Amihez szintén nem értünk (eléggé) | Mérő­ László: A pénz kettős természete

Csikvári F. András |

A polcomon ott sorakoznak Mérő László művei, természetes tehát, hogy a könyvhéten megvettem az új kötetét. Ilyen ígéretes címet – A pénz kettős természete, avagy a pénz biológiája és pszichológiája – nem lehet kihagyni. Kicsit gyanús volt a címben ez a kettős természet, miután a pénznek több mint két természetéről eleve tudunk. Mindegy, vegyük úgy, hogy a pénz egy újabb természete tárul fel előttünk. Erősíti ezt az érzést bennem, hogy Mérő a fülszövegben a fizikára, a fény kettős természetére utal.

Mérő László, ha valaki nem tudná, valódi polihisztor: matematikusként végzett, az ELTE Pszichológiai Intézetében tanít negyven éve, de ért a vállalkozásokhoz, közgazdaságtanhoz, a biológiához, állítása szerint az evolúcióhoz meg nagyon. Foglalkozik a mesterséges intelligenciával, és mint kiderült, még az én szakmámhoz, a villanytanhoz is ért valamennyire. (A 205. oldalon ugyan azt állítja: „a váltóáram valójában mindenhol terjed, csak éppen a vezetékben nem.” Bocs, de ez téves állítás.)

Hol gyorsan és élvezettel haladtam előre a könyvben, hol meg egy kicsit lelassulva és homlokráncolva, de többször eszembe jutott, hogy tulajdonképpen mit is várok én a könyvtől. Meg is lepett, hogy erre maga Mérő adta meg a választ.

Azt mondja Mérő Az oktatás mint befektetés című eszmefuttatásában, hogy ő készpénzes tanfolyamokon oktat, és ezek előtt felvételiztet – mondjuk így – önvédelemből. A felvételi beszélgetésben kétféle embert akar kiszűrni: a nagyon butákat és a csodavárókat. Hogy a butákat miért, az érthető. A csodavárókat pedig azért, mert azok előbb-utóbb elkezdenek morgolódni: „Még mindig nem mondták meg a tutit.”  Az ilyen emberek kiszűrése egy viszonylag egyszerű kérdéssel is lehetséges. Hogy gondolod, a tanfolyamra befizetett pénzed hány százalékban befektetés a jövőbe és hány százalékban fogyasztás (vagyis szórakozás)? Aki száz százalékban befektetésnek gondolja, azt nem veszik fel. Sőt Mérőnek az a tapasztalata, hogy az igazán jó hallgatók azok, akiknél az egyik érték sem kisebb 25 százaléknál.

Jelentem Mérő Lászlónak, hogy én befizettem a tandíjat (hiszen megvettem a könyvet). Az előzetes várakozásom az volt, hogy ha a könyv jó, akkor a szórakoztatásom aránya magas lesz. Ennek az előzetes várakozásnak a mű tökéletesen megfelelt. Voltak nehezebben olvasható részei – mondjuk a matematizálósak –, olyankor kicsit felületesebben olvastam. (Mérő biztosan jól számol, akkor meg én minek erőlködjek.) Számos részlet új gondolatokat ébresztett bennem – és én ezt bármilyen írás esetén maximálisan díjazom.

• Olvass bele!

Végül is számomra nem a pénz kettős természete derült ki a nagy apparátussal alátámasztott, sok érdekes történettel megfűszerezett előadásokból, hanem az, hogy a gének és a mémek után bevezethető egy harmadik fogalom, a món, amely az előző kettőhöz hasonlóan viselkedik, csakhogy a gazdasági életben.

Tekintsünk el most attól, hogy már a mém sem tekinthető annak, mint a kulturális evolúció génje a biológiai evolúcióban, pedig a món Mérő szerint ugyanezt a szerepet tölti be a gazdasági életben, mivel replikáló, vagyis önmagát szaporító lénynek tekinthető.

Az sem lett világos számomra, hogy a món fogalmát Mérő előtt használta-e már valaki. A món definíciója a 210. oldalon írtak szerint: A món olyan információ, amely egy vállalat egy tulajdonságát írja le, és amely tőkebefektetést képes vonzani, s így (más mónokkal együtt) egy vállalatot, azaz egy gazdasági élőlényt képes generálni.

Nekem az is érdekes lett volna, ha Mérő László megírja, hogy melyik az a món, amelyik az állandó növekedéssel felfalja világunkat.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki egy kicsit is érdeklődik a pénz sajátos természete iránt. Különösen ajánlható azoknak, akik keveset tudnak a pénzzel kapcsolatos pszichológiáról, de főleg arról: hogyan szaporodik a pénz. Merem állítani: nagyon jól fognak szórakozni.

A teljes írás elolvasható a vélemény.online oldalon

Mérő László: A pénz kettős természete,
avagy a pénz biológiája és pszichológiája
Animus Kiadó, Budapest, 2025
320 oldal, teljes bolti ár 5290 Ft,
online ár a kiadónál 4761 Ft,
e-könyv változat 3400 Ft
ISBN 978 963 614 6313 (papír)
ISBN 978 963 614 6320 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A pénznek nagyon furcsa, kettős természete van. Egyrészt képes embereket különféle cselekvésekre ösztönözni, és mint ilyen, a pszichológia tudományával vizsgálható. Másrészt képes pénzt fialni, ezért a biológia tudománya berkein belül is kutatható.
Ebben a könyvben a szerző külön-külön vizsgálja meg a pénz „pszichológiáját”, azaz a pénzzel kapcsolatos emberi motivációkat, és a pénz „biológiáját”, azaz a szaporodásának mechanizmusait. Mérő László bemutatja, hogy az emberi motivációkra alapozva miképpen hozta létre a pénz az életnek egy új, a biológiai élettől alapvetően különböző formáját. Ezt a köznyelv gazdasági életnek nevezi, és jó okkal, mivel kiderült, hogy alapjában véve ugyanolyan logika szerint működik, mint a biológiai élet. Ez a felismerés teljesen új szemléletű gazdasági elemzéseket tesz lehetővé.
Az, hogy egy dolognak valamiféle fura, kettős természete lehet, a fizikában egyáltalán nem ismeretlen. Példa erre a fény, ami a kísérletek tanúsága szerint egyszerre tud részecskeként és hullámként is viselkedni, miközben ez a két dolog elvileg kizárja egymást. A fizikától kölcsönöztem ennek a könyvnek a címét, és nem zavart, hogy a pénz kettős természete annyiban másmilyen, mint a fényé, hogy megismeréséhez két különböző tudományág eszközeire van szükség. – Mérő László