farkasról, hűséges cápáról vagy nagy tudású kígyóról? Pedig arra is akad példa, hogy ők segítik ki az embereket szorult helyzetükből. Zalka Csenge Virág épp ilyen állathősökről szóló népmeséket gyűjtött össze a föld minden tájáról. A démont legyőző százlábú, az ellenséget megfutamító, bátor egér és társaik sorra megmutatják, milyen izgalmas és kedves világ nyílhat meg számunkra, ha túllépünk a megcsontosodott előítéleteken, és kíváncsian, szeretettel fordulunk a minket körülvevő természeti környezethez. Különösen az állatokhoz, akik épp olyan sokfélék, mint mi, olvasók.