Ifjak a j és ly nyomában | Kovács Attila: Háztáji nyomozás

● K A R Á C S O N Y I
A J Á N D É K N A K
A J Á N L J U K ●

Laczkó Ilona Adél |

A felnőttek között is sokaknak okoz gondot, hogy j vagy ly betűvel kell-e írni az azonos hanggal ejtett szavakat. Nem csoda, hiszen nem szabályszerűség diktálja az írásformát, csak a hagyomány által alakított szokás. Onnan ered a kétféle írásmód, hogy valamikor kétféleképpen ejtették eleink ezt a hangot. Ma már egyféleképp ejtjük, és ha az alsó tagozatban nem gyakoroljuk kellőképpen, hogyan írjuk helyesen, akkor bizony – jobb esetben − fejtörést okozhat, hogy muszáj vagy muszály, papagáj vagy papagály-e a megfelelő.

Mennyire kellemetlen e szavakat hibásan írva látni. Akinek fontos, hogy jól válasszon a j és az ly között, annak azért akad némi segítség, ám ezek az évek során eltűnnek az emlékezet homályában. Pedig pofonegyszerűek. Csupán egyetlen szavunk, a lyuk és változatai kezdőbetűjét írjuk ly-nal, az összes többit j-vel. Az egy szótagos szavak végén (néhány kivétellel: boly, moly, hely stb.) j-t írunk, míg a több szótagúaknál ly-t (itt is akadnak kivételek: lakáj, muszáj, papagáj). A névmásokban (amely, olyan stb.) mindig ly-t írunk. A -lya, -lye végű szavaknál (boglya, ibolya) ly-t, az -aj, -ej végűeknél (szilaj, tolvaj) pedig j-t írunk. Kivéve persze a kivételeket. Talán emlékszünk rá gyermekként azt tanultuk, hogy a testrészek és a tejtermékek többnyire j betűvel, a madarak pedig általában ly-nal írandók. Kivéve… Egy kisiskolásnak mindez azonban rettenetesen unalmas és nemigen segíti őt abban, hogy mindig helyesen döntsön, ha a borzasztónak gondolt betűhöz ér az írásban.

Kovács Attila könyvecskéje, a Háztáji nyomozás pontosan nekik készült. A legelső meglepetés gyermekeinknek az, hogy milyen sok szavunkban fordul elő a j vagy ly betű. A könyvben félkövér betűkkel emelték ki ezeket a szavakat, így végigpörgetve az oldalakat már nem lehet vitatni gyakoriságukat. Az a korosztály, amelyik nyelvtanórán e két betű helyes alkalmazásával bíbelődik, az állatokat felvonultató olvasmányokat olvassa szívesebben, szereti az izgalmat és a rejtvényeket (rejtélyeket). Cserébe (talán) hajlandó úgy tenni, mintha nem venné észre, hogy mindez oktatási célzattal kerül a kezébe. S ha még mindeközben kedves rajzokat is kiszínezhet, akkor – remélem – elnézően megbocsát mindent.

• Olvass bele!

A Háztáji nyomozás mind a négy kritériumnak tökéletesen megfelel. A két főszereplő egyike Zselyke, a cica, aki elveszett barátját, Bojtost, a kutyát szeretné megtalálni. Ehhez – a másik főszereplő − az olvasó segítségét kéri. Nincs apelláta e szerep ellen, ugyanis meglepődve olvassuk, hogy benne vagyunk a történetben, látjuk, hogy mit kérdezünk, válaszolunk vagy épp vitatkozunk a szereplőkkel. A nyomozóvá váló – magát rejtélyeken, rejtvényeken átküzdő – ifjú olvasó ráadásul maga szabhatja meg a történet haladási irányát az algoritmikus szerkezetnek köszönhetően. (Eközben élvezettel lapozhat a könyvben össze-vissza, ami a suliban − érthetetlen módon − barátságtalanul fogadott cselekedet.)

Jókora majorban bolyongunk a cicával, közben számos állat segítségét kérjük az elveszett eb megleléséhez. Jellemző az, hogy milyen módon és milyen segítséget kapunk tőlük, mert megismerjük az egyes állatok legfőbb tulajdonságai mellett az egyes emberi jellemeket (kevélység, irigység, huncutság stb.) is. A nyomozást megakasztó rejtvények a detektív olvasót az addig begyűjtött információk összegzésére, elemzésére késztetik, és így ellenőrizheti is a tudását.

A könyv elsősorban a mindennapok szókincsére épít, olykor azonban régies kifejezéseket is közéjük kever, és nagyon korszerű abban a tekintetben, hogy beleépültek a diák-szleng egyes elemei is. Bekeretezett szópárokkal hívja fel a figyelmet azokra a szavakra, ahol a kétféle írásmóddal még a szó jelentése is megváltozik (fojt/folyt).

Külön örömöt okozott, hogy a szöveg szinte észrevétlenül kitér a gyermekek világára jellemző erkölcsi, társadalmi problémákra is, mint például az azonosság−másság, szótlanság−szószátyárság, gyengébb−erősebb, a megítélés és előítéletesség kérdései. A történetdarabokat kellemes humor, néhol önirónia fűszerezi – igaz, egynéhány ponton kissé erőltetetté válik a kétféle írásmód szavainak beleszorítása a tartalomba. (Persze lehet, hogy ez csupán a jó helyesíró felnőtt akadékoskodása…) De talán ez nem akadályozza meg a gyerek-nyomozókat abban, hogy megtalálják az eltűnt Bojtos kutyust, aki − ahogy az egy jó detektívtörténettől elvárható − váratlan csavarral végül ott bukkan fel, ahol senki sem számít rá.

Ha esetleg nem is sikerül az eltűnés rejtelmeit kibogozni, az mindenképpen siker, hogy jó sok j/ly-t tartalmazó szó kerül a történetbe, a kis szürke agysejtek megdolgoztatására – és az adatok kellően hatékony, végleges tárolásra.

Kovács Attila: Háztáji nyomozás.
Játék és kaland a j és ly útvesztőjében
(N)agykaland-sorozat
Illusztrációk: Szabó-Nyulász Melinda
Móra Kiadó, Budapest, 2023
88 oldal, teljes bolti ár 2999 Ft,
online ár a kiadónál 2459 Ft
ISBN 978 963 603 4009

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Képzeld el, hogy egy helyes és furfangos macska, nevezetesen Zselyke, bemutat egy kutyusnak, Bojtosnak, aki egy szempillantás alatt megtanít mindenre, amit a J és Ly betű használatáról tudnod kell: nincs több magolás, unalmas gyakorlás!
Csakhogy… ez a bohókás Bojtos elveszett! Szerencsére Zselyke kitartó, és mindenképpen meg akarja oldani a rejtélyt, végigvezet a tanyán, hogy megkeressétek a csavargó nyelvtantudóst.
Ennek a könyvnek te vagy a főszereplője, te döntöd el, mikor hogyan folytatódjon a történet. A nyomozás során megismerkedsz a tanya különleges és vicces lakóival, és mire Bojtos nyomára bukkantok, talán már nincs is szükséged a segítségére…