Zaklatás és bűnhődés | Rebecca Makkai: Lenne pár kérdésem

Paddington |

Az irodalmár családba született, magyar származású írónő, Rebecca Makkai (akinek édesapja a Kossuth-díjjal és Kossuth Nagydíjjal is elismert Makkai Ádám költő, nyelvész, műfordító) nem először ír olyan kérdésekről, amelyek sokakat foglalkoztatnak a mindennapokban. Csak egy regénye jelent meg korábban magyarul, a Négy betű az az AIDS témája körül forog. Ráadásul a Lenne pár kérdésem nem is csak egy ilyen témát boncolgat. Bár krimi és thriller címkékkel látták el – és minden bizonnyal ide is sorolják a könyvesboltok –, sokkal inkább lélektani a regény. Ráadásul szó esik benne bentlakásos intézményekben zajló zaklatásokról, a #metoo mozgalomról, a bullying jelenségéről általában, a bőrszín alapján történő megkülönböztetésről, sőt a true crime, azaz a valódi bűncselekmények iránti felfokozott érdeklődésről is.

A történetben Bodie Kane 2019-ben rövid időre visszatér alma materébe, a Granby nevű bentlakásos iskolába, hogy két alig pár hetes kurzust tartson a mai diákoknak. Az egyik minitanfolyam filmtörténeti. Van-e jobb alkalom arra, hogy a tanár terelgesse, valamiképpen befolyásolja a diákjai érdeklődését egy szimpla filmválasztással? A másik kurzuson sikeres podcast házigazdaként segíti a srácokat abban, hogy megtegyék az első lépéseket a saját podcast elkészítése felé. Az egyik diák Thalia Keith-nek, az iskola korábbi tanulójának a rejtélyes halálát választja témájául.

Az iskolába visszatérve amúgy Bodie-t is foglalkoztatja ez az eset. Thalia ugyanis nemcsak osztálytársa, sőt internátusi szobatársa volt, de az ő vallomása minden bizonnyal jelentősen hozzájárult a feltételezett tettes, a színesbőrű Omar Evans letartóztatásához és elítéléséhez. Visszatért tehát a tett színhelyére (bár nem ő a bűnös), de ráadásul megjelenik még az érintettek egy része is. Van, aki tanárként az internátusban él a családjával, míg mások csak látogatást tesznek régi iskolájukban. Makkai kétrészes történetének második része Omar perújrafelvételi tárgyalása idején játszódik, 2022-ben. Itt, nagyrészt tanúnak beidézve, és így az egymással való beszélgetéstől eltiltva vonul fel az érintett diákok zöme, és rengeteg seb szakad fel.

• Olvass bele az oldal alján!

A bentlakásos iskolákról szóló regényekből és igaz történetekből tudjuk, a legtöbb diák számára nem sétagalopp az ilyen intézményben töltött idő. Sokan a tanárok egy részének állandóan kipécézett áldozatai. Nagyobb dózisban kapják a tanári zaklatást, mint hazajáró társaik, hiszen több időt töltenek ezekkel a felnőttekkel. Azt pedig, hogy ez mennyire gyakori jelenség, csak most kezdi a nyilvánosság látni a különböző kutatások nyomán (többek között én is konzulense vagyok egy hallgatónak, aki ebből írja a doktori disszertációját). Rengeteg gyereket érint. Magyarországon a gyerekek nagyjából ötöde érzi azt, hogy heti rendszerességű tanári zaklatás áldozata, de például a katolikus iskolai hagyományú Írországban még ennél is sokkal nagyobb arányban fordul elő. Egy most zajló kutatásunkból viszont az derül ki, hogy a gyerekek közötti bullying sokkal ritkább, mint feltételeztük, vagy mint korábban volt.

Persze azt már régebben tudjuk, hogy az ilyen intézményekben kemény beavatási szívatások éppúgy gyakran előfordulnak, mint az, hogy az erősebb, szebb, jobb helyzetű diákok kipécéznek maguknak valakit, és rendszeresen cikizik. Elég, ha valakinek rosszabb minőségűek a ruhái, kicsit testesebb, vagy a szüleinek nincs pénze luxusra. Ilyen lány volt Bodie, aki nevelőszülőktől került az iskolába, ráadásul nem volt kibékülve a testalkatával sem. Thalia viszont az iskolai „felső tízezerhez” tartozott.

