Kiss Gábor |
A közelmúltban jelent meg a Tinta Könyvkiadónál T. Litovkina Annának az Angol és amerikai közmondások gyakorlókönyve című kiadványa. A szerzővel ebből az alkalomból a kiadó igazgató-főszerkesztője, Kiss Gábor beszélgetett.
Kiss Gábor: Mit gondol, miért vannak a nyelvekben közmondások? Luxusnak tűnik, hiszen nélkülük is kiválóan meg tudjuk értetni magunkat.
T. Litovkina Anna: Persze, lehetne közmondások nélkül élni, sok minden nélkül lehet élni. Azonban ha van egy frappánsan megfogalmazott tömör mondat, amely életbölcsességet, tapasztalatot, erkölcsi útmutatást és mindenekfölött igazságot tartalmaz, és ha nemzedékről nemzedékre, szájhagyomány útján terjed, akkor magától értetődik, hogy használjuk ezt a népi bölcsességet a megfelelő helyzetben. A közmondás általánosítás, önmagában tehát nem ítélhetjük „igaznak” vagy „hamisnak”, függetlenül attól, hogy a hagyomány azt mondja: a közmondás nem hazudik. Az ember a közmondást élethelyzete követelményeinek megfelelően választja meg, nem pedig absztrakt értelme alapján. Magát az élethelyzetet sem értékelhetjük csupán egyféleképpen. A közmondásokban mindent meg lehet találni – s mindennek az ellenkezőjét is. Szemet szemért, fogat fogért – vallja az egyik. Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel – ajánlja a másik.
Melyik az Ön legkedvesebb angol közmondása?
Nekem nemcsak egy van, hanem több is. Mivel pozitív gondolkodású ember vagyok, a legkedvesebb angol közmondásaim között főleg optimista közmondások vannak.
|
Például ezek If at first you don’t succeed, Laugh and the world laughs with Where there’s a will there’s a way. |
Magyarul: Ha először nem sikerül, próbálkozzál Nevessél, és a világ veled együtt nevet, Ahol van akarat, ott van lehetőség. |
Ön Moszkvában született, tökéletesen beszél magyarul. Mi vezette, hogy ilyen kiválóan megtanulja nyelvünket?
Annak idején szerettem a magyar popzenét, például a Neoton Família és a Locomotiv GT moszkvai koncertjén is voltam. Finnugrisztikával szerettem volna foglalkozni. Ám ami a legfontosabb: tudtam, hogy a magyar nyelv a világ egyik legnehezebben elsajátítható nyelve. És szeretem a kihívásokat, azt, ami kevés embernek sikerülhet. 18 éves koromban a Moszkvai Lomonoszov Egyetem Bölcsészettudományi Karán kezdtem tanulni magyarul. Mivel jól tudjuk, hogy Practice makes perfect – vagyis Gyakorlat teszi a mestert –, amikor harmadéves hallgató lettem, nyelvtudásomat igyekeztem a gyakorlatba átültetni: idegenvezetőként, tolmácsként kezdtem dolgozni, Moszkvában és a Szovjetunió más vidékein. Tolmácsoltam filmfesztiválokon Moszkvában és Odesszában, több magyar zenésszel és sportolóval bejártam a Szovjetunió majdnem minden köztársaságát. Kísértem a Magyar Állami Hangversenyzenekart és az Operettszínházat. A moszkvai Világifjúsági Találkozón tolmácsoltam a világhírű Farkas Bertalan űrhajósnak. Bár nem is nagyon kellett tolmácsolnom, mert kiválóan beszélt oroszul.
Kikre emlékezik vissza szívesen moszkvai tanárai közül?
A kedvenc tanárnőm mindig is Mayer Rita volt, most is ő marad. Fantasztikus tanár, nagy tudású ember, és nemcsak mint tanárt szerettem és becsültem nagyon, hanem mint embert is. Ritával az egyetem befejezése után, 1985 óta a mai napig tartom a kapcsolatot. Amikor Moszkvában a magyar követségen kulturális attaséként, illetve a moszkvai Magyar Kultúra és Tudomány Háza igazgatójaként dolgozott a 80-as–90-es évek fordulóján, többször megkerestem. Én már akkor áttelepültem Magyarországra. Most is rendszeresen találkozunk, illetve telefonon is tartjuk a kapcsolatot. Ritának ajánlottam a legsikeresebb magyar nyelvű kötetemet: a Tinta Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott 850 oldalas Magyar közmondástáramat (az újabb kiadás címe A magyar közmondások nagyszótára), amely az MTA-tól Kiváló magyar szótár minősítést kapott.

Miért kezdett el foglalkozni közmondásokkal? Illetve a könyvet végigpörgetve látom, hogy bőségesen válogatott az ismert forrásból származó szállóigék közül is.
