Amit tudunk, bár nem szeretnénk tudni | J. R. dos Santos: Vörös Sárkány

●  N A G Y O N   A K T U Á L I S !  ●

Paddington |

Immár tizenkettedik alkalommal lép színre Tomás Noronha, portugál történészprofesszor, José Rodrigues dos Santos regényeinek állandó főhőse. És ahogy ezt már megszokhattuk tőle, ismét olyan kalandokba keveredik, amelyek alkalmat adnak egy fontos téma bemutatására. A szerző többek között foglalkozott már a mesterséges intelligenciával, meg a felhasználásával történő megfigyelésekben rejlő veszélyekkel, amit kissé spekulatív módon mutatott be. Egy másik regényéből (majdnem) mindent megtudhatunk a veszélyről, ami a totális iszlámista hatalom kiépülésében rejlik. Ebben a Kínáról szóló regényben egy kicsit mintha mindkét megközelítés visszaköszönne: a világhódító szándék, meg ehhez a technológia felhasználása.

A Vörös Sárkány – ebben a sorozatban nem megszokott módon – két teljesen különálló szálat mesél el, amelyek azért összeérnek a végén. Az egymást váltó fejezetek egyikében Noronha professzor feleségét egy titokzatos idegennel együtt elrabolják, és a történésznek ismét szuperhőst kell alakítania, hogy megmentse a nőt, akit szeret. Ez a történetszál több alkalommal is visszautal korábbi kötetekre (ez sem volt eddig dos Santos szokása), így például ismét hasznát veszik az exoskeleton nevű katonai eszköznek, amely megsokszorozza viselője erejét és jelentősen javítja képességeit.

A másik történetszál mintha a szerző másik sorozatának, A lótusz virága trilógiának/tetralógiának (trilógia, amelynek világában egy negyedik, különálló kötet is játszódik) lenne egy mellékága. Egy olyan lány életét meséli el, aki szerencsétlenségére a kínai–kazah határ közelében lévő Xinjiang (Hszincsiang) tartományba született, ujgur családba. Madina egyszerű falusi családból származik, akinek szülei úgy döntenek, ő lesz a híd a többségi kínai, ún. han társadalom és a törzse között, legalábbis az ő családjukból. Élete során a lány megtapasztalja az ujgurokkal szembeni diszkrimináció és kegyetlenségek minden lehetséges fokozatát, a lassan kiépülő kínai megfigyelőállam és a közösségi kreditrendszer minden szörnyűségét, de a párttagsággal járó előnyöket is.

• Olvass bele!

Amit az ujgurokkal szembeni atrocitásokról megtudunk – az rettenetes. Aki szeretne hinni abban, hogy a holokauszt után hasonló nem történhet meg, ezt a regényt olvasva kellemetlen ébredést élhet át. A sztori ezen része személyes beszámolókra épül, és nincs ok arra, hogy hitelességüket bárki megkérdőjelezze – sajnos.

Aki egy kicsit is tájékozódik Kínával kapcsolatosan, és nem kizárólag a nyugati sajtó és a helyiek tenyerén hordozott vendégek szemszögéből látja ezt a hatalmas országot, nem lepődik meg azon, amit Santos a megfigyelőállamról akar a tudomásunkra hozni. Elég például időnként megnézni egy-egy beszámolót arról, hogy ez a félelmetes, gonoszul programozott technológiára épülő rendszer hogyan akadályozza meg még az ételvásárlásban is azt, akit az algoritmus megbízhatatlannak nyilvánít. A technika elképesztő gyorsasággal fejlődik. E sorok írója kétszer is járt Kínában, és már az első, 2016-os alkalommal is felhívták a figyelmünket arra, hogy semmilyen elektronikus eszközt (mobiltelefont, laptopot) ne vigyünk magunkkal, amit amúgy használni szoktunk, nehogy potyautassal, rejtett megfigyelő eszközzel térjünk haza. Santos állítja, minden Kínában gyártott informatikai eszközben telepítve van valamiféle kémeszköz, ami egyáltalán nem lenne meglepő.

