Könyvek és varjúlevelek | Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár

● K A R Á C S O N Y I
A J Á N D É K N A K
A J Á N L J U K ●

Laczkó Ilona Adél |

A második világháború − és általában a háborúk – kapcsán, ha könyvről esik szó, akkor legtöbbször a könyvégetésekre, vagy az ideológiai irányvonalat diktáló kiadványokra (mint a Mein Kampf) gondolunk. Aligha jut eszünkbe egy könyvtár, még kevésbé a könyvtáros. Pedig szép számmal akadtak közöttük olyanok, akik részt vettek az ellenállásban, szembeszálltak a nácikkal, és a maguk lehetőségei között − ha úgy tetszik, saját fegyverükkel: a könyvekkel − küzdöttek ellenük. Janet Skeslien Charles regénye, A párizsi könyvtár nekik állít emléket, őelőttük tiszteleg.

Az írónő legelső könyve, a – magyarul sajnos nem olvasható – Moonlight in Odessa után ezt a másodikat kiemelt figyelemmel várták a kritikusok és az olvasók. A két mű 37 nyelvre lefordítva jelent meg, számos könyves listát vezetett, és nem ok nélkül. A párizsi könyvtár nem bestseller, és nem is egy a tucatból. Történelmi regény.

Ahogy a történet kibontakozott, azon tűnődtem, vajon teljesen igaz-e amit szerzője az első oldalak egyikén ír: „Ez a könyv a képzelet szüleménye. A benne szereplő alakok, helyszínek és események a szerző fantáziájának termékei, nem valósak.” Most már tudom: nem egészen.

A történet két időszakban játszódik, s a két idősík felváltva, párhuzamosan halad az egyes fejezetekben. 1939-ben Párizsban a fiatal Odile Souchet-nek nagy álma válik valóra, amikor az amerikai könyvtár alkalmazottjaként munkába állhat. A lányt elvarázsolja a könyvtár multikulturális légköre, a személyzet intelligenciája, ahogy a sokfelől ide került kollégák együtt dolgoznak, hogy kiszolgálják a hasonlóképpen sokszínű és különleges olvasótábort.

A háború fenyegetése nemcsak Párizsban teszi egyre nyomasztóbbá a légkört, hanem a könyvtárban is. Hiteles információkat már csak az itt olvasható (még) szabad külföldi sajtóból szerezhetnek. Ahogy egyre több ország üzen hadat egymásnak, egyes olvasók is egymás ellen fordulnak, majd a náci propaganda és a megszállás eredményeként megjelenik az ellenséges országokból érkezők, a politikai ellenfelek és a zsidók megkülönböztetése is. Az amerikai könyvtár – ellentétben a párizsi orosz vagy a brit könyvtárral – nem került német kézre, nem fosztották ki, nem semmisítették meg, és a háború alatt végig nyitva tartott. Ám a föléje kinevezett Bibliotheksschutz, a „könyvtárvédő” dr. Hermann Fuchs szigorú felügyelete alá kerül. Amikor egyes olvasóik már nem léphetnek be többé épületébe, a könyvtárosok, szabadságuk, életük kockáztatásával házhoz viszik (csempészik) az olvasnivalót. Amíg lehet, amíg a kopogtatásukra az nyit ajtót, akinek a könyveket szánták. Számuk egyre kevesebb lesz és a kollégák között is többen a nácik fogságába esnek.

• Olvass bele!

Odile testvére, Rémy hadifogságba esik, és amíg haza nem tér, a lány nem akar feleségül menni a rendőrségnél dolgozó szerelméhez, Paulhoz. Munkája egyre inkább ellehetetlenül, Odile pedig önkéntesként csatlakozik a Vöröskereszt amerikai kórházának csapatához. Ott döbben rá, hogy nemcsak a frontokon követnek el szörnyűségeket, hanem a hátországban is sokan, sőt ennek tevékeny résztvevői egyes családtagjai, ismerősei is.

A második történetszál 1983-ban játszódik, Észak-Amerikában. A Montana állambeli Froid városában a tizenöt éves Lily édesanyja megbetegszik, majd hamarosan rákban meghal. A lány életét megnehezítik a kamasz kortársak gonoszkodásai, ráadásul apja rövid idő múlva újra nősül, és hamarosan megszületnek Lily testvérei. A kamaszlány úgy érzi, teljesen magára maradt, senki sem szereti, nem foglalkoznak vele.

