Olcsó ruhának… | Caja Cazemier, Martine Letterie: Made by IndiRa

Posted on 2026.02.03. Szerző:

0


H. Móra Éva | 

Kedves hölgytársaim, valljuk be: ugye szeretünk ruhákat vásárolni? Főleg ha olcsón vásárolhatunk… A ruhák iránti vonzalom kortól független, hiszen, ahogy mondani szokták „nőből vagyunk”. Épp ezért nem csak a fiataloknak szól a holland szerzőpáros ifjúságinak szánt regénye, hiszen hiába tudjuk – legalábbis mi, felnőttek –, mégis hajlamosak vagyunk elfelejteni, amivel ez a könyv kiemelten foglalkozik. Egyrészt, hogy a textilipar a legnagyobb környezetszennyezők közé tartozik, másrészt ha valamit olcsón veszünk, „annak valahol valaki biztosan megfizeti az árát.” Ez a gondolat többször szerepet kap a könyvben, a mottó így fogalmaz: „Ha valamiért nagyon keveset fizetsz, azzal megnehezíted valaki más életét.”

Hazánkban kevéssé ismertek a szerzők: Caja Cazemier és Martine Letterie. Külön-külön és együtt is alkotnak; rendkívül tudatosan választanak témát, mindig olyat, amelyik a kamaszok érdeklődésére számot tart. Legújabb könyvük is nagyon fontos kérdést foglal történetbe. (Műveik közül ez az első, amely magyarul is megjelent, Rádai Andrea fordításában.) A címbe illesztett nagy R betű szándékos szójáték: a ruhába varrt gyártási címkét módosították a szerzők.

Hagyományos generációs ellentét bontakozik ki már az első oldalakon: a tizenöt éves Terra agyára megy, hogy anyja végenincs módon bírálja az ő vásárlási szokásait. A nagynéni, Willemijn az anyához hasonlóan gondolkozik, de más a módszere: elviszi magával unokahúgát Indiába, hogy lásson, tapasztaljon. Történetesen ő a SAVE munkatársaként harcol a gyerekmunka ellen meg a méltó munkakörülmények megteremtéséért – és ez a nemzetközi szervezet a fiatalok képzésére is nagy figyelmet fordít. Útra kelnek tehát.

Eközben megismerjük a Dél-Indiában, mélységes szegénységben élő Indirát is, aki a társadalom számkivetettje, de az egész család az. Egy nap csábítónak tűnő munkalehetőséghez jut – de rá kell ébrednie, hogy a szórólapon szereplő ígéretekből egy szó sem igaz. Nem túlzás rabszolgatartásnak nevezni mindazt, ahogyan ezek a szerencsétlen, kiszolgáltatott lányok élnek és dolgoznak.

Innentől két szálon fut a cselekmény, nagyrészt fejezetenkénti váltásban követhetjük Indira sorsát, illetve Terra tapasztalatait. Nem titok, hiszen kezdettől fogva megjósolható, hogy egy ponton összeérnek majd a szálak, s a találkozás mindkettejük életét megváltoztatja…

Ne keressünk túl sok irodalmi értéket a könyvben, tekintsük inkább hasznosnak, tiszteletre méltónak a témaválasztást s a megvalósítást. (A kiadó 14 és 99 év közöttieknek ajánlja.) Sopánkodás, kioktatás helyett nyilván vonzóbb a fiatalok számára, hogy a mondanivaló érdekes történetbe van csomagolva. Erénye az is, hogy Terra példájával – aki indiai tapasztalatait továbbadja és életmódot vált – követhető és követendő mintát állít az olvasók elé. Ez egybecseng a könyv végén, az Utószóban Mengyán Eszter által megidézett Ghandi-gondolattal is: „Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban.” (M. E. ráadásul – a környezettudatos öltözködés szakértőjeként – praktikus tanácsokat is ad, mit tehetünk a hétköznapokban, hogy akár egy kicsit is enyhítsünk a könyvben bemutatott súlyos problémán.)

Ahogy az egy ifjúsági regényhez illik, egy pihekönnyű szerelmi szál is fut a regényben, így a kamaszoknak még fogyaszthatóbb. A történet elején ugyanis főhősünknek fontos döntést kell hoznia: éppen a tervezett utazás előtt hívja el a barátnője, Celine egy családi sítúrára, ahol jelen lesz Celine bátyja is – akiért Terra titokban erősen rajong. A lány India mellett dönt, de folyton sóvárog az elmulasztott lehetőség után. Hála az internetnek, csetkapcsolatban némileg pótolhatják a barátnővel és a fiúval is a személyes közös élményeket. Mindez tovább színesíti a regényt a szövegek többféle betűtípusával és üdítő a szemnek a csetelés eltérő tördelése.

És ha már színekről beszélünk: pozitív hozadéka még a könyvnek, hogy bepillanthatunk a számunkra különös indiai hagyományokba. (Hiteles forrásokból informálódhatunk: a szerzők személyesen jártak, figyeltek, kutattak Indiában; a történet jórészt valóságos, a szereplők nevét viszont megváltoztatták.) A mai napig élnek a gyönyörű vendégfogadási szokások: az érkező iránti tiszteletet jelképezi a mellkas előtt keresztbe tett kéz, a meghajlás, a virág s a kis tálkából szantálporral rajzolt csík a vendég homlokára. A ház elé vagy a lépcsőre pedig kolamot festenek. Sokszor kitér a szöveg a színpompás viseletekre, a vallási szokásokra – ezek értelmezésében a függelék is segít, afféle kisokosként: isteneket sorol fel, sajátos fogalmakkal ismertet meg. Szomorú hagyomány a kasztrendszer is, ami bár hivatalosan nem létezik, sőt magát a kaszt szót is tilos használni, a gyakorlatban mégis ugyanúgy működik – így került Indira családja is a kirekesztettek közé.

Hadd szóljak egy hiányérzetemről: a szerzők utószavukban köszönetet mondanak a csodálatos fotókért – hát ezeket a csodálatos fotókat hiányoltam a hazai kiadásból…

Bár – ismét hangsúlyozom – nem irodalmi értékei okán, de ott a helye az iskolákban ennek a könyvnek: bőséges megbeszélnivalót kínál etika- és osztályfőnöki órákra.

Caja Cazemier * Martine Letterie (© Joke Schut)

Caja Cazemier, Martine Letterie: Made by Indira
Fordította: Rádai Andrea
Tilos az Á könyvek sorozat
Pagony Kiadó, Budapest, 2025
296 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
online ár a kiadónál 3590 Ft
ISBN 978 615 115 0061

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Terra Hollandiában él, tizenöt éves, és imádja a ruhákat. Minél olcsóbb valami, annál jobb, akkor több színben is megveszi magának. Indira Indiában él, és a családja olyan szegény, hogy már tizenöt évesen dolgozni kényszerül. Amikor egy ruhagyár szórólapja sok pénzt és jó körülményeket ígér, elvállalja a munkát, ahol rettenetes helyzetbe kerül, sok száz másik lánnyal összezsúfolva, holtfáradtra hajtva dolgoztatják, és hetekig haza sem engedik. Indira ruhákat készít az európai vásárlóknak. Terrának el kell utaznia Indiába, és találkoznia kell a ruhaiparban dolgozó, nehéz sorsú lányokkal, hogy átértékelje magában a vásárlási szokásait…
A fordítás az Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa keretén belül készült el.