Miért tette? | Szigeti Kovács Viktor: A cinkotai rém

Csernus Anikó |

A regény történelmi kriminek indul, de hamar nyilvánvalóvá válik, hogy jóval többről van szó, mint egy sorozatgyilkos történetének újrameséléséről. Szigeti Kovács Viktor az első világháború előestéjén játszódó cselekményen keresztül nemcsak a bűntett hátterét tárja fel, hanem egy egész korszak társadalmi és kulturális környezetét is – dokumentarista alapossággal és szépirodalmi igénnyel. Ahogy egyre mélyebbre merültem a történetben, szinte én is a korabeli Budapesten jártam.

Figyelmet érdemlő a regény felépítése: fejezetről fejezetre váltakozik az elbeszélői nézőpont. Az egyik szálon Trauber nyomozó gondolatmenetét követjük – vele együtt éljük át a nyomozás akadályait, a bürokrácia bénultságát és a háború egyre fenyegetőbb árnyékát. A másik nézőpont a mesélőé, aki Kiss Béla szemszögéből figyeli az eseményeket. Ennek révén feltárul a gyilkos belső világa, de az E/3 narráció megszólaltatja az áldozatok hangját is. Ezek a legemlékezetesebbek részek; átérezhetjük az áldozatok élethelyzetét, motivációit, és megértünk még valami nagyon fontosat: milyen lehetett nőként élni a századelőn, mennyire könnyű volt belesodródni az áldozati szerepbe egy olyan világban, ahol nem létezett a társadalom és a család védőhálója.

Szigeti Kovács lenyűgözően eleveníti meg a Monarchia végnapjait Budapesten és a vidéki Magyarországon: ugrásszerűen fejlődik a vasúthálózat, mostanában nyílt meg a Széchenyi fürdő, megérezzük a Tabán hangulatát és a még falusias Cinkotáét. A történetet elevenné teszik az apró részletek – a korabeli bulvárhírek, a zsiráf érkezése az állatkertbe, a vidéki városok felvázolt portréja.

• Olvass bele!

A cinkotai rém írásmódja Böszörményi Gyulát idézi: érzékeny és alapos korrajza, aprólékosan kidolgozott karakterei és hangulatteremtő leírásai egyaránt őrá emlékeztetnek. A könyv atmoszférája és feszültsége közel áll a You című sorozat világához is – akárcsak ott, itt is borzongató látni, hogyan működik egy gyilkos elméje, miközben figyelmünket olykor eltéríti az aprólékosan, hitelesen bemutatott környezet.

A könyv nem ígéri az igazság teljes feltárását, és nem kínál megnyugtató megoldásokat sem. Sűrű és gondolatébresztő szövege nem csupán a bűnről beszél, hanem az emberről, a világról és a történelemről is. A közelmúltban jelent meg egy kötet, amelyik a tíz leghírhedtebb magyar sorozatgyilkos figuráját ígérte megmutatni, de valójában csak fellebbentette a fátylat a személyekről, miközben – népszerűsége ellenére – sajnálatos szerkesztési, tartalmi és helyesírási hibái miatt számomra szinte élvezhetetlen volt. Viszont ráirányította a figyelmet némelyik elkövetőre, például a cinkotaira. Nagy öröm, hogy Szigeti Kovács Viktor az ifjúsági regényei után/mellett mert új vizekre evezni.

Szigeti Kovács Viktor: A cinkotai rém
GABO Kiadó, Budapest, 2025
344 oldal, teljes bolti ár 4490 Ft,
online ár a kiadónál 4041 Ft,
e-könyv változat 3199 Ft
ISBN 978 963 566 8960 (papír)
ISBN 978 963 566 8977 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1916 tavaszán Cinkota rendőrfőnöke, Trauber Adolf olyan bűnténysorozattal szembesül, amilyenre korábban nem volt példa: az Osztrák–Magyar Monarchia első sorozatgyilkosát kell felkutatnia. A bűntények, amelyek a háború árnyékában elkerülik a hatóságok figyelmét, évekig tartó hajsza kezdetét jelentik. Az elkövető, Kiss Béla cinkotai bádogos eltűnik a front káoszában, nyomában pedig csak rettegés és döbbenet marad.
Szigeti Kovács Viktor vérfagyasztó története megtörtént eseményeken alapul, és a Monarchia utolsó éveinek sötét oldalát tárja fel – a hatalom hanyatlását, a világ változását és egy gyilkos legendájának megszületését. A cinkotai rém nem csupán felkavaró bűnügyi történet, hanem történelmi dokumentum is – egy világégés krónikája, amelyben az emberi elme legsötétebb mélységeibe pillanthatunk be.