Hammarskjöld-rejtély: megoldva | Kondor Vilmos: Az utolsó magyar akcióhős

Paddington |

A rejtélyes sikerszerző, Kondor Vilmos korábbi kötetében – A második magyar köztársaság – megteremtett egy alternatív, II. világháború utáni Magyarországot. A sorozat legújabb, harmadik részében tovább fűzi a saját verziójú történelem mesélését. Kémtörténetnek lehetünk részesei, de közben a korábbiaknál többet tudhatunk meg arról is, milyen lett volna a kulturális élet a hatvanas évek végén ebben a másmilyen valóságban.

Krimiíróról lévén szó, Kondor főhőse: nyomozó. Ebben az esetben hivatásos, nem úgy, mint Bűnös Budapest sorozatban. Nemes Albert a budapesti rendőrség sztárnyomozója, aki fiatal kora ellenére a történet idején, 1968 végén már a nyomozótestület vezetőhelyettese. A sztori elején éppen csúnyán lebőg. Egy egyszerűnek tűnő betörési ügy tárgyalásán kiderül, az elkövető, aki a helyszínen beismerő vallomást is tett, nem az, akinek mondja magát. Hamar kiderül, hogy a tettes valójában egy zsoldos, aki a börtönben sincs biztonságban, mert tud valamit Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár titokzatos halálával kapcsolatban. (Megírásakor ki gondolta volna, hogy mennyire aktuálissá válik mostanra, hiszen a kongói konfliktusban épp az elmúlt hetekben fogtak el egy csomó román zsoldost.) A történetnek ez a vonala igen fordulatos, és kivételesen kimozdítja Nemest a fővárosból is. Ráadásul az ügy, természeténél fogva, szükségessé teszi az együttműködést is a titkosszolgálattal. Nemesnek ezért egy Angi Vera nevű ügynökkel kell közösen dolgoznia. (Az utalás Vészi Endre drámájára és az abból készült Gábor Pál-filmre nyilván nem véletlen.)

Így tehát immár harmadik alkalommal kalandozhattam a valóságostól alaposan különböző Magyarországon. És be kell vallanom, harmadik alkalommal jártam úgy, hogy alapvetően nem is túlságosan érdekelt, hogy Nemes százados éppen milyen ügyben nyomoz sikerrel – bár a mostani történet az előző kettőnél pörgősebb.

Sokkal inkább azért veszem szívesen kézbe ennek a sorozatnak a köteteit, mert nagyon kellemes elgondolkodni azon, mi lett volna, ha… Amíg olvastam, folyamatosan az volt az érzésem, hogy Kondor is így van ezzel. Sokkal jobban érdekli az alternatív magyar 1968, mint maga a krimi, de ez nem megy az élvezhetőség rovására.

Ebben a valóságban (illetve az előzményeiben) sikerrel járt Horthy kiugrási kísérlete. Ennek eredményeképpen nem bombázták rommá a fővárost, sem az ország infrastruktúráját. Erre sokkal könnyebb egy ország fejlődését építeni, hiszen így 1945-ben nem mínusz 90%-ról, hanem mondjuk mínusz 20%-ról indulnak. Ráadásul az ügyes politikai lavírozásnak köszönhetően Magyarország tovább haladhat az egyetlen értelmes és hasznos úton, független lesz. Egyrészt így hidat képezhet Kelet és Nyugat között, ennek minden gazdasági előnyével és kémügyi veszélyével. Másfelől – hasonlóan a világháború utáni valódi alkuk során örök függetlenséget vállalt országhoz, Finnországhoz vagy Ausztriához (na, jó a finnek ezt közben elfelejtették) – részesül a Marshall-segélyben is. Hogy mi az alternatív 1960-as években játszódó történetek kiindulási alapja, arról egy kicsit bővebben is olvashatunk a kiadó oldalán.

Egyáltalán nem mellékesen, ebben a világban nem történetek deportálások, nem állítottak fel gettókat (ebben a regényben szóba kerül, hová tervezték volna a budapesti gettót), nem volt nyilas terror. És sokezren életben maradtak, akik a valóságban nem élték túl. Viszont a kommunista párt sem tartozik a megtűrtek közé, így a történelemkönyvek számos szereplője moszkvai száműzetésben él. Kondor világában így nem jutottak labdához sem Szálasiék, sem Rákosiék, viszont szerepet játszik az államszervezetben ifj. Horthy Miklós, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szerb Antal vagy éppen Szenes Hanna. Budapest multikulturális város, ahol a Józsefvárosba megy az ember, ha autentikus olasz ételt akar enni, és ahol azért előfordulnak kisebb etnikai villongások.

• Olvass bele!

Ez a keret. A sztori szereplői viszont nagyrészt kitalált alakok. A kivétel Kádár János, aki ebben a másképp alakult korban budapesti rendőrfőkapitány, vagyis Nemes főnöke. A detektív ebben a kötetben éppen egy nála sokkal fiatalabb újságíróval „kavar”, aki Pikler Emmi lánya, Pikler Panni (ő viszont valami Baló Gyuri nevű zsurnalisztával csalja Nemest) – ám életkoránál fogva nem lehet azonos a világhírű gyerekorvos lányával, Tardos Annával. Kondor megemlíti még a ma is élő másik zsurnalisztát, Kulcsár Istvánt is. El ne feledjem, Az utolsó magyar akcióhősben fontos szerepet kap a borítón is szereplő Jávor Pál, aki Kondor világában legalább 9 évvel túléli valódi halálát.

