Egy tál finom étel, és aztán… | Kavasiro Szaki: Az ​exem kedvenc receptje

Lázár Ivett KönyvParfé |

Egy kapcsolatot sokféleképpen meg lehet gyászolni. Egyszer azt olvastam erről: meg kell érteni az érzéseinket ahhoz, hogy továbbléphessünk. Mert a szakítás utáni időszak kész hullámvasút. Ránk tör a magányosság, a fájdalom, és  a jövőt homályosan látjuk. A legfontosabb talán ilyenkor, hogy adjunk magunknak időt, és ha lehet, beszéljünk a történtekről, hogy felszínre jöjjenek a bennünk megbúvó nyugtalan és fájdalmas érzések. Ez segít megérteni a folyamatot, és megnyugvást kínál a lelkünknek, hogy nem fojtunk magunkba semmit. Kavasiro Szaki  regényének központi témája éppen ez az időszak. S mindezt még fokozza azzal, hogy Az exem kedvenc receptje a beszélgetések mellé finom ételeket párosít.

A történet egyik főszereplőjével Momokóval szakított a szerelme, és ez nagyon megviseli. Túltölti magát, és a roppant hosszú éjszaka után, spiccesen tér be egy félreeső, aprócska kávézóba, másnap reggel pedig – még mindig  kissé macskajajosan – elsírja bánatát az üzletvezetőnek, és egy ott ücsörgő vendégnek, aki történetesen  szerzetes. És amíg mesél, kitalálja, hogy a gyászfolyamat lezárásaként előbb megfőzné az exe kedvenc ételét, amit aztán közösen elfogyasztanának. Ez a vajas-currys csirkés „búcsú szeánsz” olyan jól sikerül, hogy megalakul az Exem Kedvenc Receptje Temetkezési Bizottság, ami ettől kezdve ugyanitt várja péntek esténként a betérőket. Búslakodók mindig akadhatnak – ha talán nem is túl sokan –, így aztán mindig feltálalható egy étel és egy megkönnyeztető történet.

• Olvass bele!

Nagyon jólesett Kavasiro könyvét olvasni, pedig előzetesen nem vártam tőle túl sokat. Viszont nekem eléggé bejön a kortárs japán és vietnámi irodalom. Nagyon másképp látják a világot és nagyon más megközelítéssel nyúlnak egy-egy élethelyzethez, ez pedig mindig elgondolkodtat. Ha valaki még nem próbálta, csak ajánlani tudom, hogy bátran nyíljon meg a távol-keleti írásművek felé, mert igazi gyöngyszemekre lehet lelni.

Nagyon rokonszenves, ahogyan a történetben a szereplők a kapcsolatok lezárását kezelték, vagy ahogyan gyógyítani próbálták magukat. Az olvasó gyorsan befogadja a karaktereket, mert kedvesek és valóságosak. Nagy a szívük, szókimondóak, civakodnak és felderítenek egy-egy beszólással vagy jelenettel. (Képzeld csak el, milyen triót alkothat  egy önbizalom hiányos, locsifecsi nő, a kávézó jóképű tulajdonosa és egy hallgatag szerzetes…)

Ami pedig a Temetkezési Bizottság gasztrokarrierjét illeti: egy tál finom étel nagyon sok mindenre lehet gyógyír. Az asztal körül megindulhat a beszélgetés, ebből meg kibomolhat valamilyen  megfoghatatlan erő, középpontjában az egymás iránti figyelemmel. Az ételnek nagyobb az ereje, mint gondolnánk, akár ismeretleneket is képes összekapcsolni. Pont úgy, mint minálunk a terített asztal, pláne, ha középen illatozik a nagymama tyúkhúslevese.

Apropó receptek! A könyv minden egyes fejezete végén találtok egy-egy receptet, úgyhogy olvasás után usgyi, irány a konyha!

Könyvparfé teljes írása a Vegetáriánus vajas-currys tofu receptjével itt olvasható!

Kavasiro Szaki: Az ​exem kedvenc receptje
Fordította: Ikematsu-Papp Gabriella
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2025
Globál sorozat
320 oldal, teljes bolti ár 5499 Ft,
online ár a kiadónál 4950 Ft,
ISBN 978 963 543 4909

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Egy fájdalmas szakítás után Momoko kissé kapatosan tér be egy aprócska kávézóba, ahol megosztja szívszorító történetét az üzletvezetővel és az éppen ott tartózkodó vendéggel. Miközben mesél, hirtelen ötlettől vezérelve a konyhába megy, és megfőzi exe kedvenc ételét, a vajas-currys csirkét, amelyet közösen fogyasztanak el.
Tokió eldugott kis kávézójában különös hagyomány születik: minden péntek este megnyitja kapuit azok előtt, akik szeretnének búcsút venni egy régi szerelemtől, szeretett személytől egy történet és egy hozzá fűződő étel segítségével. Könnyek és illatok keverednek. A fájdalom enyhül, a szív megkönnyebbül, és egy tál ételben végleg nyugalomra lel.