Oskar világa | Andris Kalnozols: Szólíts Naptárnak

Somogyi András |

Naptár becsületes neve Oskar. Becenevét azért kapta, mert megtanulta a naptárban előforduló összes névnap dátumát, és akár a dátumot kérdezik tőle, akár a névnapot – soha nem téved a válasszal. Naptár autista, és az ő – egy teljes évet elbeszélő – naplóját olvashatjuk ebben a nem szokványos regényben, egyes szám első személyben előadva.

Életkoráról nem kapunk információt, de apró utalásokból úgy tűnik, harminc és negyven közötti, nagydarab férfi lehet. Ha elemezzük Andris Kalnozols írói eszközeit, arra a megállapításra juthatunk, hogy rendkívül mély, széles körű ismereteket szerzett az autizmusról, és másra nincs is szüksége. A lett szerző  a naplóban rendkívül szemléletesen jeleníti meg a szociális kapcsolataiban korlátozott, csak néhány emberrel szót váltó, de jó humorú, önkritikus Naptár töprengéseit, speciális világlátását, sétáit, könyvtári élményeit.

Az autizmus (amiről ezeken az oldalakon többször is írtunk) a tudomány mai álláspontja szerint nem fogyatékosság, de nem is betegség (ahogy Naptár mondja magáról), hanem állapot, az agyműködés egyéni fejlődési útja; genetikai tényezők és környezeti hatások együttes következménye.

Naptár másképpen látja a világot, másként értelmezi a szavakat, számokat, tényeket, mint az emberek többsége. Bizonyos dolgokhoz, körülményekhez mereven ragaszkodik, többnyire számunkra értelmetlenül. Például városi sétái során – ezeknek állandó szükségét érzi – határokat szab, amiket nem szabad átlépnie, tiltott területeket jelöl ki. Tetszik neki egy lány – a „szép lány” – akinek nem szabad megtudnia a nevét, mert az „mindent elronthat”. Egy könyvtári látogatása során találkozik a fénysebesség számokban kifejezett értékével, amiről azt gondolja, hogy az a fény telefonszáma. (Meg is próbálja felhívni, de a fény nem válaszol.) Pénzkereső munkát akar végezni, és ezt a járdát kémlelve kívánja űzni, mert egyszer talált ötven eurót. Ugyanakkor megfogalmaz igen mély gondolatokat is. „Úgy tűnik, az a türelem, amit az ember akkor csinál, ha nincs más lehetősége.” „Mint egy gyerek, aki sosem lesz felnőtt. Rájöttem, hogy valahogy így néz ki a betegségem.” Jézusról és Máriáról töpreng és úgy gondolja, hogy Józsefet, aki rendes és racionális ember volt, méltatlanul felejtik el. Még az öniróniája is megnyilvánul a naplóban. „Gyerekként okos és nagy akartam lenni. Most nagy vagyok.”

• Olvass bele!

Naptár állapota az év során változik. Barátokra tesz szert, főleg idős embereket választ, akikkel már folyamatosan képes beszélgetni. Arra is rájön, hogy telefonon bárkivel képes csevegni. Első barátja a kilencvenöt éves Janina, akinek segítségével – a projektbe bevonva lelkészét, Arvidot – a templom melléképületében ingyenkonyhát szervez meg: vasárnaponként az istentisztelet után meleg levest osztanak. A hozzávalókat adakozásból szedik össze. Másik nagy elhatározása, hogy színdarabot fog rendezni. Könyveket olvas a rendezésről, a színműírásról – de ezek a tevékenységek számára csak korlátozottan érthetők. Öreg barátaival előadást hoznak össze, de a darabnak nincs színdarabszerű szövege, Naptár szerint csak az a lényeg, hogy szomorú legyen. A címe: A szomorúság technikája. Ehhez beszerzi mindazokat a dolgokat, amik szerinte a szomorúságot fejezik ki. Vagyis egy nyikorgó hinta, egy leeresztett ugrálópárna, törött gyerekzongora és – sajátos módon száz kis elektromos játékautó, de azoknak csak kocogni szabad. Az előadást egy elhagyott műhelycsarnokban rendezik meg, meghívott vendégekkel, akik egy szót sem értenek az egészből. (Ugyanis a szereplők lett és észt nyelven monologizálnak.) Mindenesetre sikerként könyvelik el az eseményt.

Naptár az év leteltével úgy dönt, elindul világgá. Barátai ajándékaival megrakodva kel útra, sejthetően Rómába, mert úgy tudja, hogy minden út oda vezet. Nem is sánta a logikája, hiszen addig is minden lépés szeretetteli közeledés az út végéhez.

Kedves olvasó, hiányoltad a szigorúan vett cselekményt? Kalnozols nem csapott be: egy nem egészen szokványos ember életét követhetted…

Mint minden alkalommal, meg kell emlékeznem a fordítóról. Kis Orsolya a könyv orosz nyelvű változatát magyarította – és kitűnő munkát végzett. Naptár változatos gondolatait úgy kezelte, hogy a naplóírót szinte személyes ismerősünknek érezzük.

Andris Kalnozols: Szólíts Naptárnak
Fordította: Kis Orsolya
Prae Kiadó, Budapest, 2025
280 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
online ár a lira.hu-n 4491 Ft
ISBN 978 615 667 5460

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Oskar fejből tudja a naptárt, és bárkinek megmondja, mikor van a névnapja. Napközben a városka utcáit rója, figyel, fürkész, ott segít, ahol tud. Oskarnak van édesanyja, vannak barátai, plátói szerelme, mégsem mindennapi figura. Oskar nem a valósághoz tartozik. (…)
Kalnozols letehetetlen, életigenlő regénye a zárkózott, de annál jóságosabb és tettre kész fiatalember naplóján keresztül mutatja be egy lett kisváros különc, esendő figuráit, ismerős és rejtett zugait, ahol a legegyszerűbb dolgokból is csoda fakadhat.
A Szólíts Naptárnak humoros, lírai története a köztünk járó hősökről és a másokhoz való kapcsolódás erejéről szól. Arról, hogy időnként közülük is a legcsendesebb figurák hordozzák a legnagyobb történeteket.

Andris Kalnozols (1983) lett író, színpadi szerző. A Szólíts Naptárnak az első regénye, amely hatalmas sikert aratott Lettországban, számos nyelvre lefordították, sikeres színdarab és film is készült belőle Juris Poškus rendezésében.