Egyszerűen haláli | Neal Shusterman: Kaszás

●   R E S T A N C I A *  ●

Paddington |

Már megint egy ifjúsági korosztálynak szóló disztópia. Ezekkel a történetekkel Dunát lehet rekeszteni. Ritka, hogy egy mű vagy sorozat valami egészen különlegeset kínál a műfaj keretein belül. A Kaszás esetében mégis ez történt. Nem tekinthető véletlennek, hogy minden könyves közösségi oldalon nagyra értékelik Shusterman regényét. A téma azonban kifejezetten durva, így tehát vannak, lesznek olyanok is, akik, ha neki is kezdenek, éppen ezért félretolják majd. Én viszont már a folytatását olvasom.

A regény egy olyan jövőben játszódik, ahol senki sem hal meg természetes okokból. A halhatatlanság, a fájdalommentes élet a mindennapi valóság része, sőt még a halottak feltámasztása is. A regény azonban éppen ezen az idillikus vagy látszólag idillikus, sci-fibe illő alapvetésen keresztül tárja fel az emberi lét legsötétebb morális kérdéseit. Azt gondolom, Shusterman műve még akkor is túllép a műfaji korlátokon, ha annak bizonyos toposzait természetesen felhasználja, és egyszerre nyújt izgalmat, filozófiai mélységet és társadalomkritikát.

A regény alapötlete tulajdonképpen pofonegyszerű: ha senki sem hal meg természetes módon, a túlnépesedés hamar kezelhetetlenné válik. Ebben a tökéletes világban a tudatra ébredt és bölcs mesterséges intelligencia old meg mindent – kivéve ezt. A problémát az ún. Kaszáskörre bízták, amelynek tagjai – emberek által kiválasztott és kiképzett hóhérok – véletlenszerűen „begyűjtik” az embereket. És – nem meglepő módon – emberként is viselkednek, annak szinte minden gyarlóságával együtt. Ez a rendszer a modern társadalmak kvázi isteni beavatkozását szimbolizálja egy óriási csavarral: az élet és halál feletti hatalom kizárólag az ember kezében van, a világot irányító mesterséges intelligencia, a Viharszem, nem dönthet a halálról, nem avatkozhat be a Kaszások ügyeibe.

Ez a kiindulópont már önmagában is gondolatébresztő, de Shusterman igazán mesteri módon elemzi ezt az elképzelt rendszert. A különböző szereplők tettei és naplói alapján számos etikai, lélektani és spirituális elemet körbejárhat az olvasó. A könyv egyik legnagyobb erőssége, hogy a halál kérdését nem pusztán biológiai vagy társadalmi szükségszerűségként kezeli, hanem filozófiai mélységgel boncolgatja. Hogyan választhatja ki véletlenszerűen az áldozatait a Kaszás? Mit kezdjen például azzal a csapdával, hogy nem gyűjthet be olyan személyt, aki meg akar halni?

A történet két főszereplője, Citra és Rowan, a tiszteletreméltó Faraday Kaszás őket választja inasainak – vagyis utódjelöltnek. A döntés szokatlan, mert a Kaszások általában csak egy inassal szoktak dolgozni, de e nélkül a fura döntés nélkül nem pipálhatnánk ki a disztópikus regények fő elemét, az életre-halálra menő vetélkedést. A tét nagy, elvileg csak az egyikükből lehet Kaszás, és első feladata a másik begyűjtése lesz. Ám ez egy ifjúsági disztópia, no meg a második kötet fülszövegéből kiderül, mindketten túlélik (naná!). De az, hogy tudjuk a végkifejletet, semmit nem vesz el az élvezetből, miközben követjük lehetetlen küldetésüket. Ezt az életet egyikük sem akarja, és pontosan ez teszi őket alkalmassá a feladatra – íme, az elvárások újabb paradoxona. Inasévükben alapvetően megváltozik gondolkodásuk, világlátásuk és önmagukhoz fűződő viszonyuk. A kezdeti vonakodás fokozatosan átadja helyét a felismerésnek: ez nem csupán kivégzések végrehajtása, hanem egy társadalmi küldetés – amihez azonban sokféleképpen lehet hozzáállni attól függően, hogy mit mutat az illető erkölcsi iránytűje. Nagy mértékben hozzájárul a regény értékéhez a két fiatal karakterfejlődésének bemutatása.

