Készíthetek neked egy jó kávét? | Maxwell Colonna-Dashwood: Kávészótár

● K A R Á C S O N Y
U T Á N I
A J Á N D É K N A K
A J Á N L J U K ●

Laczkó Ilona Adél |

Először az illatát kedveltem meg: amikor a családi ebédek után kávét kavargatva beszélgettek a felnőttek, majd ez a rokonszenv elmélyült, amikor kislányként már egyedül darálhattam a Csemege boltban a szemes Karavánt, a Riót, az Omniát. Szenvedélyemmé a kávé készítése vált, méghozzá a Szovjetunióból származó egyszemélyes kávéfőzővel. (Emlékszik még valaki rá?)

Alumíniumdoboza széthajtva mini tűzhelyként funkcionált, egy spiritusztablettát kellett csak meggyújtani a gondosan megtöltött kávéfőző alatt. És mire véget ért a rádióban a Ki nyer ma?, a nagymamám már kevergethette a „fráncia ibrikben” az illatos feketét. Ma is ugyanezzel a lelkesedéssel készítek crema espressót, bohókás lattét vagy egy habos cappuccinót a családnak, barátoknak. De ugyanilyen szenvedélyesen szeretem a szép és érdekes könyveket is. Például a Kávészótárt, Maxwell Colonna-Dashwood könyvét.

A kávé eredetét csak legendákból ismerjük. A történetének kezdete nagy valószínűséggel a 10. és 15. század közé tehető. Az egyik legenda szerint Káldinak hívták az etióp kecskepásztort, akinek az állatai roppantul felélénkültek egy bizonyos cserje bogyóitól. Miután a pásztor maga is meggyőződött a bogyók élénkítő hatásáról, összegyűjtött egy adag kávécseresznyét és elvitte a közeli kolostorba. A szerzetesek megkóstolták, de aztán tűzre vetették az ehetetlennek minősített bogyókat, csakhogy megperzselve az illata fenséges lett (így fedezték fel a pörkölést), gyorsan kikapkodták a tűzből és kellemes, aromás főzetet készítettek belőle. Az italként fogyasztott kávéról először egy 15. századból származó feljegyzés beszél.

• Olvass bele!

A nagymama kávéspoharának családi elnevezése – most már tudom – pontatlan: a pohár valóban francia hőálló üveg, de a török ibrik kifejezés a jellegzetesen török kávékészítési módot takarja. A nagyon finomra őrölt kávét vízben, legtöbbször a cukorral együtt főzik fel, és megvárják, amíg a zacc leülepszik, úgy töltik le róla. (Ilyen kávé egészen biztosan nem került a „fránciába”, mert amit nem lehet kavargatni, annak fogyasztása nem is lehet élvezetes.) Vannak, akik esküsznek rá, hogy ez a legfinomabb.

A kávé világában sok meglepő kifejezéssel találkozhatunk. A fika például egy jellegzetes svéd kifejezés, sütizéssel egybekötött kávézást jelent. A fikakenyér ízletes, rendszerint fahéjas tekercs, amely remek kiegészítője a svédek igen fejlett kávékultúrájának. A cupping egy hangos, szürcsölő, igen precíz kóstolási módszer. A kedvencem a szén-dioxidos macerálás, ami a borászatban régóta alkalmazott, valóban nagyon macerás módszer. 2015-ben egy ausztrál barista ezzel a módszerrel készített, különleges aromájú kávéjával nyerte meg a szakmai világbajnokságot. Sokszor felmerülő kérdés (társaságban), ki milyen pörkölésű kávét szeret. Most megtudtam, hogy ennek erősségét is lehet mérni. Az erre szolgáló eszközök a kávéról visszaverődő fény mennyiségét mérik. Az így kapott Agtron-skála értékével ellenőrizhető a pörkölés minősége. Gondolták volna?

Kávétermesztő vidékek a világ számos részén találhatók. A cserje a tengerszint felett legalább 1000 méteres magasság klímáját kedveli. Csakhogy az éghajlatváltozás miatt egyre feljebb szorulnak a termőhelyek, így méretük is drasztikusan csökken. A legmagasabban fekvő kávéültetvények Bolíviában találhatók.

És most hadd említsek néhány, házilag nemigen előállítható kávéitalt is. A Coffee X határozottan földöntúli ital: ugyanis a nemzetközi űrállomás dolgozói részére fejlesztették ki, hogy a súlytalanság körülményei között is fogyasztható legyen. Nagy ügyességet kívánó díszítési mód a Latte Art, mellyel a kávézsonglőrök egyedivé varázsolják a csészényi ital felszínét. A sűrű tejhab díszítésének világbajnoksága is van, és milyen szigorú feltételekkel! Az egyik kategóriában segédeszköz nélkül, pusztán öntéssel, csorgatással lehet létrehozni a művészi alakzatokat, míg a másik esetében engedélyezik egy fogpiszkáló-szerű eszköz használatát.

Természetesen szó esik a kávékiválóságokról is, amelyek legtöbbször a túl jól sikerült marketingfogások által váltak a világ legdrágább kávéivá. Ilyen a ma már szinte feledésbe merült jamaicai Blue Mountain, vagy a Bakancslista című filmből közismertté vált Kopi Luwak. A cibetkávé iránti nagy kereslet és a gyors meggazdagodás reménye miatt számos csaló termesztő jelent meg a piacon. A cibetmacskákat szinte kínzással felérő körülmények között, szűk ketrecekbe zárva etetik a legsilányabb kávécseresznyével (hogy aztán az emésztetlen maradékot kínálják csillagászati áron), holott természetes élőhelyén ez a macskafajta csak a legjobb, legérettebb bogyókat fogyasztja. Nem véletlen, hogy számos vakkóstoláson került a Kopi Luwak a minőségi mezőny végére.

A könyv borítója a múlt századi, félbőr kötésű könyvek hangulatát idézi, a belső oldalak hasonlóan igényes kivitelűek. A stílszerűen kávéárnyalatú akvarell illusztrációk Tom Jay alkotásai. A szótár – bár inkább enciklopédiának nevezném – olvasóját gazdag név és tárgymutató segíti.

Láthatóan kötelező volt átvenni az eredeti kötet látványos, bár talán nem túl szerencsés grafikai megoldását is (lásd az Amazonon), a tervező bőkezűen bánt a margókkal, ám szűkmarkúan a jól olvasható méretű betűkkel.

A Kávészótár igazán ajándéknak való könyv, biztos, hogy sok kávérajongó fogja élvezettel forgatni.

Maxwell Colonna-Dashwood: Kávészótár
– Minden, ami kávé:
a termesztéstől a pörkölésig,
a főzéstől a kóstolásig
Fordította: Nimila Ágnes
HVG Könyvek, Budapest, 2024
264 oldal, teljes bolti ár 5900 Ft,
online ár a kiadónál 4425 Ft
ISBN 978 963 565 5618

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A kávé népszerűbb, mint valaha, tele ízekkel, emlékekkel, aromákkal, készítéséhez és felhasználásához pedig számtalan titok és történet kötődik.
A Kávészótár nélkülözhetetlen útmutató a tökéletes ital elkészítéséhez szükséges kifejezések és technikák, eszközök és fajták szédítő sokaságához.
A világhírű kávészakértő, Maxwell Colonna-Dashwood a termesztéstől és szüreteléstől kezdve a pörkölésen és őrlésen át a főzésig több száz szócikkben mutatja be a kávé élvezetét befolyásoló valamennyi kulcsfontosságú tényezőt.
A könyv megjelenését a Kotányi Hungária Kft. támogatta