Diplomata és gyilkos? | Csontos Csaba: Lassú igazság

Somogyi András |

Igen, kérem, krimit ajánlok, mégpedig abból a típusból, amelyben nem dörögnek a fegyverek, nincs véres verekedés – a szerző mindvégig főként a nyomozásra koncentrál. Csontos Csaba elbeszélő stílusban megírt, sok párbeszéddel dúsított regényt kínál, helyszínnel és dátummal jelölt fejezetekre bontva. Azonban a Lassú igazság egy kicsit eltér a megszokott bűnügyi történetektől. Na, persze azért itt is a rejtvény (ti. a „ki a gyilkos?) megoldása adja a könyv tengelyét.

Filmszerűen, időnként a folyamatot megszakítva vált időt és helyszínt a szerző, így merülhetünk el a főhős, a magyar származású berlini nyomozó gondolataiban, emlékeiben. A főfelügyelő meg hosszú monológokban (hosszú snittekben) kommunikál csapatával. Már ez a két hangsúlyos stíluselem is meghatározza, hogy a történet majdnem ólomlábon ballag előre, és az igazság valóban lassan bontakozik ki. Akárcsak a skandináv krimikben, alaposan megismerjük a hős és az antihős személyiségét, lelkivilágát, családi hátterét. A szerző láthatóan otthonosan mozog a terepen, ismeri a nyomozás folyamatát, a rendőrségi hierarchiát és a bűntény felderítése során alkalmazott jogelveket is.

Az első mondatokban jeleztem: a könyv nem szokványos krimi. Ugyanis nagyon erős és igen érdekes a történet politikai szála, ami egyébként inkább csak a kifejezetten politikai krimikben megszokott elem. A szerző szemlátomást nem szimpatizál a ma is regnáló itthoni hatalommal. A regényidő: 2017. Van itt minden, amivel a főfelügyelő budapesti útja alkalmával találkozik: Soros György arcát mutató óriásplakátok, gyűlöletkeltés, karaktergyilkosság, focimániás miniszterelnök, felesleges stadionok betonjába öntött milliárdok, csókosok zsebébe irányított közpénz, korrupció – ami csak belefér.

De ezek csak tünetek. Térjünk rá a történetre.

Barna Tibor a nyolcvanas években még a moszkvai diplomataképző egyetem (IMO) hallgatója volt. Politikai természetű megszólalásairól a diákok közé kevert egyik titkosszolgálati ügynök (természetesen) jelentett, ezért sebtében kirúgták innen és kitiltották valamennyi magyar felsőfokú tanintézetből. Ezért 1986-ban úgy döntött, hogy elhagyja agyarországot.

• Olvass bele!

Németországban kötött ki (akkor ilyenből még kettő is volt), és szinte véletlenül lett belőle rendőr Nyugat-Berlinben. Eszes és talpraesett nyomozóként ismerték el, és haladni kezdett fölfelé a ranglétrán. A történet jelenidejében megtudjuk, hogy Barna és csapata rendkívül brutális bűnténnyel került szembe. Egy fiatal nőt fojtottak meg, arcát különös kegyetlenséggel megcsonkították. Nyomot a tettes nem hagyott, de az elkövetés módja mégiscsak adott néhány támpontot. A csonkító metszések sebészi ismeretekről árulkodtak, a feltehetően damillal végzett fojtás magas, erős és gyors férfira utalt.

A nyomozati protokollnak megfelelően a rendőrök megkeresték más országok rendőrségét is, hogy találkoztak-e hasonló bűnténnyel. Ez érdekes eredményt hozott. A berlini rendőrség tudomására jut, hogy 1988 és 2017 között a berlini esettel együtt hat azonos módon elkövetett gyilkosság történt Moszkvában, Londonban, New Yorkban, Genfben és Brüsszelben. A különböző helyszínek ellenére az elkövető egyértelműen azonos személy. De ki utazhat ilyen sok országba? Nyilván hivatalos minőségben tette, nem turistaként. A szakmai szűrés eredménye arra utal: a keresett gyilkos valószínűleg diplomata.

Barnát közben egy valamikori osztálytársa – Marosi Attila – Budapestre hívja, egykori gimnáziumi osztályfőnökük temetésére. A főfelügyelő harmincegy év után először utazik Magyarországra, s itt szembesül a számára visszataszító politikai légkörrel. Marosi történész, kutatási területe a titkosszolgálatok működése. Megígéri, hogy kideríti, ki rúgatta ki jelentésével a moszkvai egyetemről. A levéltári kutatás elvezeti a múltba, a diplomataképzőhöz. Az évfolyamtársak között talál egy gyanús diákot, aki sejthetően még ma is a szolgálatoknak dolgozik. Sőt ő maga is gyanússá vált, észreveszi, hogy megfigyelik. Tájékoztatná Barnát, aki azt javasolja, semleges területen találkozzanak, Prágában. Át is adja, amit megtudott, de amikor hazafelé tart, két autó le akarja szorítani az útról, majd egy benzinkútnál a sofőrök életveszélyesen megfenyegetik. A gyerekei és a felesége fényképeit mutatják meg neki, ezzel akarják rávenni, hogy válasszon más kutatási területet, ne foglalkozzon tovább a szolgálatokkal. Mikor Barna erről értesül, a rémült Marosit és a családját kimenekíti Németországba…

Kedves olvasó, érd be ennyi szpojlerrel, a többit olvasd el. Fordulatokban gazdag, kellő késleltetésekkel működő regény Csontos Csabáé, izgalmas órákkal ajándékoz meg a szürke téli estéken.

Csontos Csaba: Lassú igazság.
Egy sorozatgyilkos diplomata története
Atlantic Press Kiadó, Budapest, 2025
414 oldal, teljes bolti ár 5990 Ft,
online ár a bookline.hu-n 5390 Ft,
ISBN 978 963 557 1321

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A berlini rendőrség egy fiatal nő, Svetlana Munteanu brutális meggyilkolása ügyében nyomoz. A nyomozást a magyar születésű, de Berlinben élő Tibor Barna főfelügyelő vezeti. Hamarosan kiderül, hogy hasonló módszerrel végrehajtott gyilkosságok történtek korábban Londonban, Genfben, New Yorkban és Brüsszelben is. Lehetséges, hogy a sorozatgyilkosság elkövetője egy folyamatosan utazgató üzletember, talán egy diplomata?
Barna a bűnügy kapcsán sok év után először Budapestre érkezik, ahova a nyomozás szálai is vezetnek. Szeretné megtudni, ki jelentett róla a belügynek harminc évvel ezelőtt. Közben óriási fordulat vár rá a szövevényes bűnügy lassan kibontakozó felderítése során: bebizonyosodik, hogy a legelső, azonos módszerekkel elkövetett gyilkosság nem Londonban, hanem Moszkvában történt, még 1988-ban.
A Berlinben élő magyar író és történész, Dalos György szerint „Csontos prózája lendületes, világos szerkezetű, sok dialógusával könnyen olvasható.” A lassú igazság nem életrajzi regény ugyan, hanem figyelemreméltó profizmussal felépített krimi, a sorok között mégis megelevenedik egy, a Kádár-korszakban politikai okokból külföldre menekült magyar fiatalember karrierjének, érzelmi és lelki életének számos mozzanata, melyek feltehetően jellemzők az új hazát választó magyar értelmiségiek ezreire.