Egy iskolai feladat kapcsán megismerkedik zárkózott szomszédjukkal, az idős Mrs. Gustafsonnal, ahogy a kisvárosban hívják, a „háborús menyasszonnyal”. A francia származású hölgy – Odile – lakása tele van könyvekkel, csodákkal és – titkokkal is. Odile francia nyelvre tanítja Lily-t, a lányt pedig teljesen elbűvöli Odile eleganciája, a francia kultúra, meg a francia ételek, sütemények. És persze reméli, hogy megvalósul nagy álma: egyszer majd eljut Párizsba.

Barátságuk egyre szorosabb lesz, Lily magabiztossá válik, magára talál, egyetemre készül és sikerül elfogadnia apja új családját is. A lány ragaszkodó szeretete pedig Odile-t mozdítja ki önkéntes száműzetéséből, és egyre többet fed fel neki a múltjából. Lily azonban nem elégszik meg a hallottakkal, kutatni kezd Odile holmijai között. A múltnak ez a megtalált darabkája azonban törést okoz kapcsolatukban, de Lily még meg akarja tudni, Odile-nak valójában miért kellett elmenekülnie Európából.

Skeslien Charles nagyszerűen rajzolja meg két összehasonlíthatatlan korszakban a két fiatal lány felnőtté válásának sok szempontból hasonló problémáit: a magányt, a helyzet- és emberismereti hiányosságokat, a lelki terhek nyomasztó erejét. Pontos korrajzot kap az olvasó a háborúba sodródó Párizs, illetve a hidegháború fenyegetésében élő Froid lakóinak mindennapjairól, a gyanakvás, a félelem, az ellenségkép jellemtorzító hatásáról. Csáki Judit fordítása szépen adja vissza az érzelmek hullámzását.

A regény szerzője egy ideig a párizsi amerikai könyvtárban dolgozott, ott hívták fel a figyelmét a kollégák, hogy az egykori személyzet a német megszállás időszakában milyen bátran, sőt hősiesen viselkedett. Számos dokumentummal, kapcsolatokkal segítették a szerző csaknem tíz évnyi kutatásait, és találkozhatott néhány egykori könyvtárossal is. A háborús időszak munkatársairól és az itt született szupertitkos jelentésekről a könyv zárszavában esik szó.

Mindezeken túl Skeslien Charles megismertetett egy számomra teljesen új fogalommal. Franciaországban ma is varjúleveleknek nevezik azokat a névtelen feljelentő leveket, amelyekkel a rendőrség figyelmét „hívják fel” azokra a rendszerint zsidó lakosokra, akik még nem tettek eleget a különböző hatósági előírásoknak.

Az emberi aljasságnak a legfőbb táptalaja a tudatlanság, az irigység, ami ellen küzdeni csak a kultúrák, a vallások, a szokások, a múlt megismerésével, meg persze a sokszínűség, a sokféleség megértésével, elfogadásával lehet. És az olvasással…

Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár
Fordította: Csáki Judit
Libri Kiadó, Budapest, 2022.
472 oldal, teljes bolti ár 4499 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4274 Ft,
e-könyv változat 2599 Ft
ISBN 978 963 604 1731 (papír)
ISBN 978 963 433 9243 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1939-et írunk, és Odile Souchet, a fiatal párizsi lány nem is lehetne boldogabb: felveszik könyvtárosnak az impozáns Amerikai Könyvtárba, és a jóképű Paul személyében a szerelem is rátalál. A náci csapatok bevonulása azonban egy csapásra véget vet az idillnek, és Odile világa összeomlani látszik. Hogy megmentse mindazt, ami fontos a számára, munkatársaival csatlakozik az ellenálláshoz, és úgy harcol, ahogy lehetőségei engedik: a könyvek segítségével.
Heroikus küzdelmük ellenére Odile-nek hamarosan szembe kell néznie a szörnyű igazsággal: valaki elárulta.
1983: Lily, a Montanában élő magányos kamasz lány felfigyel idős szomszédjukra, Mrs. Gustafsonra, akit a helyiek csak úgy hívnak, „a háborús menyasszony”. Ki ez a rejtélyes nő, és miért költözött a kisvárosba, ahová látszólag semmi sem köti? Lily kutatni kezd az öreg hölgy múltja után, és egyre több közös vonást vél felfedezni kettejük között. Egy nap sötét titokra bukkan, amely az egész addigi életüket megváltoztathatja…
Janet Skeslien Charles lebilincselő regénye varázslatos óda a könyvekhez, a barátsághoz, Párizshoz, és nem utolsósorban azokhoz a hétköznapi hősökhöz, akik sokszor ott munkálkodnak, ahol a legkevésbé sejtenénk.