Elsőként Mayer Rita ébresztette fel bennem, a harmadéves hallgatóban a magyar közmondások és szólások iránti érdeklődést, amikor velük színesítette az óráit, megmagyarázta őket, és arra kért bennünket, hogy keressük meg a megfelelőiket az orosz nyelvben. Néha megtaláltuk, mint például a Szemet szemért, fogat fogért vagy Aki keres, az talál bibliai mondásokét, néha pedig nem, mint a Meghalt Mátyás király, oda az igazság, ami nagyon tapad a magyar történelemhez, vagy az Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet közmondások esetében. Ritának minden helyzetre volt egy közmondás a tarsolyában. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy a magyar közmondások témájából szeretnék szakdolgozatot írni, amit két év múlva meg is tettem. Utána már Magyarországon védtem meg a kisdoktorit a magyar és orosz közmondásokból, majd a kandidátusi megírása és megvédése következett, végül a habilitáció. Minden disszertációm a közmondások bizonyos aspektusáról szólt: oroszul írtam a kisdoktorit, magyarul a kandidátusit, és angolul a habilitációs dolgozatomat.
Hogyan jött az ötlet, hogy számos közmondásszótár után gyakorlókönyvet is megjelentessen?
Nekem eddig is több tankönyvem és egyetemi jegyzetem jelent meg, mind angol nyelven. A 2000-ben napvilágot látott A Proverb a Day Keeps Boredom Away című könyv a mintegy 450 általánosan ismert amerikai közmondás mellett több mint 1000 ritkább amerikai közmondást tartalmaz, valamint több tucat közmondást más kultúrákból. A könyv fő célja nem pusztán az, hogy a nyelvtanuló számára önmagában néhány gyakran használt közmondás memorizálandó listáját nyújtsa, hanem hogy egy sor olyan tevékenységet és gyakorlatot is kínáljon, amely segít a tanulónak felfedezni, mit jelentenek az egyes közmondások, és hogyan lehet alkalmazni őket bizonyos helyzetekben. Ez a könyv tanárt és órai munkát kíván, s főleg egyetemi szinten. A most megjelent gyakorlókönyvem a sűrítménye az A Proverb a Day Keeps Boredom Away című tankönyvnek. Míg a tankönyv leginkább az órai munkára alkalmas, a gyakorlókönyvet főleg önálló tanulásra fejlesztettem ki. Haszonnal forgathatják azok, akik törekednek a közép- és haladó színű nyelvi ismereteik tökéletesítésére.
A könyv címében az is szerepel, hogy angol, és az is, hogy amerikai. Van különbség a közmondásokat illetően a két nyelvváltozatban?
Az Angol és amerikai közmondások gyakorlókönyve segít megismertetni az olvasót több mint 450 közmondással, amelyet napjainkban az amerikai és a brit angol nyelvben gyakran használnak. Az amerikaiak között több közmondás angol eredetű, és Geoffrey Chaucer, William Shakespeare és más brit szerzők műveiben jelentek meg először, szállóigeként. Némelyikük a klasszikus görög vagy latin nyelvből, a Bibliából, valamint a középkori és a tizenhatodik századi Európából került be a brit köznyelvbe. Például a Nem csak kenyérrel él az ember (angol: Man doesn’t live by bread alone) bibliai eredetű. Vagy A szerelem vak (angol: Love is blind) latin eredetű: Amor caecus est. Ezeknek a közmondásoknak nagy része átkerült Amerikába, és ott népszerű közmondássá vált. Azonban van rengeteg közmondás, amely az USA-ban, és nem Nagy-Britanniában született. Az egyik nemzetközileg elterjedt közmondás az 1960-as évek amerikai háborúellenes szlogenje (Make love not war), amely nemcsak az Egyesült Államokban, de számos más országban is ismertté vált, Nagy Britanniában is. Több nyelvre (magyarra, oroszra, németre, olaszra…) lefordították: Szeretkezz, ne háborúzz (magyar); Занимайтесь любовью, а не войной (orosz); Macht Liebe, nicht Krieg (német), Fate l’amore, non la guerra (olasz).
Lapozgatva a könyvet, látjuk, hogy vannak olyan feladatok, amelyekben egy-egy angol közmondásnak kell a magyar párját megkeresni. Minden angol közmondásnak van magyar párja?
E könyvben nagyon kevés az ilyen feladat, általában egy leckében csak egy-egy. Vannak oly közmondások, mint például Time is money vagy Az idő pénz, amely mind a két nyelvben teljesen ugyanaz. Vannak továbbá olyanok, amelyeknek a szókészlete egészen eltérő. Több olyan közmondás is létezik, amelynek nincs magyar párja, legalábbis nekem még nem sikerült rábukkannom.
A feladatok változatosak: akadnak olyanok, melyekben egy közmondás első feléhez kell megtalálni a másodikat, de olyan feladatok is, amikor egy rövid történet lényegét kell összefoglalni egy találó közmondással.
Történt már olyasmi, hogy egy magyar közmondást félreértett?