Az is közismert tény, hogy Kína az Új Selyemút nevű geopolitikai-stratégiai terv kiépítése során a korábbiaknál csavarosabb eszközökkel, és – ellentétben a demokráciát hirdető, ám alapvetően mindenkit csak elszegényítő amerikai „támogatókkal” – valódi fejlesztéseket kínálva nem tesz mást, mint gyarmatosít. Az is tudható – bár az európaiak nagy része próbálja a homokba dugni a fejét –, hogy az EU legfejlettebb országai is olyan nagy mértékben függnek a kínai gazdaságtól, ami alapvetően veszélyezteti a biztonságukat. Ugyanezeknek az európai országoknak a vezetői kizárólag Orbán Viktort próbálják Kínával kapcsolatosan a rosszfiú szerepében láttatni.

Sokak szerint a 2020–2022-es pandémiás lezárások és a QR-kódos rendszerek egyetlen célt szolgáltak: megmutatni Kínának, hogy Európában az egyéni szabadságjogokról szóló szöveg csak szöveg, azokat bármikor fel tudják számolni. A regény Noronha-szálán a professzor a felesége, Maria Flor kiszabadítása érdekében amerikai ügynökökkel működik együtt, akik természetesen a szabad világ kontra kínai rabszolgaság szembenállását hangoztatják. A kötet végén található terjedelmes tényismertetőben pedig a szerző mintha megfeledkezne erről a néhány évvel ezelőtt zajlott, az emberi jogokat egyelőre még nem eltörlő, csak felfüggesztő „főpróbáról”.

Mihancsik Zsófia gördülékeny fordításával kapcsolatosan talán érdemes megemlíteni, hogy valamiért nem a kínai nevek magyar helyesírás szabályainak megfelelő átírásokat használja (ez talán a kiadó döntése lehetett), hanem azok angolos változatát (ld. fentebb a tartomány nevét). A legtöbb esetben ez nem zavaró, de nagyon furcsa például Teng Hsziao Ping helyett Deng Xiaoping-et olvasni.

Érdekes erről a kötetről írni éppen azon a napon, amikor Donald Trumpot ismét az Egyesült Államok elnökévé választották. Úgy tűnik ugyanis, ő az egyetlen kulcspozícióban lévő politikus, aki átlátja és tudja, milyen veszélyekkel jár a Kínával való együttműködés. Ha az olvasó nem érti, mi történik Kínában, ezt a regényt csak ajánlani tudom.

J. R. dos Santos: Vörös Sárkány
Fordította: Mihancsik Zsófia
Kossuth Kiadó, Budapest, 2024
512 oldal, teljes bolti ár 6990 Ft
kedvezményes ár a kiadónál 4194 Ft
e-könyv változat 4390 Ft
ISBN 978 963 636 2942 (papír)
ISBN 978 963 636 4403 (e-könyv)

* * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Vajon Kína veszélyesebb volna, mint Oroszország?
Az amritszári Aranytemplom előtt, egy kávéház teraszán lövöldözés tör ki; egy lefátyolozott fiatal nőt elrabolnak, azzal a nővel együtt, aki a segítségére sietett. Tomás Noronha azonnal Indiába utazik, mert a turista, aki a magát Vörös Sárkánynak nevező fiatal nővel eltűnt, nem más, mint a felesége. A híres kriptológus a CIA ügynöke, Charlie Csang segítségével megpróbál a nyomukra bukkanni, de ehhez meg kell fejtenie az üzeneteket, amelyeket Maria Flor hátra hagyott neki. A nyomozás során olyan tényekkel szembesül, amelyekről addig fogalma sem volt: Kína titkos stratégiájával és roppant titokzatos Új Selyemútjával.
Ez a dokumentumokkal alaposan alátámasztott, vérbeli thriller, amelyet a valóság eseményei ihlettek, leleplezi a Kínai Kommunista Párt valódi szándékait a Nyugattal szemben.