Macskatükörben | Makoto SHINKAI, Naruki NAGAKAWA: Ő ​és a macskája

● K A R Á C S O N Y
U T Á N I
A J Á N D É K N A K  I S
A J Á N L J U K ●

Tóth Zsuzsanna |

Ahogy hűl az idő, tán még hó is esik, jönnek a kuckózós-teázós esték, az ember valahogy jobban elfogadja a szokásosnál édesítettebb történeteket. Pláne, ha „állatos” könyvről van szó, s ez nem csupán megbocsájtható, de egyértelműen a tüneményes macsekok iránti szimpátiánkra lehet fogni az egészet. Nem kedvelem amikor az állatokat túlságosan humanizálják, és emberi érzelmekkel ruházzák fel. (Ilyenkor mindig a saját jelenlegi, igazán szeretnivaló, de leírhatatlanul szeszélyes cicámra gondolok. Igaz, néha mutat „emberi” jeleket, ám többnyire…) Most mégis kivételt tettem.

Makoto SHINKAI japán animációsfilm rendező és Naruki NAGAKAWA író együtt jegyzi az egyszerű történetet. Négy páros portrét mutatnak meg nekünk, amelyek végül, nem véletlenül, egyetlen történet teljesebb képét rajzolják. A négy szál középpontjában mindig egy-egy ember és az ő macskája áll. Hétköznapi emberek, általános gondokkal. A helyszínben sincs semmi különleges (na jó, persze Japánban vagyunk), a nagyvárosok, és a bennük sokszor magányos, problémákkal küzdő emberek ma már sok hasonlóságot mutatnak szerte a világban.

A könyvecske szerkezete átlátszó – hol a macskákat, hol a gazdikat halljuk felváltva a fejezeteken belül. És az igen szimpatikus, hogy bár rendkívül érzelemdús leírásokat olvasunk, az alkotók azért elkerülik a teljesen szentimentális vonalat. Sokat segít ebben Vereckei Andrea visszafogott fordítása.

A négy történetrész mindegyikében nők állnak a fókuszban, különböző korú és élethelyzetű nők, s a hozzájuk kerülő – többnyire befogadott – macskaegyéniségek. És ettől kezdve összefonódik az életük, mondhatnám, felelősek lesznek – egymásért. Ami lényeges, hogy ezek a kis élőlények hálásak a szeretetért, amit kapnak, és mindannyian segítenek valamilyen élethelyzet megoldásában új gazdájuknak, mintegy bizonyítva annak a tételnek az igazságát, hogy egy állat is lehet társ. Közhelyes, de igaz. Bizonyított tény egyébként, hogy a macskás gazdiknál  jobban oldódik a stressz, könnyebben múlik a szorongás, a magány, éppen puhaszőrű kedvencük simogatásával. Meg azzal, hogy várja őket valaki. Még a szeszélyeik is elviselhetőbbé teszik az életet.

Ha nem tudnám, hogy előbb készült animációs film a sztoriból, s csak utóbb könyv, javasolnám, hogy készítsenek belőle ilyet, mert a jelenetek nagyon filmre kívánkoznak. Számos jó képet, remek figurákat skiccelnek fel az írásban, és a kedves fekete-fehér illusztrációk tovább erősítik a filmes hatást. (A borítóterv és a számos illusztráció Irene Martinez Costa munkája. Izgalmas lenne tudni, milyen látványvilággal dolgozik a film, ami, ahogy utána olvastam, rövidfilm és fekete-fehér.)

Túlvagyunk már az ünnepnapokon, de még karácsony után is kapóra jöhet ez a szívmelengető, „szeszélyes, megindító történet” a cicabarátoknak, nagymamáknak, mindenkinek.

Makoto Shinkai, Naruki Nagakawa:
Ő és a macskája
Fordította: Vereckei Andrea
21. Század Kiadó, Budapest, 2024
160 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
online ár a kiadónál 3743 Ft
ISBN 978 963 568 5356

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Tokió egyik külkerületén, amelyet helyiérdekű vasútvonal szel át, macskák és gazdáik élik az életüket, próbálnak úrrá lenni a felmerülő nehézségeken.
Egy Chobi nevű macska néma bátorítást sugároz egy fiatal nőnek, igyekszik rábírni, hogy lépjen ki működésképtelen párkapcsolatából. Egy tehetséges festő teljesen félreérti, hogy a főnöke miért érdeklődik a képei iránt. Egy mangarajongó a barátja halála után bezárkózik. A macskája, Cookie tervet sző, hogyan csalogassa ki a lakásból. Egy nő, aki távol levő férjének szenteli az életét, a macskájától kap leckét, hogyan függetlenedjen.
Az Ő és a macskája a mindennapok szelíd varázsát kelti életre. A háttérben a vasút zaja, emberi sorsok, köznapi gondok. Ezt az éleslátó, meghitt hangulatú könyvet olvasva ráébredünk, hogy a legkilátástalanabb helyzetekbe is derűt visz, ha megoszthatjuk valakivel, ha kapcsolódunk valakihez – legyen az egy barát vagy a háziállatunk.