Ha nem lenne elég Bodie-nak felidézni az iskolában töltött rémes négy évet, és különösen a halálesetet – no meg az olvasónak erről olvasni –, kap a nyakába mást is. Nyilvánvalóan hatása alá került a #metoo mozgalomnak, és harcol azért, hogy a nők elleni erőszak elkövetői megbűnhődjenek. Ám miközben amúgy is sok van a vállán a tanítás hetei alatt, a férje (akitől éppen válófélben van), gyermekei apja tipikus karaktergyilkosság áldozata lesz. Egy korábbi barátnője, akivel elég zűrös volt a kapcsolata, megpróbálja eltörölni őt. Nem csupán a férfi életét akarják megkeseríteni, hanem amikor Bodie egy végtelenül higgadt és normális posztot ír a közösségi médiában, ő is célponttá válik. 2024-re talán már sokan látják, hogy ez a mozgalom a pozitívnak tekinthető szembenézések és szembesítések mellett mennyi kárt is okozott. Ugyanis a #metoo lett az eltörléskultúra (cancel culture) alapja. Ezzel együtt érdekes egy olyan karakter szemén át nézni, aki maga is a #metoo harcosa volt.

A regény maga lassan bontakozik ki. Az események nem pörögnek, Makkai nem feszes thrillert ad kezünkbe, hanem egy bő 500 oldalas történetet. Bőven hagy időt az olvasónak, hogy eltöprengjen azokon a társadalmi témákon, amiket a regény feszeget. Bár kevés a valószínűsége, hogy egy magyar iskolában akadjon fekete bőrű segédedző, de a hazai olvasó bátran helyettesítse be Omart egy roma portással vagy takarítóval – és aztán tessék csak elgondolkodni azon, milyen gyorsan hinné el mindenki, hogy az illető, mondjuk, lopott.

Idézze fel azokat a cikizéseket, ugratásokat, diákcsínyeket, amelyeket más diákok kárára követett el (vagy követtek el, és ő nézte vagy éppen nevetett rajta). Fájdalmas lehet felidézni azokat a tanárokat, akik cikiztek, megaláztak bennünket, de szinte mindenkinek van ilyen élménye. Rebecca Makkai regénye, Heinisch Mónika értő magyarításával, érdekes, de mindenképpen nyugtalanító olvasmány, amiben mindenki találhat olyan elemet, ami egy vagy több saját trauma felidézéséhez vezet. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – szerintem szeretni fogják. Viszont – gondolom – utálni fogják azok, akik még nem jutottak el az iskolai, megkülönböztetésen alapuló vagy éppen #metoo traumáik felidézéséhez – akár elkövetők, akár áldozatok voltak.

Ugyanis ezekben a helyzetekben az elkövető szinte kivétel nélkül maga is sérült vagy már eleve traumatizált volt.

Rebecca Makkai: Lenne pár kérdésem
Fordította: Heinisch Mónika
Magnólia Kiadó, Budapest, 2024
554 oldal, teljes bolti ár 6480 Ft
online ár a kiadónál 5148 Ft
e-könyv változat 4480 Ft
ISBN 978 963 598 2462 (papír)
ISBN 978 963 598 2479 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A sikeres egyetemi tanár és podcaster Bodie Kane készen áll maga mögött hagyni múltját: a családi tragédiát, amely rányomta bélyegét egész kamaszkorára; a New Hampshire-i bentlakásos iskolában eltöltött, javarészt nyomorúságos négy évet; és a negyedik év végén történt gyilkosságot, amelynek áldozata korábbi szobatársa, Thalia Keith volt. Bár az interneten heves vita zajlik Thalia halálának körülményeiről és az elítélt, Omar Evans segédedző bűnösségéről, Bodie jobbnak látja nem feszegetni a dolgokat.
De amikor egy kurzus erejéig visszahívják tanítani a Granby Gimnáziumba, Bodie ellenállhatatlan késztetést érez az ügy feltárására és a hibák leleplezésére. Lehet, hogy az iskola vezetői és a rendőrök, akik kapkodva igyekeztek rács mögé juttatni Omart, más gyanúsítottakat figyelmen kívül hagytak? Elképzelhető, hogy az igazi gyilkos még szabadon van? Bodie végül fejest ugrik abba a nyúlüregbe, amelyet addig elszántan került, és kénytelen átértékelni, tényleg annyira kívülálló volt-e a Granbyben, mint hitte, vagy már 1995-ben is tudott valamit, ami a megoldás kulcsát jelentette volna a perben?