Ilyen most nem jut eszembe. Amikor a Magyar közmondástárat írtam és a magyar közmondások jelentésén gondolkodtam, akkor a magyar publicisztikából és szépirodalomból merített rengeteg példát felhasználva fogalmaztam meg a közmondások jelentését. Ha olyankor valamivel nem voltam tisztában, megkerestem magyar nyelvész vagy folklorista barátaimat, és kértem a segítségüket. Nagyon jól emlékszem, amikor a kandidátusi disszertációmat védtem, jelen volt a védésemen egy magyar közmondásgyűjtő, aki kifogásolta, hogy egy szociolingvisztikai vizsgálatatomon felhasználtam az Ahol lószar van, ott veréb is van közmondást. Különösen kiemelte, hogy ezt a közmondást nem találta egyetlen magyar gyűjteményben sem. Erre azt válaszoltam, hogy egyszer csak először kerülnek be a közmondások egy szótárba. Ez a 90-es évek elején történt, amikor a magyar közmondásokat gyűjtöttem. Azóta ez a közmondás megtalálható a magyar szótárakban, így a Magyar közmondástáramban is.
Hogy látja, az angolt tanulók mennyire ismerik a közmondásokat? És tudják ezeket használni?
Az angol mint második nyelv tanáraként Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban eltöltött több mint harmincöt évem tapasztalatai azt mutatják, hogy még az egyetemi vagy főiskolai hallgatóknak sincs szinte semmilyen előzetes ismeretük a népszerű angol és amerikai közmondásokról. Még a 90-es évek elején, amikor több magyar egyetemen (ELTE, PTE) tanítottam amerikai vagy brit közmondások témájú kurzusokat, az első óráimon megkértem a hallgatóimat, hogy öt perc alatt írjanak le annyi közmondást, amennyit csak tudnak. A diákok többsége egyetlen angol vagy amerikai közmondást sem tudott megnevezni.
Sokat jár külföldre közmondás-konferenciákra. Kik ma a világ neves közmondáskutatói, és ők mivel foglalkoznak?
Ha egy közmondáskutatónak Nobel-díjat adnának, kétségtelenül Wolfgang Mieder emeritus professzor kaphatná az elsőt. A német származású, Amerikában élő Wolfgang Mieder a leghíresebb közmondáskutató (szakkifejezéssel parömiológus) és közmondásgyűjtő (vagyis parömiográfus), aki valaha is élt ezen a földön. Több mint 200 könyvnek és 500 cikknek a szerzője vagy társszerzője. Nagyon szerencsés vagyok, vele együtt öt könyvet írtam közösen: négy angol nyelven és egy magyarul jelent meg. A magyar nyelvű könyv a Tinta Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Nagy örömömre szolgál, hogy a napokban megjelent gyakorlókönyvemet neki ajánlhatom legmélyebb elismerésem, csodálatom és barátságom jeléül. Wolfgang Mieder hamarosan 80 éves lesz, és még mindig rengeteget dolgozik, évente több kötete jelenik meg, konferenciákra jár. Majdnem négy évtizeden keresztül (1984–2021) ő volt a Proverbium. Yearbook of International Proverb Scholarship című legfontosabb parömiológiai évkönyv főszerkesztője.
Ez a könyv már napvilágot látott. Mi áll megjelenés előtt, akár csak kézirat formájában?
Mindig is, jelenleg is egy időben dolgozom néhány projekten. Az egyik már több mint húsz éves múltra tekint vissza. Azóta van egy álmom, hogy szerkesszek egy kis kötetet. Egyelőre a következő munkacímet adtam a könyvemnek: Szeretkezz, ne háborúzz. Közmondások a szerelemről angolul és magyarul a világ minden tájáról. A különféle népek romantikus szerelméről szóló közmondások megismerésével az olvasó megtudhatja, mit gondolnak a britek, afrikaiak, kínaiak, franciák, spanyolok, magyarok, oroszok, olaszok, amerikaiak és más kultúrákhoz tartozók a romantikus szerelemről. Az olvasó tökéletesen megértheti azt az összefüggést, mely a szerelem és más érzelmek (például öröm, gyűlölet, féltékenység, harag stb.) között létezik. Azonkívül felfedezheti, hogy a világ közmondásai szerint mi történik a romantikus szerelemmel a házasság során. Mostanában kell befejeznem két cikket, amely a Cambridge University Press könyvkiadónak egy kognitív nyelvészeti enciklopédiájában fog megjelenni. Az egyik a közmondásokról, a másik az idiómákról szól. Mindkét cikket egy algériai közmondáskutatóval, kognitív nyelvésszel együtt írom. A legújabb projektem pedig egy kötet szerkesztése. Három közmondáskutatóval együtt, Szlovéniából, Németországból és Írországból, a napokban nekiláttunk egy köszöntő kötet szerkesztésének. Nem fogom elárulni, hogy kinek a tiszteletére fog megjelenni, nehogy ez a világhírű illető, bár nem tud magyarul, véletlenül tudomást szerezzen róla. Épp a napokban küldtük el levelünket több mint 80 nemzetközileg ismert közmondáskutatónak, hogy küldjenek írást ebbe a kötetbe.
A kötetek ismertetői megtalálhatók a Tinta Kiadó oldalán











Posted on 2023.11.14. Szerző: olvassbele.com
0