• Olvass bele!

A Kaszás egyik legizgalmasabb aspektusa a Kaszáskör belső politikája. A tanítványok nemcsak az emberi élet kioltásának technikáját tanulják, hanem meg kell küzdeniük egy egyre inkább korrupttá váló rendszerrel is. Shusterman nem finomkodik: megmutatja, hogyan válik egy „tökéletesen szabályozott” társadalmi rend önmaga paródiájává, ahol a hatalomvágy és az emberi alaptermészet hatására az említett erkölcsi iránytű hajlamos kitérni.

A regény egyik megrendítő felismerése, hogy egy halhatatlan társadalomban nincs már törekvés a fejlődésre. Ha nincs halál, nincs tét. A művészetek, a tudomány, a társadalmi párbeszéd – mind megreked. A Viharszem ugyan mindent tud, mégsem tud életet lehelni a statikus világba. Elveszni látszik az emberi létezés célja – ebben a kontextusban a Kaszások paradox módon az élet értelmének utolsó hordozói.

Bár a Kaszást a szerző és a kiadó elsősorban az ifjúsági regény kategóriába sorolja, olyan kérdéseket és gondolatokat boncolgat, amelyek minden korosztály számára húsba vágóak lehetnek. A halálhoz való viszonyunk, a hatalom korrumpáló természete, az erkölcsi döntések összetettsége – ezek mindenkire vonatkoztatható kérdések, amelyeket azonban Shusterman egy könnyen olvasható, mégis mély történetbe ágyaz. Vannak persze olyan részletei vagy elemei, amelyek 2025-ben még aktuálisabbak, mint eredeti megjelenésekor (2016), vagy akár az első magyar kiadás (2022) idején. Hiszen akkor nem láttuk még, mekkora teret nyer a mesterséges intelligencia alig egy év alatt, de az eutanázia kérdése sem volt ennyire reflektorfényben.

A Kaszás egyedi, elgondolkodtató és erőteljes regény. Horváth Vivien magyar fordítása pedig biztos szöveget ad a magyar olvasók kezébe. Nem pusztán újabb disztópia ez a sok közül, hanem morális tanulságokat hordozó, ám egyáltalán nem szájbarágós tanmese. Arra kényszerít minket, hogy szembenézzünk azzal, mit jelent élni – és mit jelent elvenni az életet. Nagyon ajánlom mindazoknak, akik szeretik a karakterközpontú történeteket (még akkor is, ha tele a hócipőjük az ifjúsági disztópikus regényekkel), és azoknak is, akik a filozófiai mélységű, és nem technológia-központú sci-fi világokat keresik. Tudják, ha már elolvasta az ember, másképp tekint a halálra. És talán az életre is.

Neal Shusterman: Kaszás
Fordította: Horváth Vivien
A Kaszások kora-trilógia első része.
Lampion Könyvek, Budapest, 2022, 2024
384 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
online ár a kiadónál 3199 Ft,
e-könyv változat 2390 Ft
ISBN 978 963 324 9574 (papír)
ISBN 978 963 614 0342 (e-könyv)

* RESTANCIA | E rovatban jelennek meg írásaink azokról a művekről, melyek a megjelenéskor valamiért a könyvkupac aljára csúsztak, de nem végleg…

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Egy tökéletes világban nincs mitől félni. Vagy mégis?
A nem túl távoli jövőben megszűnt az éhezés, a betegség, a háború és a szenvedés. Az emberiség mindezt maga mögött hagyta, sőt a halál felett is győzelmet aratott, és az emberek újra meg újra megválaszthatják saját életkorukat. De a népesség száma mégsem növekedhet a végtelenségig, ezért a hivatásos kaszásoknak időnként kötelességük véletlenszerűen „begyűjteni” az embereket.
Nagytiszteletű Faraday Kaszás egy tizenhat éves lányt és fiút választ maga mellé inasnak, habár sem Citra, sem Rowan nem vágyik erre a szerepre. A két fiatalnak nemcsak a mesterség fortélyait és a legkülönfélébb harcművészeteket kell elsajátítania, hanem legalább ennyire fontos, hogy megértsék ennek a különleges hivatásnak a fontosságát és a vele járó erkölcsi dilemmákat.
Kaszás azonban csak az egyikükből lehet, és a kiválasztott első feladata épp a vesztes begyűjtése lesz.