Biheguan Zhuren: Új korszak (részlet)

A KIADÓ MEGJEGYZÉSE

Elképzelhető, hogy az olvasók egy részében megütközést kelt, nemtetszést vagy ellenérzést vált ki a regény ideológiai hátteréül szolgáló fajelmélet, hiszen a történet alapvetően a sárga és a fehér „faj” között kirobbant fegyveres konfliktus leírása. Bár ezek a faji előítéletek a mű keletkezésének korában igen elterjedtek voltak, s a könyvben szerepük nem terjed túl a történet hátterének megrajzolásán, fontosnak tartjuk ezúton is hangsúlyozni, hogy kiadónk e kifejezések használatát elítélendőnek tartja, e nézetekkel semmilyen formában nem azonosul.

ELSŐ FEJEZET
Kína új időszámítást vezetne be,
ami ellen a fehérek konferencián tiltakoznak

(…) Jelenleg a nyugati időszámítás szerint 1999-et írunk. Csakhogy Kínában hagyományosan a mindenkori uralkodó trónra lépésétől kezdve újrakezdik az időszámítást, ez pedig több problémát is felvet. Először is igen nehézkes és kényelmetlen a történelmi események kronológiai azonosítása és számontartása. Másodszor: a külföldi, de sárga fajú országok nem a kínai uralkodói korszakok szerint vezetik az időszámításukat, hanem mindegyikük a saját uralkodójának trónra lépéséhez igazodik, ami így igencsak megnehezíti a szerződéskötéseket, hiszen példának okáért egy, három ilyen ország között létrejövő szerződés esetén három különböző uralkodóhoz igazított dátumot is fel kell tüntetni azon. Harmadszor: mivel a velünk azonos, sárga fajú országok ragaszkodnak a saját időszámítási rendszerükhöz, ezért nem egyesíthetők olyanképpen, mint a fehér fajú nemzetek. Negyedszer: a velünk azonos, sárga fajú országoknak nemcsak hogy nincs egységes időszámítási rendszerük, de azt a valláshoz igazítva sem lehetne egységesíteni, hiszen vannak muszlim országok, akik Mohamed személyét használják az időszámításhoz, míg mások, a keresztény országok, Jézus születésétől kezdve számítják az időt.

Korábban több kiváló tudós is írt már az ügy miatt a kormánynak, s kérték egy egységes időszámítás bevezetését. Egyesek azt javasolták, hogy Konfuciusz születésének évét jelöljék ki az új és egységes időszámítás origójául, mások azonban Yao császártól¹¹ indították volna a naptárat, míg megint mások a Sárga Császár születéséhez igazították volna az időszámítást. A beadványok íróinak többsége, tízből kilencen a Sárga Császár mellett tették le a voksukat. A kormány látván, hogy mindegyik javaslat mellett szólnak racionális érvek, elrendelte a parlamentnek, hogy vitassák meg a kérdést és jussanak döntésre. Idén tavasszal aztán a parlament elnöke ki is tűzte a vitát, amelynek eredményeképpen a képviselők úgy döntöttek, hogy a jövő évtől kezdve a Sárga Császár naptárát kell bevezetni, így a jövő év már a Sárga Császár 4709. esztendeje lesz.¹²

A képviselők arra is javaslatot tettek a kormánynak, hogy egy ediktumot kiadva rendelje el a föld valamennyi sárga fajú, valamint Kínával szoros baráti viszonyt ápoló ország számára az új kínai időszámítás bevezetését. Ezt a javaslatot a parlament minden képviselője egyöntetű tapssal támogatta, így aztán a miniszterelnök, Ren Qijian* felszólítására a kabinet tagjai egy beadványt fogalmaztak meg Kína nagy császárának. Arra kérték őfelségét, hogy táviratilag tájékoztassa az érintett országokat, tegyék meg az előkészületeket a Sárga Császár naptárának jövő évi közös bevezetésére.

