Kása-Bókkon Tímea |
Nehezékekkel teli a hátizsákja mindenkinek: a múlt van benne. Szerencsés ember, akié nem túl súlyos. Számtalan terhet a mindennapok raknak ránk. És nem csupán azt kell elbírnunk, amit személyesen tapasztalunk meg, hanem azt is, amit elődeinktől, sőt őseinktől örököltünk. A múlt visszaköszön kapcsolatainkban, tetteinkben. Az örökséggel kérés nélkül ajándékozott meg minket az élet. Sokszor nem is egyszerű kideríteni, az elődök egy másik korban mit éltek meg, hiszen aki elmesélhetné, már nincs közöttünk. De ha mégis, nem szívesen beszél a már eltemetett fájdalomról. Vajon tudjuk-e az újra és újra felszaggatott sebet gyógyítani?
Baska József (1935–2017) festőművész, művésztanár egyszerre szerzője és hőse a könyvének. Évtizedekig tanított a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Generációkat nevelt az ecsethasználaton túl arra, hogy mindenki találja meg a saját útját. Diákjai többnyire büszkén és hálával emlékeznek vissza arra, amit kaptak és tanulhattak tőle. Nekik, akárcsak gyermekeinek, azt a bátorságot adta tovább, hogy önmagukban találják meg a legszebb és legnehezebb témákat.
A mai Szlovákiában, a magyarok lakta Felvidéken született; az ottani táj örök emlék és örök fájdalom számára. Természetes, hogy magyarul beszélt – pedig ezért gyermekkorában megkövezték.
A család történetét sokszor hallhatta édesapjától a lánya, Baska Barbara, a grafikus és filmrendező. 2023-ban édesapja festményei inspirációjára ezt meg is filmesítette. Baska absztrakt képein visszatérő motívum a szekér, az állandó mozgás, az ismeretlen cél felé vezető, veszélyekkel teli, göröngyös út. Barbara a filmen kimozdította a képeket statikus helyzetükből, és így dokumentálta a család sorsfordító döntését. „A körülöttünk kavargó hóban semmit sem látok, csak a kerékküllők villogását.”
Örökölt a seb – bátorság kell ahhoz, hogy az ember szembenézzen vele, képes legyen felvállalni, s ezáltal gyógyítani is.
A film nem csupán egy család történetéről szól, de a csehszlovákiai magyarság helyzetéről is. Sokan szenvedték meg, nem csupán a Baska-család a hatalom politikai döntését, amely a magyar ajkú lakosságot a második világháború után kollektív bűnösként kezelte. Kirekesztettek lettek mindannyian, csecsszopótól a vénekig.
Az 1945-ös Beneš-dekrétumok nyomán két évvel később kitelepítések egész sora indult Dernőn is, ahol Baska József született. A családnak egyik napról a másikra kellett elhagynia az otthonát, a németek lakta Szudéta-vidékre (Nyugat-Csehországba) akarták deportálni őket, de úgy döntöttek, inkább megszöknek. Az akkor 12 éves gyermekben mély nyomot hagyott az az emlékezetes éjszaka. Azt a helyet hagyták el, ahol bűn volt magyarnak születni, ahol a magyar szóért verés és kínzás járt az iskolában. „Ezek a verések jótékonyak voltak a jellemem fejlődésére, nem ismertem többé a fájdalom félelmét.”
A fájdalomét talán nem, de a bizonytalanságét igen, mikor elindulnak a régóta vágyott ismeretlenbe, amit úgy neveznek: haza. Kockázatos a vállalkozás, minden apró zaj felerősödik, összerezzennek még a hópihék neszétől is. A rendszer szerint idegenekké váltak szülőföldjükön. Nincs más választásuk, csak Magyarország. Két felnőtt és négy kisgyerek éjszakai útja ez az ismeretlenbe, egy szebb élet reményében.
A vágyott szabadság viszont nem hozott megkönnyebbülést, csupán további konfliktusokhoz vezetett. „Értetlenül hallgattunk el, mert ki gondolta volna, hogy a Haza mostoha gyerekként fogadja édes fiait, hogy a büdös magyarból büdös tótok is leszünk – idegenek, jöttmentek –, sokáig gyökértelenek, és szegények, mint a templom egere. Megismerjük a nyomort, a nincstelenséget, a könyörtelen éhezést, egy földes kisszobában élünk hét évig, álmainkban minden éjszaka visszatérünk az elhagyott szülőföldre, a honvágytól valójában sosem szabadulunk.”
Baska Józsefet a szökés napján sodorja egy véletlen találkozás a végső hivatása felé: akkor tudja meg korábbi iskolatársától, hogy a rajztanára őt becsülte leginkább, és festőművészi pályára szerette volna irányítani. Későn jött a hír? Nem! Ha túlélik, ha átjutnak a határon, bármi sikerülhet…
A Baska-család szökését most könyvben is olvashatjuk. Baska József a múlt fájdalmait nemcsak festészetével gyógyította, de azzal is, hogy papírra vetette az emlékeit. A könyv lapjain pedig megismerkedhetünk műveivel is.
Baska József: Baska magyarul beszél
Trend Kiadó, Budapest, 2023
120 oldal, teljes bolti ár 2999 Ft,
online ár a kiadónál 2459 Ft
ISBN 978 615 646 9205
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
1945-től a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovákiában élő magyarokat különböző atrocitások érték, és sokukat deportálták. Ez várt a tizenkét éves Baska Józsefre, a szüleire és a három testvérére is. Ők azonban nem törődtek bele a sorsukba, és mindenüket hátrahagyva Magyarországra menekültek…












Péter Serény
2024.02.20.
Hihetetlenül érdekes. A recenzió szerzője (sokakkal, így velem is, együtt) foglya a Benes-dekrétumokról kialakult sztereotípiáknak. És akkor hirtelen feltűnik a szövegben egy életes, minden sztereotípián túllépő idézet magától a visszaemlékező festőművésztől: „Értetlenül hallgattunk el, mert ki gondolta volna, hogy a Haza mostoha gyerekként fogadja édes fiait, hogy a büdös magyarból büdös tótok is leszünk – idegenek, jöttmentek –, sokáig gyökértelenek, és szegények, mint a templom egere. Megismerjük a nyomort, a nincstelenséget, a könyörtelen éhezést, egy földes kisszobában élünk hét évig, álmainkban minden éjszaka visszatérünk az elhagyott szülőföldre, a honvágytól valójában sosem szabadulunk.” sp
KedvelésKedvelik 2 ember