„Ógni-mógni kár” ǀ Darvas Ferenc és Várady Szabolcs színházi dalai

D. Magyari Imre |

Az csak Petőfi Zoltánnak dukált, hogy édesapja már a születése napján – 1848. december 15-én – versben köszöntse: „Ide, ide fiamat kezembe, / Hadd szorítsam a szívemhez őt! / Mintha volnék újonnan teremtve, / Hogy életemnek ifju lombja nőtt!” De Darvas Ferencnek sem lehet oka panaszra, írással foglalkozó felmenője már tizennyolc hónapos korában, azaz valamikor 1947 végén vagy 1948 elején, írása főszereplőjévé tette (talán már korábban is): „Kisfiam abba a korba került, amikor a gyerekeket sétáltatni lehet, én viszont abban a korban vagyok, amikor egy apa előszeretettel sétáltatja a gyerekét. Miután így sikerült vágyainkat összeigazítani, sétálni megyünk, ami nagyjából így zajlik le…” Nem idézem tovább, lévén elég dehonesztáló a másfél éves gyermekre nézvést, aki például „beszalad egy kapu alá, és az istennek se akar onnan kijönni”.

Persze, arról nem lehet humoreszket írni, hogy simán végigment az utcán, és Darvas Szilárd ekkoriban épp humorista volt. Ebbéli minőségében megírta azt is, hogy a fia csúnya szavakat hozott haza valahonnan, de szeretvén szüleit, megígéri, hogy rájuk való tekintettel soha többé nem mondja azt, hogy… És mondja. Darvas a krokik mellett írt dalszöveget, színdarabot, forgatókönyvet, konferált a Budapest Varietében, a Kamara Varietében, a Vidám Színpadon, hallani lehetett a rádióban, Gádor Bélával kitalálták a slágermagyarázatot. Emlékeznek például Glauziusz bácsi szívhez szóló dalára az 1952-es Állami Áruház (rendezte: Gertler Viktor) című filmből? Feleki Kamill énekelte kissé túlzott bizakodással, hogy ember lesz az ő kis unokája. Ő írta. Meg azt is, hogy Énmellettem elaludni nem lehet, amit a Felfelé a lejtőn című 1958-as (szintén Gertler) vígjátékban hallhattunk Psota Iréntől. Darvas Szilárd rendkívül népszerű volt az ötvenes években, annyira, hogy egy akkoriban indult, hasonló nevű fiatal színész ezért önként változtatta meg a keresztnevét Szilárdról Ivánra…

Persze, Darvas is költőként indult, még a Szép Szóban is jelentek meg versei, kötetei is megjelentek a harmincas években. Nagy kár, hogy fiatalon meghalt: még ötvenkettő sem volt. Darvas Ferenc, aki idén nyáron tölti be a nyolcvanat (auftakt: Isten éltesse már most!), 1961-ben még kamasz volt, a bátyja, László sem töltötte be a húszat. De aligha véletlen, hogy egyikük vérbeli zongorista, zeneszerző, színházi ember, a másikuk pedig újságíró (és tördelő) lett, aki ilyen rímjátékokat is kreál: „Egy kád meleg tengerben / lubickol az egysejtem. / Hogy mi lesz még belőlem, / szerencsére nem sejtem.” (Az egysejtű énekét idéztem az Állatszabásúakból.)

Darvas Ferenc fekete nadrágban, fehér ingben megy át az életen. Haveri viszonyban van a könnyű múzsával, akit időnként négyjegyű számok összeszorzásával kápráztat el (írt is egy könyvet fejszámolóknak), időnként – igazolt versenyző! – pingpongozik vele. Hálából. Mert keveseket csókolt úgy homlokon, mint őt.

Várady Szabolcs inkább a nehéz múzsával barátkozott össze. De ne fogalmazzunk ilyen henyén, adjuk meg az igencsak megérdemelt tiszteletet. A múzsák – ahogy Kerényi Károly mondja a Görög mitológiában –, „hozták meg az embereknek a fájdalmak feledését és a gondok megszűnését”. Várady kiváló költő, aki egyszerre több múzsával is baráti viszonyt ápol. Nyilván Euterpé áll hozzá a legközelebb, de jóban van Eratóval és Polühümniával is. És hát Darvassal régi ismerősük Thaleia… Pompás humora van és tud játszani, sőt szeret is. Vannak nagy költők, akiktől idegen a játékosság, Füst Milánnak egy árva bökverse, alkalmi költeménye sincs. Bezzeg Kosztolányinak! Vagy József Attilának! És hát Várady Szabolcsnak is. Reklámverse, üdvözlete, köszöntője, sőt limerikje.