Kína napjainkban már alkotmányos monarchia, amelyben központi kormányzat, helyi önkormányzatok, továbbá számos párt és civil társadalmi szervezet működik. A statisztikai adatok szerint az ország lakossága egymilliárd fő, a parlamenti képviselő-testületszámát pedig ezer főben határozták meg. Azokat a tengerparti és folyó menti területeket, amelyeket egykor a külföldi országok koncesszióként béreltek, már régen visszavették. Természetesen mondani sem kell, hogy a külföldi országok a Kínába delegált egykori konzuljaikat és nagyköveteiket már több mint hatvan éve visszahívták.

Országunk jelenleg 2,15 millió katonát számláló hadsereggel rendelkezik, amelyet háború esetén a tartalékosok mozgósításával együtt összesen hatmilliósra bővíthet. Az éves bruttó nemzeti termék körülbelül 2300–2400 billió uncia ezüst.¹³ Ennek egyharmadát az ország a hadsereg fenntartására és fejlesztésére fordítja. Így aztán nem csoda, ha a többi ország tart Kína erejétől és hatalmától, és gyakran hangoztatják, hogy már küszöbön a „sárga veszedelem”, s egyfolytában arról tanácskoznak, hogyan lehetne ezt megakadályozni. De nincs olyan tudományos terület, ahol ne Kína járna az élen, a vízi és a szárazföldi fegyverzete szintén a legújabb technológiát képviseli és elképzelhetetlenül pusztító. Ez a fiatal, új Kína már össze sem hasonlítható a régi nagy császári birodalommal, így ellenségei hiába tanácskoznak bárhogyan is, bármennyit is, semmit nem tudnak tenni ellene.

Amikor hírét vették a kínai kormány rendeletének, igencsak megütköztek, mert hiszen mostanra a Föld valamennyi országa már vagy a Krisztushoz, vagy a Mohamedhez igazított naptárt használja, esetleg a pravoszláv időszámítást követi. Amögött, hogy Kína felszólította a sárga fajú és a vele baráti viszonyt ápoló országokat a Sárga Császár naptárának bevezetésére, nyilvánvalóan a sárga faj egyesítésének szándéka áll. Ráadásul a kínai kormány ez ügyben önkényesen járt el, hiszen előtte nem egyeztetett erről a fehér fajú országokkal. Így a valódi szándéka még egyértelműbb.

A fehér fajú országok úgy vélekedtek: „Ha továbbra is késlekedünk, és nem jutunk mielőbb egy írásban is lefektetett konszenzusra, amellyel gátat vethetünk a sárga veszedelemnek, menthetetlenül kiszolgáltatjuk magunkat Kínának, amely elkerülhetetlenül kizsákmányol majd minket.” Így aztán a Német–Francia Dualista Monarchia táviratot küldött mind az öt kontinens fehér fajú országai számára egy úgynevezett Világbéke Konferencia összehívását kezdeményezve. E rendezvényen, amelyet Hollandiában a nyugati naptár szerint június elsejére hívtak össze, megvitatnák álláspontjaikat, s közösen tiltakoznának Kína módszerei ellen.

A jelzett napon aztán sorra egymás után érkeztek a fehér fajú országok képviselői, hogy részt vegyenek a Világbéke Konferencián. A világ öt kontinensének országai közül csupán az európai Magyarország, Afrika fekete fajú köztársaságai, az Európához csatolt területek, valamint az a két új köztársaság, amelyet Amerikában és Ausztráliában alapítottak a kivándorolt kínai munkások leszármazottai, nem kaptak meghívást a konferenciára, mivel ezek mind sárga fajú országnak számítottak. Az afrikai országok kirekesztésének oka egyértelmű, csupán Magyarország esete szorul némi magyarázatra, amely egyedüliként maradt ki az európai országok közül, pedig azokkal már jó ideje elkeveredett és fokozatosan európaivá vált. A többi fehér fajú európai ország is már régóta magukkal egyenlőnek és azonosnak tekintette. Ám most, pusztán azért, mert a hunok leszármazottai voltak, kizárták őket az európai nemzetek konferenciájáról. Senki nem számolt ezen intézkedés nem várt következményeivel.