Jávor szerepeltetése csak az egyik olyan elem, ami ebben a kötetben főszereppé emeli a (napjainkban leértékelt és támogatástól szelektíven megfosztott) kultúrát. Nemes anyját, és Millát, a főzsaru barátnőjét (aki esetenként több is ennél) úgy ismerjük a korábbi történetekből is, mint akik a kulturális élet fókuszpontjában forgolódnak. Az utolsó akcióhősben Kondor fantáziája minden eddiginél szabadabban szárnyal. Nem tudom, hogy saját kútfőből származik-e valamennyi ötlet, mivel a szerző megkérte olvasóit, a közösségi médiában adjanak tippeket – de mindegy is. Földes Jolán visszatér az emigrációból, élete is hosszabb a valósnál (a valóságban 1963-ban halt meg) és Nemes anyjának vacsoráján Kondor Bélával vitázik nagy vihart kavart új regényén, az Egy néptelen utca lakóin. Faludy György nem pokolbeli, hanem akolbeli víg napokról ír. Szakonyi Károly Dickenst parafrazeál és darabot ír A karácsonyi mének címmel.

Maga Jávor világhírt szerez a Marrakesh című filmjével (messze túlszárnyalva az említésre sem érdemes Casablancát). Itt is utoléri a gyomorrák, ám felépül, és Szörényi Levente Csongor és Tünde musicaljében tér vissza – amelynek címszereplői Törőcsik Mari és Soós Imre. Ugyanakkor Máté Péter egy Toldi-musicallel fut be. Seress Rezső pedig Nemes Nagy Ágnes szövegével ír dalt kifejezetten Székely Mihály számára. Ezt aztán feldolgozza Szakcsi Béla (sic!), amit a szakma amerikai lemezszerződéssel ismer el.

Páger Antalnak viszont nem bocsátották meg, hogy „tehetségét és tudását ő Szálasiék szolgálatába állította. Mi itt, Pesten nem felejtünk. Sőt Budán sem.” Így saját bulvárszínházában próbálja fenntartani magát, persze állami támogatás nélkül.

A szerző nem csak itt kacsint ki a jelen valóságába. Nem szereti például, ha tüntet „az obligát, vérző szívű belvárosi szabadságharcosok kicsiny csoportja, akik mindig megtalálják az ügyet, ami mögé odaállhatnak, mert nekik nem nagyon van olyanjuk. Ügyük.” Viszont Nemes szájába adja azt a véleményt, amely szerint a füvet és az LSD-t nem kellene korlátozni. Azt pedig, hogy ez bizony fikció, onnan is tudhatjuk, hogy az alternatív bulinegyed lakói nem akarják bezárni a vendéglátóhelyeket, mert értik, miért kell egy nagyvárosba ilyen hely, és fel sem merülhet, hogy az autóban a biztonsági övet kötelezővé tegyék.

Szinte biztos, hogy Kondor szándékosan ösztökéli gondolkodásra az olvasót arról, miért fontos, hogy két világ határán független országok legyenek. Arról is, hogy mi lett volna, ha Magyarország, amikor erre lehetőség volt – a valóságban 1990-ben – a függetlenséget választja. Hányan lehetnek vajon, akik igennel szavaztak a NATO-csatlakozásra – de csak azért mert a korabeli sajtó elhitette az emberek egy részével, hogy ez az EU-csatlakozás feltétele? És mennyiben lenne más a ma nagyon is aktuális helyzet?

Egy szó, mint száz, ebben a világban igen jó kalandozni. A harmadik kötet, azt hiszem, azok számára is élvezhető, akik nem olvasták az előző kettőt. De aki szeretne alaposan megismerkedni ezzel a képzelt világgal, annak érdemes az elején kezdenie.

Kondor Vilmos: Az utolsó magyar akcióhős
Open Books, Budapest, 2024
536 oldal, teljes bolti ár 5999 Ft
online ár a kiadónál 4799 Ft
e-könyv változat 3839 Ft
ISBN 978 963 572 4222 (papír)
ISBN 978 963 572 4239 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1968 decemberében Nemes Albert bíróság elé juttat egy piti betörőt, ám igencsak meglepődik, amikor kiderül, hogy a bűnöző Afrikában volt zsoldos katona, mi több, köze lehet az évtized legjelentősebb, azóta is tisztázatlan politikai merényletéhez, Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár hét évvel korábbi meggyilkolásához. Valakik vadásznak az egykori zsoldosra, és azzal fenyegetik, hogy kilencéves lányán állnak bosszút helyette. És nagyon úgy fest, hogy Nemes az egyetlen, aki biztonságba helyezheti a kislányt.
A detektív-főfelügyelő egykori partnerével, Gostival veti bele magát az összeesküvés-elméletek és nemzetközi kapcsolatok zavaros labirintusába, hogy a szálakat követve olyan, perdöntő bizonyítékok közelébe jusson, melyek még a fondorlatos Kádár János rendőrkapitány számára is hatalmas jelentőségűek. Nemes türelmét és kitartását az európai nagyhatalmak közti játszmák teszik próbára, miközben két nő között őrlődik, ráadásul az anyja újdonsült udvarlója is különleges kéréssel fordul hozzá…
Kondor Vilmos új regényében tovább szövi a Nemes Albert nyomozó és a Második Magyar Köztársaság történetét – egy olyan Magyarországét, amely a szövetségesekkel kötött különbéke után a nyugati blokk tagjaként virágzik fel. Helyszínei, figurái egyszerre ismerősek és idegenek – ettől válik a regény minden apró részlete izgalmas csemegévé, bevonva az olvasót egy merész és szórakoztató gondolatkísérletbe.