Talán mondanom sem kell, hogy a játékosság mögött filozófia rejlik, egy minőség nélküli időszakban különösen fontos a minőség felmutatása, így is. Nem véletlen, hogy Radnóti Sándor egy 1989-es kritikájában teljes egészében idézte a Verses levelezőlapokat, aminek én most csak a második felét mutatom, ami nem azt jelenti, hogy a helyzet ötven százalékosan javult volna; sőt – nekünk, úgy látszik, ilyen időszakok jutottak:

…a játék ürügyén, barátaim,
elbíbelődöm a klasszikus
formákkal vagy a rím tökélyét
latolom: hibátlan disztichonokban
magánjellegű epigrammát
szerkesztve megkísértem a latin
eleganciát vagy – s remélem
nektek is örömötökre – tiszta
rímbe vagy ravasz asszonáncba
foglalom a neveteket, e visszás
kor ellenében és szórakozásképp.

Várady Szabolcsnak ezek a humoros, játékos versei külön kötetben is megjelentek, a Műút adta ki őket 2023-ban Alkalmi címmel. Köztük van az a köszöntő is, amit Darvas Ferenc hetvenötödik születésnapjára írt. Az első fele:

Él Pesten egy páratlan fenomén,
ismeritek ti és ismerem én,
mindenfele terjednek dalai,
a Facebookon is már hallani.
Ámde hogy messzire szól dala,
az csak az egyik oldala.
Nincs, amit ő ne játszana el,
s két napig egyvégtébe, ha kell.
A bal keze jobb és a jobb keze bal,
és a két füle minimum négyfele hall…

Együtt van ebben a pár sorban, ahogy az egész kötetben is, mindaz, ami a mindennapjainkból hiányzik: fölényes mesterségbeli tudás, könnyedség, elegancia, játékosság, froclizás, fantázia, szellemesség, mi több, elismerés, főhajtás, barátság, hogy ne mondjam, szeretet.

Mint megtudjuk a Hogyan lettem dalszövegíró? című, a lélek mélyéről feltörő önvallomásból, Babarczy László ötlete volt, még a hetvenes évek közepén, hogy Várady Szabolcsot vonják be A három testőr munkálataiba. Annak a zeneszerzője Székely Iván, de a nyolcvanas esztendők közepén megindult Darvas Ferenc és Várady Szabolcs együttműködése. Olyan művekhez írtak zenét és szöveget, Nyíregyházától Budapesten át Debrecenig mint A peleskei nótárius, a Lyuk az életrajzon, a Kék Angyal, az Eszterkönyv, az Egy jenki Arthur király udvarában, a Liliomfi, a Tom Jones, a Ketten Párizs ellen.

A dalok néhány éve CD-re is kerültek, nem is egyre, hanem kettőre, a címeik: Te vagy a legjobb ötletem*, illetve Ógni, mógni kár**. Az utóbbit felakasztandó peleskei nótáriusnak éneklik: Ógni, mógni kár, / lógni szép halál, / azé a legszebb epilóg, / aki lóg. Azért ezt költő írta. A közreműködők Csákányi Eszter, Katona László, Lázár Kati, Mácsai Pál, Roszik Hella, Sipos György, Szakál Tamás, Törőcsik Mari, Ujj Zsuzsi. (Mindkét album bemutatójának az Örkény Színház adott otthont, ahol Darvas Ferenc több előadásnak színészként is részese volt.)

És szerepel a lemezeken Darvas Benedek, nemkülönben Darvas Kristóf. Darvas Ferenc fiai. Talán mondani se kell, hogy ők is zenével foglalkoznak. Petőfi Zoltánnal ellentétben megtalálták a helyüket: az édesapjuk is, ők is.

A képek forrása Darvas Ferenc Facebook-oldala

A lemezek anyaga részletesen megtalálható az alábbi linkeken:

* Te vagy a legjobb ötletem (CD, Szerzői kiadás, 2022) – Darvas Ferenc színházi dalai Várady Szabolcs szövegeivel

** Ógni, mógni kár (CD, Szerzői kiadás, 2024) – Darvas Ferenc színházi dalai Várady Szabolcs szövegeivel