A fehér fajú országok képviselői egymás után érkeztek a konferenciára. A kötelező üdvözléseket követően a Német–Francia Dualista Monarchia képviselője nyomban ismertette, hogy mi okból is gyűltek össze ezen a rendkívüli napon, s azon nyomban felkérte a jelen lévő képviselőket, hogy a konferencia végére jussanak egy olyan konszenzusra, amelyet valamennyi részt vevő ország számára kötelező jelleggel végrehajtandó, írásos egyezmény formájában is rögzíteni lehet.

Felszólalását követően a mintegy ötven, kisebb-nagyobb országot képviselő delegált mindegyike sorra kifejtette véleményét. Voltak, akik a laissez-faire elve szerint Kína függetlenségét hangsúlyozták, míg mások – az intervencionizmus hívei – mindenképpen Kína felelősségre vonását követelték. A résztvevők közül több mint harminc képviselő, akik egyik állásponttal sem tudtak azonosulni, egyfajta békés ellenállást hirdettek volna meg. Végül hosszas egyeztetés után a következő tíz pontban megfogalmazott egyezményben állapodtak meg:

1. A világ fehér fajú országai mostantól egyetlen nagy közösséget alkotnak.

2. Amennyiben fehér fajú országot a sárga fajúak inzultálnának vagy megaláznának, a közösség mindegyik országa köteles a védelmére kelni.

3. A fehér fajú országok mindegyike léptessen érvénybe olyan törvényt, amely korlátozza a sárga fajúak belépését az országukba.

4. A fehér fajú országokban élő sárga fajú állampolgárok nem részesülhetnek azokban az előnyökben, mint a fehér fajúak– sem az utazás, sem a tanulás, sem a kereskedelem, sem a munkavállalás területén.

5. A fehér faj által létrehozott találmányokat, szabadalmakat, a legújabb technológiát képviselő eszközöket szigorúan tilosa sárga fajúaknak átadni.

6. Amennyiben az egyezményt aláíró országok közül bármelyik is katonai konfliktusba keveredne egy sárga fajú országgal, úgy a közösség többi országa sem maradhat semleges.

7. A sárga fajú országokban élő fehéreknek le kell bontaniuk a nemzeti határokat, és meg kell teremteniük a módot egymás kölcsönös védelmére.

8. Az egyezményt aláíró országoknak célszerű lenne minél több titkos ügynököt küldeni a sárga fajú országokba, hogy azok szándékait kiderítve felkészülhessenek a megfelelő védekezésre.

9. Azokat a sárga fajú országokat, amelyek ellenállnak a kínai befolyásnak, különleges kedvezményekkel kell támogatnia Kínával kollaboráns csoportjaik felszámolása érdekében.

10. Amennyiben az egyezményt aláíró országok közül valamelyik nem érvényesítené a fentebb felsoroltakat, úgy az a többi országrészéről a sárga fajú országokhoz hasonló módon kezelendő, vele szemben bojkott lép életbe.

Jegyzetek

*Ren Qijian (Zsen Tyhi-tyien) – Kínának a Magyarországgal kapcsolatos konfliktus miatt lemondani kényszerült miniszterelnöke

11 Yao a hagyományos kínai történeti kronológia szerint a „három felség korának” nevezett időszak első, mitikus uralkodója, aki valamikor az i. e. XXIV–XXIII. században élhetett.

12 Amennyiben a 2000. év a szerző szerint a Sárga Császár születésének 4709. esztendeje, akkor ennek az időszámításnak a kezdő évszáma i. e. 2709. Ilyen alternatív kronológia azonban más forrásból nem ismert. A XX. század elejének kínai reformgondolkodói a Sárga Császár feltételezett trónra lépésének évét i. e. 2698-ra tették, és ez az évszám lett az új időszámításuk origója is.

13 Az eredeti szöveg nem tartalmazza, hogy a bruttó nemzeti termék milyen mérő- vagy fizetőeszközben értendő. Az unciában (kínaiul: liang) számolt ezüst, a korabeli gyakorlatot figyelembe véve, a fordító kiegészítése (1 liang kb. 38 gramm).

Biheguan Zhuren: Új korszak – A világ, amit Kína diktál
Fordította és magyarázatokkal ellátta: Tokaji Zsolt
Multiverzum Kiadó, Budapest, 2024
244 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft