Könyvek, kávé, szabadság | Hvang Borum: A könyvesbolt

Paddington |

Talán nincs olyan könyvmoly, aki ne álmodozott volna arról, hogy saját könyvesboltot nyit. E sorok írója évek óta abban reménykedik, hogy megnyeri a lottót (ha nem is a főnyereményt, de azért valami komolyabbat), és megnyitja álmai boltját. Egy könyvesbolt, jó kávé, kötés és horgolás, valamint az irodalom szeretete mind olyan elemek, amelyek külön-külön is vonzóak számomra, de ebben a regényben harmonikus egésszé állnak össze.

Hvang Borum olyan világot fest fel, ahol a mindennapi kis örömök és a személyes döntések felértékelődnek – és ahol az élet kérdéseire nem feltétlenül kapunk válaszokat, ám az igazán fontos: a keresés maga. A tökéletességhez már csak egy kutya hiányzik. Ugyan négylábú nem szerepel a történetben, de a fejezetek végén egy kutyasétáltató lány rajza van. Ha végigpörgetjük a lapokat, az eb végigsétál a bal margótól a jobbig.

A regény főszereplője, Jongdzsu egy válással, kiégéssel és identitásválsággal terhelt időszak után dönt úgy, hogy hátat fordít a korábbi életének, és megnyitja saját könyvesboltját Szöul egyik nyugodt, kissé elfeledett negyedében, Hjunam-tongban. A történet nem váratlan fordulatokkal tartja fenn az olvasó figyelmét, hanem finoman megrajzolt karaktereivel, érzékeny, szemlélődő stílusával.

A könyvesbolt, amelyet Jongdzsu működtet, nem csupán üzlethelyiség – sokkal inkább menedék. Olyan tér, ahol a szereplők nemcsak könyvek között, hanem önmagukban is keresgélnek. Itt tűnik fel Mindzsun, a kávézó pultosa, akinek a szülei és a társadalom által elvárt diplomája ellenére sem jött össze a „megfelelő” karrier. Ő kávé iránti szenvedélyében talál itt új értelmet. Itt üldögél némán Dzsungszu, aki szintén hátat fordított munkahelyének, és kötésbe és horgolásba menekült. Ezt a nőt az is foglalkoztatja, hány kávét kell vennie ahhoz, hogy „jogosult legyen” a boltban üldögélésre. És jönnek-mennek azok a karakterek, akik egy-egy könyvklub, írói beszélgetés vagy egyszerű kávészünet erejéig megállnak. Aztán közülük néhányan egy kicsit tovább is maradnak.

• Olvass bele!

Különösen fontos szerepe van a regényben a szövegek gondos szerkesztettségének. Nemcsak arról van szó, hogy az írónő stílusa letisztult, elegáns és mégis közvetlen. Attól lesz jó egy könyv – valódi, nyomtatott könyv, mert Jongdzsu (ellentétben velem) megveti az e-könyvet –, hogy minden mondatát tudatosan gondozzák. Jongdzsu maga is ír blogot, könyvajánlókat fűz a polcokon elhelyezett példányokhoz. A jól szerkesztett szöveg iránti rajongásának eredménye, hogy megismerkedik a regény egy másik kulcsszereplőjével, Szangvuval. A férfi blogja akkor vált híressé, amikor oldalán alaposan megbírálta egy igénytelenül gondozott kötet kiadóját. A jó szöveg iránti rokon-érzelmek mély kapcsolatot alapoznak meg a két ember között, és egyben reményt adnak az elvált főhősnek a magánéletben is.

A regény legnagyobb ereje abban rejlik, hogy az univerzális emberi dilemmákat – önmegvalósítás kontra társadalmi elvárások, karrier kontra elégedettség, egyedüllét kontra közösség – a koreai kultúra keretei között vizsgálja, mégis úgy, hogy ezek a problémák ismerősek a magyar vagy más európai olvasó számára. Számomra különösen érdekes volt azt látni, hogyan jelenik meg a dél-koreai társadalomban mélyen gyökerező teljesítménykényszer, a „jó élet” szigorúan meghatározott útja (jó iskola, jó állás, házasság, család). A szereplők zöme a könyvesboltban találja meg saját útját ennek a keretrendszernek a szorításában – vagy éppen annak ellenére.

A regényben időnként mintha semmi sem történne – és mégis, ezek a „semmi” pillanatok azok, amelyekből összeáll az élet. Az író bátran él az epizodikus szerkesztéssel, időugrásokkal, amelyek során nemcsak a könyvesbolt, hanem a szereplők is fokozatosan változnak. Ez a lassú átalakulás életszerű és hiteles: nem hirtelen döntések és nagy drámák határozzák meg a sorsokat, hanem apró felismerések, csendes fordulatok, félmondatok. A könyvesbolt árukészlete (amelyből egy idő után, tudatos tulajdonosi döntés következtében eltűnnek az aktuális bestsellerek), a szereplők közötti könyves beszélgetések, a könyvklubok vitái – mind-mind hatnak a szereplőkre. Az olvasás itt nem hobbi, hanem identitásformáló, közösségépítő és gyógyító erő.

Hvang Borum regénye ugyanakkor nem romantizál túlzottan. Finom egyensúlyt tart a nosztalgikus hangulat és a realitás között. A szereplők nem tökéletesek, a döntéseik nem mindig helyesek, de épp ettől válik az egész történet hitelessé. És bár egyes olvasók számára talán túl lassúnak tűnhet a történetvezetés, viszont Baksa Tímea magyar fordításában tökéletesen alkalmas arra, hogy a nyári szabadság elején magunk is lelassuljunk, magunk mögött hagyjuk a munka mókuskerekét.

Hvang Borum: A könyvesbolt
Fordította: Baksa Tímea
Európa Kiadó, Budapest, 2025
376 oldal, teljes bolti ár 4399 Ft,
online ár a kiadónál 3959 Ft,
e-könyv változat 3299 Ft
ISBN 978 615 106 0698 (papír)
ISBN 978 615 106 1268 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Jongdzsu kiégett, pedig megvolt mindene, ami miatt sikeres és szerencsés emberként tekinthettek rá a szülei, barátai, kollégái, és ami miatt neki magának is sikeres és boldog emberként kellett volna tekintenie önmagára: lendületesen induló karrier, házasság és mozgalmas, izgalmas élet Szöul világvárosi forgatagában.
Azután valahogy egyik napról a másikra kifogy belőle a lendület, az erő: egyre többször, egyre hevesebben jut eszébe régóta eltemetett gyermek- és ifjúkori álma, az, hogy könyvek között él, hogy van egy saját könyvesboltja. Végül vesz egy hatalmas levegőt, összeszedi a bátorságát és nekirugaszkodik, maga mögött hagyja a régi életét: felmond a munkahelyén, elválik a férjétől, kiköltözik Szöul egyik csendes, Hjunam-tong nevű külvárosi negyedébe, és megnyitja a könyvesboltját.
Olvas, dolgozik, tanulja és figyeli a boltját, saját magát és legfőképpen az embereket, akiket kezdetben a véletlen sodor be hozzá, később viszont már az a békés és barátságos hangulat, amelynek révén a boltja hívogatón otthonos és megnyugtató szigetként várja és fogadja be a nagyváros űzött lelkeit, hogy ők is rájöhessenek: az irodalom, a könyvek ereje szinte kimeríthetetlen, és soha nem késő megállítani a rossz irányba kanyarodó cselekményt és elölről kezdeni mindent. Tiszta lappal.