A megoldott(nak mondott) ügy rejtélye | Jan Stocklassa: Stieg Larsson titkos iratai. A Palme-gyilkosság kulcsa

●  Ú J R A O L V A S Ó  ●

Ládonyi János |

Megoldatlan ügyek mindig voltak és vannak, időről időre újra felbukkannak. Ha pedig egy ilyen eljárás végére a hatóságok pontot tesznek, automatikusan felerősödik a kétely: tényleg igazuk volt? Az óév utolsó heteiben vált megfejtetté a Till Tamás életét követelő, 24 éve elkövetett bűntett. És ez szomorú apropót kínál, egyúttal párhozamot is, hogy ismét kézbe vegyem Jan Stocklassa kötetét.

Magyarul öt éve jelent meg és alighanem a címe adta el: Stieg Larsson titkos iratai. Árulkodóbb ennél az alcím: A Palme-gyilkosság kulcsa. A szerző neve kevéssé lehet ismerős a hazai olvasók számára, tehát bölcs döntésnek tűnik, hogy egy igazi ikont tolt maga elé. A könyv két évvel korábban került a piacra, és a Gripen vadászgépek értékesítésével kapcsolatos korrupciós ügyeket tárta fel. Ennek következményeként hét országban indult rendőrségi vizsgálat. Bár a kelet-európai agy azonnal kalandozni kezd, ha a magyar légteret őrző Gripenekre gondol, de hát hazánkban ilyesmi nyilván soha, semmilyen körülmények között nem fordulhatna elő. A magyar Gripen-beszerzés aktája olyan, ami – ellentétben a Palme-gyilkosságéval – meg sem nyílt, így hát nincs vele dolgunk…

A történet legelején mintegy véletlenül kerül Jan Stocklassa birtokába a világszerte ismert svéd krimiíró, Stieg Larsson gazdag archívuma. Kezdetben az író igyekszik szerényen meghúzódni, de az apropót muszáj megmagyaráznia: szakmai és magánélete éppen úgy fordult, hogy készen állt felvenni a kesztyűt és átrágni magát a szinte beláthatatlan terjedelmű anyagon. Azt ugyan nem tudjuk meg, hogy ha nem maga Larsson állította volna össze a dokumentumgyűjteményt, vajon akkor is ráharapott volna, mindenesetre az érdeklődés felkeltésére és az első, még tétova lépések megtételére ösztönzően hatott.

• Olvass bele!

A nagy előd nevének használata meglehetősen kétélű fegyver. Marketing szempontból egyértelmű telitalálat, ugyanakkor – éppen a magasra emelt elvárások miatt – magában hordja a keserves csalódás és a komoly bukás kockázatát. Stocklassa azonban tisztelettel kezeli az anyagot, lelkiismeretesen vesz kézbe minden szálat, olykor saját magát is meglepi, amikor eldolgozni próbája őket. Ugyan nem írja le, de Sherlock Holmesként halad az előd nyomdokain, egymás mellé rakja a bizonyítékokat, tényeket és elfogadja az így adódó következtetéseket. Szándéka egyértelmű: minél pontosabban meg akarja határozni a gyilkost, aki 1986. február 28-án éjjel egy stockholmi utcán agyonlőtte a svéd miniszterelnököt. Ha már a rendőrségnek ennyi év elteltével sem sikerült.

A könyv megírásának idején még folyt a nyomozás. A svéd hatóságok ugyanis úgy döntöttek: amíg valakit nem ítélnek el jogerősen az egykori miniszterelnök elleni merénylet miatt, a vizsgálódás nem zárulhat le. Stocklassa munkája, levont következtetései kapcsán senki nem említett ok-okozati összefüggést, de kétségtelen, hogy a svéd rendőrség 2020-ban hivatalosan is lezárta az akkor már 34 éve folyó, meglehetősen teszetoszán vezetett eljárást. Nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy a bíróság számára is hasznos fordulat állt be a megnevezett elkövető 2000-ben elkövetett öngyilkosságával. Végül is egy sor tény terhelő volt rá nézve. Ez az ideális gyanúsított azzal, hogy meghalt, mindenkit megszabadított a rendőrség, ügyészség, bíróság számára kellemetlen ügytől.

