Édes kisfiam | Florence Knapp: Nevek

Paddington |

Florence Knapp bemutatkozó regénye, a Nevek nem csupán frissessége vagy formabontó szerkezete miatt emelkedik ki az idei könyvkínálatból. Inkább azért, mert olyan témához nyúl, amelyet a szépirodalom gyakran csak körülír vagy hangulatfestő elemként használ: a családon belüli erőszakhoz. Knapp viszont nem engedi, hogy a bántalmazás puszta háttér legyen, de a regény mégsem válik erőszakossá. Miközben a Nevek szinte minden sorában jelen van az a fojtott félelem, ami egy bántalmazó kapcsolatot áthat; ugyanakkor a szöveg líraisága, a vibráló próza különös, gyakran a szövegtől elemelkedő ellentétet hoz létre a témával. Ettől a regény egyszerre fájdalmas és gyönyörű.

A történet kiindulópontja szinte banális: 1987 októberében Cora újszülött fiának nevét kell bejegyeztetnie a helyi anyakönyvi hivatalban. A baba apja, Gordon – kifelé tiszteletnek örvendő orvos, a családon belül erőszakos és kontrolláló férj – elvárja, hogy a gyerek az ő nevét kapja, tovább örökítve a családi hagyományt. Cora azonban fél attól, hogy a név nem csupán címke lesz, hanem sors: mintha Gordon brutalitása a névvel együtt öröklődne tovább. Inkább a Julian felé hajlik – a „égi atya” jelentésű név elismeri még a férj paternitását is. Kilencéves lányuk, Maia pedig a játékos, erőt sugárzó Bear mellett kardoskodik. A hivatalban aztán egyetlen pillanat, egy hirtelen döntés háromfelé ágazik: Cora Bearnek, Juliannak vagy Gordonnak nevezi a fiát. Ezzel a történet három különálló, párhuzamos narratívára bomlik.

Knapp a Rómeó és Júlia híres mondata nyomán: Mit számít egy név? (Nádasdy Ádám fordítása) vizsgálja, mi történik Cora döntésének következtében. Cora nemcsak más név mellett dönt, hanem saját viselkedése és a névadás következményei is eltérnek. A régóta folyó vitában, vagyis hogy mi hat erősebben a gyerekre, az öröklött tulajdonságok vagy a nevelés – a szerző egyértelműen az utóbbi mellett teszi le a garast.

• Olvass bele az oldal alján!

Ugyanakkor érdekes tényre hívja fel a figyelmet az, hogy maga a név áll a regény középpontjában. 1985-ben egy tanulmány kimutatta, hogy az emberek hajlamosak előnyben részesíteni a saját kezdőbetűiket az ábécé többi betűjével szemben. Ezt a név-betű hatást a kutatók egyértelműen megerősítették: tények igazolták, hogy a fogyasztók nemcsak előnyben részesítik a kezdőbetűiket hordozó márkaneveket, hanem nagyobb valószínűséggel adományoznak is, ha a nevük és a kérés címe azonos kezdőbetűjű. Hogy ez a hatás mennyire befolyásolja életünk nagyobb döntéseit – hol élünk, hogyan választunk életpályát vagy élettársat –, továbbra is vita tárgya, de vannak egyértelmű jelek arra nézve, hogy a születésünkkor kapott nevek nem csupán azonosítóként szolgálnak, hanem valamilyen mértékben képesek befolyásolni pszichológiai, társadalmi és gazdasági eredményeinket.

Florence Knapp gondolatkísérletének bravúrja az, hogy a három változat nem írói fogás vagy technikai játék, hanem nagyon is valós lehetőségek végiggondolása ugyanabban az univerzumban. A szálak hétévenként térnek vissza, mintha a traumák ciklusokban érnének csúcsra. Bearből érzékeny, szeretetre képes fiatal férfi válik; Julian művészi pályára lép, szépséget formál a törmelékből; Gordon pedig – névrokon apja árnyékában – küzd azzal, vajon a név predesztináció vagy csupán mélybe húzó fenéksúly. Mindhárman más utat járnak, de egyikük sem tudja levetkőzni azt, amit a család története rájuk rakott.

A Nevek ereje azonban nem csupán a párhuzamos életek által keltett izgalomban rejlik. A regény mintha a felszínt megkarcolva azt mutatná be, hogy a legapróbb döntések mögött is szakadékok tátonganak. Knapp beleérzően mutatja meg, hogyan hatnak ezek a drámák egy család mindennapi életére. A szövegben nincsenek didaktikus magyarázatok; inkább rezdülések, hirtelen villanások adják meg azt a hátborzongató felismerést, hogy a történet bármelyik változata egyformán hihető – és egyik sem kínál könnyű megváltást.

Különösen erősek azok a jelenetek, amelyekben Cora bántalmazott létezése felvillan. Knapp nem romantizálja a traumát, nem sugallja, hogy a bántalmazó „valójában jó ember”, ahogyan azt a való életben sokan gondolják. Gordonnak a külső világ felé mutatott álarca mögött valójában a kontrollt gyakorló, testileg-lelkileg bántalmazó partner rejtőzik – és a regény nem is próbálja felmenteni. A három különböző gyermeki életút három különböző férfit mutat, de mindegyikük a Cora és Gordon közti dinamika lenyomata. A névválasztás így egyszerre válik szimbólummá és sorsmodellé: meghatároz valamennyit, de nem determinál teljesen. Knapp rendkívüli finomsággal érzékelteti, mennyi szilárdság, félelem, kis öröm, apró fellélegzés fér bele egy bántalmazott nő életébe – és mennyire törékenyek ezek a pillanatok.

Csonka Ágnes fordítása összességében jó, bár sajnos akadnak benne hangulati törést okozó bakik, amelyektől megbicsaklik Knapp plasztikus rajzú szövege. Ezzel együtt azonban a Nevek egészen kivételes regény. Megrázó, mégis felemelő olvasmány, amelyről leginkább azt mondanám, olvasd el, aztán beszélgessünk róla. Olyan nívós próza, ami egyszerre szól traumáról és reményről, identitásról és sorsról, anyaságról és a mindennapi létezésről. Leendő olvasója készüljön fel arra, hogy a történet nem tucatáru, maradandó nyomot hagy. Számomra a Nevek az év egyik legfontosabb és legemlékezetesebb könyve.

Florence Knapp: Nevek
Fordította: Csonka Ágnes
Magnólia Kiadó, Budapest, 2025
368 oldal, teljes bolti ár 5980 Ft,
online ár a kiadónál 5382 Ft,
e-könyv változat 4280 Ft
ISBN 978 963 598 4411 (papír)
ISBN 978 963 598 4428 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1987-et írunk. Egy pusztító vihar után Cora kilencéves lányával útnak indul, hogy hivatalosan is bejegyezze újszülött fia nevét. Férje ragaszkodik hozzá, hogy a családi hagyományt követve a baba az ő nevét örökölje, ahogyan már generációk óta minden elsőszülött fiú. Amikor azonban Cora a döntés pillanatához ér, meginog. A férje akaratának engedni a biztonságosabb út. De vajon helyes-e, hogy a fiuk olyan nevet kapjon, amelyet zsarnoki férfiak egész sora viselt?
A döntés, amit Cora azon a napon meghoz, mindnyájuk életét örökre megváltoztatja.
A Nevek megrendítő és reményteli regény az identitásról, a szabad választás hatalmáról, és arról, hogyan fonódhat egyetlen döntés köré egy egész élet. Egy család története ez – és a szereteté, amely a legzordabb sors ellenére is képes tovább élni.