»No, halljatok csudát, hogy mi történt!« | Benedek Elek: Többsincs királyfi

● A Z   O L V A S Á S
S Ú L Y O S A N   K Á R O S Í T J A
A   T U D A T L A N S Á G O T ●

Laczkó Ilona Adél |

Az emlékek különleges dolgok, és mindig a legváratlanabb pillanatokban bukkannak fel. Amikor megláttam a Móra Kiadó Benedek Elek-sorozatának új darabját, a Többsincs királyfit, egyszerre két emlék rohant meg.

Nagymamám könyvespolcán sokszor megcsodáltam a mesegyűjtemény igen kopott, szakadozott példányát. A hatvanas évek elején adták ki, talán még az unokanővéremé lehetett. Ágaskodó paripán ülő, kivont kardos lovas volt a borítóján, valami palota előtt. Eszembe jutottak a szereplők is: Jankalovics, Vas Laci, Hammas Gyurka, szegénylegények, királyfik, királykisasszonyok. De jó volt újra találkozni velük!

A könyvtárban, ahol dolgoztam, a kölcsönző pult előtti székek egyikén ült egy kisfiú, és míg anyukája a könyvek között válogatott, durcásan kalimpált a lábával. Valahogyan mégis beszélgetni kezdtünk, s ajánlottam, hogy nézzen szét a gyerekkönyvtárban, de legyintett, hogy ott csak lánykönyvek vannak, unalmas hercegnőkkel, tündérekkel meg boszorkányokkal. Ő szívesebben olvasna bátor vitézekről, nagy verekedésekről, rossz gyerekekről és csalafintaságokról. A raktárkocsiról levettem a Többsincs királyfit. Hasonlított ahhoz a régihez, ennek a borítóján is vágtatott lovashuszár, alul meg egy furfangosnak tűnő szegénylegény mosolygott. A válogatós fiúcska vonakodva, de belelapozott, és mire édesanyja a pulthoz jött a kiválasztott könyveivel, ő már túl volt Az aranygyapjas kosokon meg A talléros kalap meséjén is. Pedig annak a címlapjára még nem is nyomtatták rá a mostani válogatáson szereplő, találó alcímet: Mesék a bátorságról.

• Olvass bele!

Benedek Elek – újságíró, író, országgyűlési képviselő –, „Elek apó” a magyar meseirodalom egyik úttörője volt. Gimnazistaként kezdte gyűjteni, leírni majd újságokban, könyvekben megjelentetni szülőföldje, Erdély meséit. Máig ható egyedi mesevilágot alkotott, melyben nemcsak a több évszázad óta vándorló mesék szerepelnek, hanem a gyerekei, unokái életének mozzanatai is. Nem véletlen, hogy az ő születésnapja (szeptember 30.) a népmese napja. Élete sokkal kevésbé ismert, mint munkássága, pedig egyaránt bővelkedik nagyszerű és drámai fordulatokban. A trianoni országcsonkítás után, amikor sok-sok magyar inkább elhagyta Erdélyt, ő akkor költözött Budapestről családostul vissza a szülőfalujába, Kisbaconba, hogy segítsen fenntartani, megőrizni a magyar nyelvet és kultúrát. Feleségével, Fischer Máriával olyan szerető kötelékben éltek 45 évig, hogy elhatározták egyikük sem fog özvegyként tovább élni. Benedek Elek súlyos agyvérzése után felesége önként követte a halálba, együtt temették el őket.

Ezt a nemes lelkű, jószívű embert a mesék éltették. Alig lapozunk bele a könyvbe, máris magával ragad népmesei világa: „Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, túlonnan túl, innenen innen, volt egy…” Nem lehet csodálkozni a misztikus számokon: három nap három éjjel, hétszépségű, háromszázkilencvenkilenc mérföld távolság. Valóságosak a legképtelenebb dolgok is: „akkora, hogy a feje az eget verte”, „akkora volt a becsülete, hogy a székire tizenkét párnát tettek, és arra ültették”. Szinte halljuk a mesemondót, aki ránk szól, ha ellankadna a figyelmünk: „Mondjam, ne mondjam, hogy miért tette?”; „Hiszen jól van, majd csak kisüt az igazság fényes napja, hadd lám, mi történt!”

Mi történik a mesékben? A gőgös városi urakat az egyszerű parasztember jól rászedi a talléros kalappal. A semmirekellő Hammas Gyurkából a családját megmentő szerencsefia lesz, az ördögnek eladott halászfiúból pedig király. A kislány megmenti varjúvá változott tizenhárom fivérét. Jankalovics átbucskázik (vagyis bukfencezik), és szerencsét visz a rászorulóknak. A haszontalannak vélt sóról kiderül, hogy az bizony lehet a szeretet értékmérője is. A hazug legény is megcsinálja a szerencséjét, mégis dolgos emberré válik. És persze az is kiderül a rövidke Csalimesében, hogy mit rejt a talált láda.

Mesélni nemcsak a gyermekeknek fontos. Hasznos az a felnőttek számára is. Boldizsár Ildikó meseterapeuta így fogalmaz: „a mesék azt állítják, hogy mindazt, ami a világban vagy bennünk rosszul működik, meg lehet változtatni. A mese képes megszüntetni a problémákból keletkező káoszt, és a helyére állítani egyfajta teljességet. Nem elég azonban megtalálni a »saját mesénket«, meg is kell érteni, és a változások szolgálatába kell állítani a felismeréseket. A mesék legfontosabb szervezőeleme a rend – a meseterápia is pontosan erre épül.” És valóban, nincs annál nagyobb boldogság, mint figyelmes, érdeklődő tekintetű kisgyermekekkel együtt elmerülni a mesék csodálatos világában.

A Többsincs királyfi 2023-ban megjelent kötete immár a tizenegyedik felújított és teljes kiadás. (Ha eltekintünk a rövidített és kalóz változatoktól, húsznál is több volt/van jelen a boltokban.) Anyagát egykor még Kormos István válogatta össze, az illusztrációk pedig Szecskó Tamás hatvan évvel ezelőtti, nem avuló, gyönyörű és friss levegőjű munkái. A mostani kiadás szerkesztői az elfeledetté vált, népies kifejezések értelmezéséhez szómagyarázatot csatoltak. Hat éven felüliek önálló olvasására is szánták a könyvet: a sorok szellősek, a betűk a szokásosnál nagyobb méretűek, hogy akár a nagyszülők, akár az unokák kényelmesen olvashassák. Ideális ajándék lehet bármilyen alkalomra – akárcsak a sorozat másik hasonlóan vonzó darabja, a Világszép Nádszál kisasszony −, nemtől és kortól függetlenül, a szép meséket kedvelőknek.

Benedek Elek: Többsincs királyfi
Benedek Elek-sorozat
Móra Kiadó, Budapest, 2023
320 oldal, teljes bolti ár 4449 Ft,
online ár a kiadónál 4099 Ft,
ISBN 978 963 603 3910

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A nagy mesemondó, Benedek Elek történetein több generáció nőtt már föl, és minden bizonnyal további nemzedékek fogják élvezni a neves költő, Kormos István válogatásában megjelent sorozatot. A gyűjteményben megismerkedhetünk olyan bátor hősökkel mint Vas Laci, a bujdosó macska vagy épp az édesapját hűen szerető királylány.