Öntörvényű épület | Ann Patchett: A ​Holland Ház

Lázár Ivett KönyvParfé |

Ann Patchett kifinomult ízléssel írta meg ezt a „hol sötét, hol tündérmesének is beillő” történetet, ami kendőzetlen őszinteséggel mesél A Holland Ház kapcsán az emberi létről, egy diszfunkcionális családról, az elvághatatlan testvéri kötelékről és mellesleg a kapitalizmus ijesztő rendszeréről is.

A történet úgy indul, hogy röviddel a második világháború után Cyril Conroy élete megváltozik és a szegénységből hirtelen a gazdagságban találja magát. S mivel elegendő pénze van, megveszi feleségének a pennsylvaniai külvárosban található, sok ablakos Holland Házat, ami építészeti remekmű, és ami a későbbiekben darabokra szakítja a családot. A ház mintha önálló indentitás lenne, mindvégig szerves része az öt évtizedet felölelő elbeszélésnek. Ebbe a házba születik a történet elmesélője, Danny is, aki édesanyjáról kevés emléket őriz, ugyanis az asszony elég korán elhagyta a családot és Indiába költözött. Valószínűleg ezért is olyan szoros a kötelék Danny és nővére, Maeve között. Az ifjú Maeve figyelemreméltó, okos hölgy, aki oroszlánként védi öccsét és gondoskodik róla.

Miután apjuk, Cyril egyedül marad, hamarosan új feleséget hoz a család, de főleg a gyermekek életébe, Andreát. Csakhogy őt és két lányát nem a szeretet, kizárólag csak az ambíció hajtja, döntéseikben és viselkedésükben kimértek és hidegek. Ez (negatív) katalizátorként hat a családi kapcsolatokra, egészen az apa haláláig. Akkor Andrea örököl mindent, s erre úgy reagál, mint egy tipikus gonosz mostoha a Disney rajzfilmjeiben: kidobja mostohagyerekeit a házból. Danny és Maeve kiszorul a korábban megszokott, kiváltságos, kényelmes életből, és most kihívásokkal kell szembenézniük. Az élet megy tovább, de a ház nem ereszti őket, Maeve egyre inkább megszállottjává válik, mert képtelen elengedi a múltat.

Fejezetről fejezetre bontakozik ki a szétesett család képe. Sokszor felsejlik a gyermekeit elhagyó anya homályba vesző alakja, de megjelennek az egymásba kapaszkodó testvérek, meg persze az újranősült apa és a mostohaanya, aki rátelepszik az életükre. A ház a fix pont, ahová újra meg újra visszatérünk. Építészetileg bravúros megoldások gazdagítják, bár kevesen tudnának otthonként tekinteni egy olyan épületre, melynek minden falán számtalan ablak nyílik, és az utcáról szinte mindent lehet látni, ami bent történik. Mégis, ez a ház egykor összetartott egy családot, még úgy is, hogy titkokkal volt tele.

A Holland Ház központi szerepet tölt be a regényben, de azért ez mégiscsak egy testvérpár története. Az igazán mély kapcsolat közöttük akkor alakult ki, amikortól csakis egymásra számíthattak. A kölcsönös egymásrautaltság véd- és dacszövetséggé alakul. Ahogy megismerjük személyiségüket, rájövünk arra is, hogy miként alakulhattak ki különböző jellemhibáik, hogyan változtatta meg őket a múlt, és hogyan váltak azokká, akiket a jelenben látunk.

A szerző nagyszerűen alakította  hősei karakterét, akik úgy beszélgetnek vagy mesélnek, mintha régóta ismernénk őket. Ettől olyan az egész, mintha mi is részesei lennék a társalgásnak. Danny és Maeve mellett ülünk az autóban, velük együtt figyeljük a házat az utca túloldaláról és velük együtt mi is az emlékek ködébe burkolózunk. Pedig a történetet mindvégig Danny szemszögéből olvashatjuk, Lévai Márta hajlékony fordításában.

Patchett könyve remek és fordulatos, a történet megfilmesítésért kiált, remélem hamarosan rá is harap valaki, és minisorozatot készít belőle. Egy érdekességet még hozzáfűznék: ha valaki esetleg hangoskönyvben és idegen nyelven meghallgatná, akkor kiélvezheti Tom Hanks narrációját. Csak dicsérni tudom a színészválasztást. Hanksnek olyan a hangja, hogy órákig el lehet hallgatni.

Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretik a lassan kibontakozó, többrétegű, mégis magával ragadó történeteket; akik kedvelik az aprólékos jellemábrázolást meg a családi drámákat, különösen azokat a történeteket, amelyek képesek az érzelmek széles skáláját felmutatni – és megindítani az olvasót. Mert ez a könyv ilyen, az első oldaltól az utolsóig.

Ann Patchett műveit több mint harminc nyelvre fordították le, a Time magazine korábban a világ 100 legbefolyásosabb személyisége közé választotta. Munkásságát többek közt PEN/Faulkner, Book Sense és Women’s Prize for Fiction – Az Év könyve díjjal is elismerték már, A Holland Házat pedig Pulitzer-díjra jelölték.

Az írás eredetileg Könyvparfé oldalán jelent meg,
és ott olvasható a szerző kedvcsináló receptje is,
a Tavaszi spárga buggyantott tojással és hollandi mártással

Ann Patchett: A ​Holland Ház
Fordította: Lévai Márta
21. Század Kiadó, Budapest, 2025
KULT Könyvek sorozat
350 oldal, teljes bolti ár 6490 Ft,
online ár a kiadónál 5841 Ft
ISBN 978 963 568 5882

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege 

A második világháború végén Cyril Conroy különös szerencsével egyetlen befektetésből fel tud építeni egy komplett ingatlanbirodalmat – családja a szegénységből egy pillanat leforgása alatt hihetetlen vagyon gazdája lesz. Első dolga, hogy megvegye a Holland Házat, a Philadelphia külvárosában álló fényűző villát. Meglepetésnek szánja a feleségének, de a ház megszerzése végül oda vezet, hogy Cyrilnek mindentől meg kell válnia, akit és amit szeret.
A Holland Ház történetét Cyril fia mondja el. Cyril két gyermekének testvéri kötelékét megerősíti, ahogy a vagyon elvész, ahogy ráébrednek, hogy csak egymásra számíthatnak.
Öt évtized krónikáját tartjuk a kezünkben, a paradicsom elvesztésének történetét, egy sötét, mégis valóságos tündérmesét – ezen keresztül Ann Patchett szülői szerepről, házasságról, a helyek szelleméről, a kapitalizmus természetéről és még egy sor dologról tesz fel bölcs kérdéseket, hogy az olvasó maga adhassa meg válaszait.