Stocklassa könyve dokumentumregény a javából, Patat Bence  kiváló fordításában. Kapunk jegyzőkönyveket, grafikákat, tényeket, a megírás módja pedig szándékoltan dramatizált. Könnyű lenne átcsúszni a giccses nyomozósdiba, szerencsére a szerző ezt jó ízléssel elkerüli. Bár terjedelmes a kötet, mégis erősen olvastatja magát a Stieg Larsson titkos iratai. Ebben segít a praktikus tagolás is: a Stieg című első rész feltárja, rendszerezve összegzi, Stieg Larsson mire is jutott. Larsson ugyan a Millennium-trilógia kapcsán vált világhírűvé, munkásságában mégis jelentősebb rész volt a svéd szélsőjobb kutatása és feltérképezése.

A könyv kétharmada már a jelenben játszódik. Stocklassa tisztelettel bár, de kérdőjeleket formál, egészséges kritikai érzékkel vizsgálja meg a rendelkezésre álló információkat. (A második rész címe: Stieg nyomában.) Itt már a klasszikus kémregények hangulata is testet ölt. Ízelítőt kapunk lehallgatásból, rejtett kamerás felvételekből, beépülésből. Elrepülünk Dél-Afrikába és Ciprus szigetére. Az író imponáló alapossággal jár végig minden lehetséges nyomot. A kutatómunka itt-ott a tervezettnél izgalmasabbra sikeredik, néhol veszélybe sodorva magát a narrátor-főszereplőt is, aki azonban nem akar a hős szerepében tetszelegni.

Ha azt várjuk a könyvtől, hogy a végén meg is nevezi az elkövetőt, akkor csalódnunk kell. A szerző rezignáltan állapítja meg, hogy ő máshová lyukadt ki, mint Stieg Larsson. Az (újra)olvasóban felhorgad a kíváncsiság, mert Stocklassa az epilógusban egyértelműen leírja, hogy a birtokába jutott minden információt a levont konklúziókkal együtt átad a Palme-ügyosztálynak. Nem sokkal ezután pedig a (feltételezett?) elkövetőt nevesítik, a nyomozást lezárják. De elégedettségre semmi ok, sőt. Pezsgősdugó nem pukkan, inkább csak a homlok ráncolódik.

A magyar valóság friss hírein végigtekintve hol értetlenkedik, hol bosszankodik, olykor pedig szinte mosolyog az olvasó – már ha ez illő lenne egy gyilkossági ügy kapcsán. A skandináv szemléletmód és az ottani valóság ütközése kifejezetten érdekfeszítő. A Palme-gyilkosságra és a közel három és fél évtizedes nyomozásra tekinthetünk szinte állatorvosi lóként, amelyen egyszerre látható több halálos betegség – a svéd nyomozati anyag is gazdag hibagyűjtemény. Bár az ügyet hivatalosan lezárták, mégsem érzem, hogy ne hallanánk megint erről az esetről – akár egészen más végkifejlettel, mint amit most ismerünk.

Jan Stocklassa:
Stieg Larsson titkos iratai.
A Palme-gyilkosság kulcsa
Fordította: Patat Bence
Animus Kiadó, Budapest, 2019
400 oldal, teljes bolti ár 4290 Ft,
akciós ár a kiadónál 500 Ft,
akciós e-könyv változat 500 Ft
ISBN 978 963 324 6637 (papír)
ISBN 978 963 324 6344 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

„Az Olof Palme elleni merénylet az egyik leghihetetlenebb és legdöbbenetesebb történelmi gyilkosság, amellyel a munkám révén valaha – kellemetlen – kötelességem volt foglalkozni.” – Stieg Larsson
1986. február 28-án, éjfél előtt pár perccel dördült el a halálos lövés. A gyilkos kiléte azóta ismeretlen. Vajon miért kellett meghalnia az egykori svéd miniszterelnöknek? Tíz évvel Stieg Larsson halála után megnyitják a Millenium-trilógia szerzőjének archívumát. Jan Stocklassa író, újságíró mintegy húsz költöztetődobozban bukkant iratokra, az Olof Palme-gyilkossággal kapcsolatos átfogó kutatás anyagára.
Vajon a mozaikokból összeáll a kép? Megdöbbentő adatok, új információk… Honnan kerülnek elő az új bűnjelek? Harminc éven át senki nem hitte el. És most végre itt a legvalószínűbb megoldás. Áldozatok, gyanúsítottak, összefonódások. A megdöbbentő valóság. És egyetlen kulcsszereplő, aki eltűnt a rendőrség szeme elől… Hol van most? Vajon ki ő?
Jan Stocklassa a valaha élt egyik legnagyobb svéd krimiíró segítségével az igazság nyomába ered: könyve nem csupán egy kegyetlen gyilkosság természetrajza, hanem egy vérbeli skandináv krimibe oltott, pontos és fontos kordokumentum is.