Az emlékezés ereje és a remény kapaszkodói | Carly Schabowski: A dachaui órásmester

Riedl Annamária |

A dachaui órásmester megrázó és bensőséges történet az emberi túlélés határairól, az emlékezés erejéről és a remény kapaszkodóiról egy olyan korban, amikor minden morális biztosíték elveszni látszott.

Carly Schabowski története 1945 januárjában indul, amikor az idős zsidó órásmester, Isaak Schüller deportáltként érkezik Dachauba, a koncentrációs táborba. A hóborította bajor táj békéje éles ellentétben áll azzal a félelemmel, ami a marhavagonban utazó emberek szeméből tükröződik. Isaak egy kis szerszámos ládát hoz magával, amelyről azt állítja, a mesterségéhez szükséges. Ez a látszólag jelentéktelen részlet lesz később túlélésének kulcsa.

Isaakra hamarosan felfigyel a tábor egyik SS-tisztje, Friedrich Becher. Ő a tábor mellett, egy különálló házban lakik feleségével és kisfiával. Az órásmestert a ház melletti kis fészerben helyezi el, és antik órák javítását bízza rá – ezzel mintha ideiglenesen kikerült volna a tábor semmi jót nem ígérő valóságából. Mindez azonban csupán illúzió. Élete továbbra is egy hajszálon függ, hiszen amint a mesterségére nincs többé szükség, ő maga is haszontalanná válik.

A Becher-házban dolgozik egy másik zsidó rab is, szinte házicselédként: Anna Reznick a mosásért és felszolgálásért felel. Anna és Isaak között lassan kapcsolat alakul ki: lopva váltott szavaikban a közös sors sejlik fel, a múlt elveszett darabjai és a remény halvány szikrái. Kettőjük viszonya titkolt, mégis életmentő: emberi szó a hideg közöny világában, ahol minden érzelem veszélyes luxus.

A történet egyik különleges rétege egy rejtélyes naplóban bontakozik ki, amelyre Isaak a műhelyben bukkan. A J.A.L. monogrammal aláírt levelek megrázóan személyes beszámolók a tábor borzalmas napjairól, családról, veszteségről és a túlélés dilemmáiról. Ahogy az órakészítő egyre mélyebbre merül ezekbe az írásokba, a levelek nemcsak múltbeli titkokat tárnak fel, hanem új értelmezési keretet adnak saját történetéhez is. A napló szerepe különösen fontos: mert történet a történetben. Párbeszédet folytat a múlttal, és közben az olvasót is arra készteti, hogy a második világháborús emlékeket ne csupán történelmi távolságból értelmezze, hanem személyesen is átélje.

Különösen érzékeny színfolt a regényben az SS-tiszt kisfiának szerepe. A gyermek számára más színben tűnik fel a házban zajló élet, hiszen ő még képtelen felfogni a szülei által szolgált rendszert. Kapcsolata Isaakkal és Annával egyszerre ártatlan és eltorzított. Jelenléte morális tükröt tart az olvasó elé is: mennyire öröklődnek a bűnök, és a gyermeki szívben lehet-e helyet találni az együttérzésnek még egy ilyen torz világban is?

• Olvass bele!

A regény egyik legerősebb aspektusa az ellentétek tudatos és finom használata. A hófehér táj, a precízen berendezett ház, a teáscsészék és az antik órák világa idilli képeslapként rajzolódik ki, miközben alig néhány méternyire működik a haláltábor. Fojtogató és emlékezetes a kontraszt; a szépség díszletébe ágyazódott gonosz minden mozzanatban ott lappang. De még ilyen háttér előtt is megjelennek a jóság apró pillanatai – Greta, a ház szakácsnője igyekszik emberként viselkedni a rabokkal, meleg ételt, teát ad titokban Annának és Isaaknak, noha tudja, hogy gesztusai súlyos következményekkel járhatnak.

Schabowski regénye nem egyszerű történelmi fikció. A cselekmény nehéz sorsú – vagy érzelmileg megterhelt – karakterei, a finoman rétegzett elbeszélés, valamint a levelek líraisága mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az olvasó ne csupán szemlélője legyen a dachaui eseményeknek, hanem résztvevője is – akár csak kérdésekkel, kételyekkel, empátiával. A szerző érzékenyen ábrázolja a szereplők vívódásait, ám nem ad könnyű megoldásokat. A regény befejezése sem megnyugtató, de őszinte és hiteles.

A könyvet nemcsak azoknak ajánlom, akiket érdekel a második világháború e szégyenteljes vetülete, hanem mindenkinek, akik értékelik az olyan regényeket, amelyek nem engedik el egykönnyen az olvasót. Megrázó, mégis gyengéd olvasmány ez az emberi méltóságról, és arról a csendes, ám rendíthetetlen ellenállásról, amit az órásmester finom mozdulatai szimbolizálnak a legembertelenebb időkben is. Schabowski regénye nem hagy felejteni.­­­­­­­­­­­­­

Carly Schabowski: A dachaui órásmester
Kossuth Kiadó, Budapest, 2025
Fordította: Nádori Attila
Szerkesztette: Bukovenszki-Nagy Eszter
288 oldal, teljes kiadói bolti ár 5500 Ft,
online ár a kiadó oldalán 4950 Ft,
e-könyv változat 3290 Ft
ISBN 978 963 636 5349 (papír)
ISBN 978 963 636 6780 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Németország 1945 januárjában. Bár a szövetségesek már közelítenek Bajorország felé, még egyre érkeznek a foglyok a dachaui koncentrációs táborba. Isaak Schüller, a zsidó órásmester nem érti, hogyan kerülhetett ide, de biztos benne, hogy nem fog élve távozni. Isaakot azonban váratlanul kiemelik a tömegből, és Becher SS-obersturmbannführer házába rendelik. Szakmájával hasznára lehet a főtisztnek, de érzi, hogy az élete itt csak addig ér valamit, amíg Bechernek szüksége van a tudására.
A láger egy másik foglya, Anna Reznick cselédként dolgozik a Becher családnál, akik úgy élnek, mintha nem lenne körülöttük állandóan a halál. Amikor találkozik Isaakkal, tudja, hogy igazi barátra talált, és talán többre is. Amikor Isaak felfedez egy köteg levelet és feljegyzést műhelyének padlója alatt, olyan titokra bukkan, amely veszélybe sodorhatja Annát és őt, de a levelek olvasása reményt ad nekik a legsötétebb időkben… A túlélésért folytatott küzdelmükben támaszra találnak Becherék szeretethiánytól szenvedő fiában, a ház szakácsnőjében és a fogolytársak között számos igaz emberben.